Melyik legyen 2012 legjobb épülete?
Válassza ki, hogy a tíz építészeti projekt közül melyik a legötletesebb, legszebb, legizgalmasabb. Olvasóink döntik el, hogy az Építészfórummal közösen szervezett szavazásunk díját ki veheti át ma este.
Cápa - Mobilis interaktív kiállítási központ
Makovecz Imre stílusjegyei a legmeglepőbb helyeken bukkannak fel a magyar építészetben. Ezúttal nem az operett-ősmagyarság reciklálásáról van szó. A tervezők a neves építész vadabb, és kevesebbet idézett korszakához nyúltak vissza, a velencei Cápa étteremhez. Igaz, Makovecz hatvanas évekbeli betonépülete megszelidült. Míg a szögletes, kissé bumfordi hal a száját tátotta a Velencei tó felé, győri rokona inkább barátságos, legömbölyített formájú, és szája is mosolyra húzódik. Valószínűleg békés plaktonevő cápáról van szó. A föld felett lebegő halban sajnos nem akvárium, vagy természettudományi múzeum működik, hanem gépeket bemutató tudományos játszóház, de ez az elegáns, egyetlen könnyű kézzel felvázolt ívvel leírható épület esztétikájából nem sokat von le. (Tervezők: Görbicz Máté, Kund Iván Patrik, Nagy Iván, Szabó Dávid.)
Romgyártás - A tettyei Szathmáry-Palotarom rekonstrukciója
Magyarországon romokat restaurálni olyan feladat, mint mondjuk eldönteni, hogy ki tehet az elmúlt húsz évről, vagy megállapítani, hol romlott el a magyar foci. A Pécs feletti romépület például egy XVI. századi püspöki rezidencia volt, amit később derviskolostorrá alakítottak a törökök, aztán köveit az évszázadok alatt széthorták, végül a XX. században a megmaradt emlékekre néhány historizáló boltívet húztak rá. A terület domesztikálásával megbízott építészek szerencsére nem próbáltak sem skanzent, sem mesepalotát létrehozni, hanem az épület rom jellegét kidomborítva tették használhatóvá a teret. Térfalat hoztak létre, kijelölve a ház egykori sarkát. Az átlyuggatott Corten-acél borítású falba lépcsőt rejtettek, így az kilátóként is szolgál.
A forradalmi megközelítésű építészeti munka nem rekonstruál, nem restaurál, hanem kiegészíti a romot, az épületmaradvány hangulatára és a tájban játszott szerepére koncentrálva. A tervezők romot gyártottak, és a remek végeredményből kiderül, hogy ahhoz is kell tehetség. (Tervezők:Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál)
A fakereskedő villája - Családi ház Budán
A fakaresekedelemből hirtelen meggazdagodott orosz milliomos háza. Az épület a klasszikus menő építészet irányvonalát követi: letisztult formák, az arányok modernizmuson alapuló játéka, könnyű kézzel felvázolt luxusmegoldások. Minden, amire a népszerű építészeti blogokon kattint a közönség. Míg azonban a sztenderdek szerint az építésznek drága kővel, fehér falakkal és látszóbetonnal kell dolgoznia, itt az épületet a tulajdonosnak oly kedves faanyag borítja, ami érdekes összhatású épületet eredményez. Lelkesedésünket a kiegyensúlyozott összkép fűti, és persze, hogy de jó lenne ilyenben lakni. A fanyalgók az unalomig ismert megoldások miatt húzhatják a szájukat. (Tervezők: Göbölyös Kristóf, Farkas Zoltán, Szász Mária.)
David Lynch sufnija - Kerti szerszámtároló
Ha a csillogó épületeket prezentáló építészeti magazinokból következtetnénk, akkor egyértelmű lenne, hogy az a jó építész, aki valami látványosat, különlegeset és meghökkentőt tervez. Vagy legalább jó nagyot. Pedig az egész lényege az arányérzék, hogy tudjuk, milyen funkcióhoz milyen épület és megformálás illik.
Szerszámoskamrának például furcsa lenne egy márványból épült, csavart obeliszk, tükörüveg ablakokkal. Az építész itt sufninak tehát egy sufnit tervezett, fából, elegánsan egyszerű megoldásokkal. Az egyszerűség hozza a maga esztétikáját, amit olyan rafinált trükkök egészítenek ki, mint például a rácsosan illesztett lécekből épült fal. Így ha valaki egy elemlámpával kotorászik gereblye után az éjjel, akkor kívülről úgy fest az épület, mintha egy David Lynch-filmben szerepelne. (Tervezők: Kovács Csaba, Vass-Eysen Áron)
Építészeti sci-fi - Sajkodi nyaralórekonstrukció
A filmtörténet első építészeti sci-fije szólhatna arról, hogy visszaküldenek egy csapat építészt a hatvanas évekbe, akik a mai kortárs stíluselemeket építik be a múlt (azaz akkori jelen) megoldásaiba. A hatvanas évekbeliek vicces jelenetekben szembesülnének a fura szerzetek ötleteivel, egy pörgősszoknyás építészlányt nyilván szerelemre lobbantana egyikük esetlen és mégis vagabund viselkedése, a végén pedig kiderülne, hogy az időutazók saját fiatal szüleiknek terveztek házat (zárójelenetben az üvegen keresztül saját magukat pillantják meg a bilin ülve.)
Amíg azonban a film nem készül el, meg kell elégednünk azzal a megoldással, amikor az építészek helyett az épületek utaznak az időben. Mint történt ezzel a hatvanas években épült balatoni nyaralóval, amely saját korából a 21. századba csúszott át, hogy ott a kor építészei értő kézzel alakítsák át: meghagyják a jellegzetes stílusú terméskő falakat, és közéjük üvegfalas kortárs villát tervezzenek. A happy endet segítette, hogy nem egy nyomasztó szocreál építményből kellett kihozniuk a maximumot, hanem a retrodivat miatt még mindig menőnek számító hatvanas évekbeli forma volt az alap. (Tervező: Benczúr-Weichinger építésziroda)
Az őskereszténység - Isten Irgalmassága Templom
Vallásról nem egyszerű beszélni Magyarországon, mert a személyes ügyből a politikai gladiátorharc egyik izgalmas fegyvere lett, olyasmi, mint az arénában a háromszuronyú dárda, vagy a kiélezett peremű pajzs. A témát úgy összekuszálták a közpénzelosztások, a felekezetek állami helyzetbehozása vagy lefokozása, hogy szóban talán már nem is tisztázható a helyzet. Abban bízhatunk, hogy az olyan néma jelek, mint például a győri Isten irgalmassága templom, segít újraértelmezni, mit értünk hit alatt.
Az épület vertikális elrendeződésű, markáns homlokzata, a pillérszerű oszlopok annak ellenére jelzik, fontos témáról van szó, hogy a megformálás nélkülöz mindenfajta hivalkodást.
A templom belső tere letisztultságában folytatja a homlokzat stílusát. Míg azonban a külső hűvös és méltóságteljes, benn barátságos, megnyugtató atmoszféra fogadja az embert. A tér hangulatát a tégla, a fa és a kő meleg színei határozzák meg. A natúr fából készült széksorok, a kőpadló és a téglafalak akár lehetnének ridegek is, ha az elvágólagos formákat nem oldanák a monumentális homlokzat farostélyán keresztül vetődő fénypászmák. A meditatív, fenséges és mégis emberközpontú templomtér megfogalmazza, hogy miről szólna az a kereszténység, amit nem a pártpolitika tukmál az emberekre. (Tervezők: Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin: Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom.)
Finn gyarmatosítás - H lakóháza
Így nézne ki a magyar vidék, ha a finnek nem csak a dizájnnal és az alkohollal foglalkoznának, hanem kis kelet-európai országok gyarmatosításával is. A nyeregtetős, hosszú épület olyan letisztult, egyszerű, mintha egy gazdasági épület lenne. Az összhatás azonban nem kevésbé nagyvilági, mint egy Los Angeles-i filmproducer minimalista villája esetében. Igaz, a mondén luxust itt aprólékosan tervezett rusztikus elemek helyettesítik. Erdélyből származó zsindely borítja a tetőt és a falakat, de az indusztriális stílus jegyében a bádog is megjelenik.
Távolról csak a nagyméretű ablaknyílások, a színes zsaluk és a látszóbeton kapuzat árulják el, hogy az erdő szélén nem egy keresetlen stílusú istállót látunk, hanem dizájnújságba tervezett villát. A letisztult, emberközeli megoldások nyilván olvasóink tömegének lágyítják meg a szívét. A kekeckedő szakemberek pedig abba kapaszkodhatnak, hogy aki életében átlapozott öt színes építészeti magazint, azt nem lepik meg az alkalmazott megoldások. (Tervező: Dévényi Tamás.)
Így ébressz fel egy egész falut - Piactér
Vajon azért haldoklik a falusi élet, mert az emberek nem tudnak egy jót vásárolni? Kevesebben vándorolnának el vidékről, ha rusztikus piactereken árulhatnák a háztájit? Ha a falusiak égnek a vágytól, hogy egymástól vegyenek krumplit vagy disznótorost, hogyhogy nem piacépítésbe fektetnek az élelmes vállalkozók? A kérdésekre a Tisztelt Olvasó is válaszolhat, ha máshogy nem, az építészhallgatók projektjének osztályozásával. A natúr faépítmény a tervezők szerint ugyanis több mint ízléses piaci pultok sora. A piactér megjelenésének hatására az emberek szerintük termelni kezdenek, eladnak, csevegnek a kovászos uborka felett, és mindez életet lehel az alvó faluba. (Építészek: Köninger Szilárd, Kupi Adrienn, Péter Zsuzsanna.)
Biogarzon - Odooprojekt
Nem tudjuk, hogy eljön-e az idő, amikor az emberiség napfényes házakban él majd a zöld mezőkön, és bioenergia friss illatát kergeti a szél. Vagy ehelyett inkább a vegyi hulladékban hempergőzve küzdünk majd egymással az utolsó megmaradt konzervekért. Ha az előbbi forgatókönyv jön be, akkor azt az olyan fiatal elméknek is köszönhetjük, mint akik a madridi napenergiás házak versenyére készítették el projektjüket. A tervet jegyző egyetemisták érthető módon kétszemélyes házat terveztek, olyat, ahol a csajával élhet az ember.
Az épület egyik fala üveg, ami részben azt biztosítja, hogy természetes fényben heverészhessünk kedvesünkkel a kanapén, másrészt a beeső napfény felmelegíti a szobát. Intim pillanatainkat a szemközt lakó biocsalád sem láthatja, az ablakkal párhuzamosan húzódik ugyanis egy fal, amely kívülről mellesleg az alacsony téli nap sugarait felfogó napelemeket tartja. A takarófal belülről a nyári konyha elemeit rejti, továbbá azokat a bútorokat, amelyek a ház és a fal közti teraszon reggelizve, vagy az esti házibulin használhatunk. A tetőn további napelemek vannak, a falakban pedig vízkeringető rendszer: ez nyáron a hűtésről, télen a fűtésről gondoskodik. Így a párocska pénzt takarít meg, és ebből trendi bútorokat vásárolhat letisztult vonalú villájába. (Tervezők: Auth Adrián, Szelecsényi Balázs)
Szumóbajnok Pécsen – A Zsolnay negyed
A Zsolnay kulturális negyed úgy van jelen versenyünkben, mint egy barátságos focimeccsre benevezett világhírű szumóbajnok. Sok mindenben veri a mezőnyt, de nem biztos, hogy adottságai jó eredményhez vezetnek.
A Zsolnay negyed igazi monstrum, épületei az egykori gyár 35 ezer négyzetméternyi területén helyezkednek el. Az építészek felújították az ipari tömböket, így jött létre például a hatos útra néző, az indusztriális hangulatot a legjobb értelemben megőrző egyetemi épület, amelyre a kor jegyében nagyablakos fémborítású emeletet húztak fel. Letisztult kortárs épületté, a zeneművészeti intézet központjává alakítottak át egy kockaépületet. Mellett pedig korhű stílusban, Zsolnay kerámia díszekkel újították fel a gyár legrégebbi tömbjeit.
Tehát nem egyetlen projektet, hanem egy egész városrészt kell pontozni. Márpedig a városban vannak jobb és kevésbé sikerült részletek, kinek a csillogó kerámia nippekkel díszített, mézeskalács-épületek furcsák, ki a kortárs minimalizmussal nincs kibékülve. Egyértelmű pozitívum viszont, hogy a 2010-es Európa kulturális fővárosa projektre ígért negyed két évvel az esemény után egyáltalán elkészült. (Tervezők: Baranyi Csaba Kata, Herczeg László, Pintér Tamás János)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
