Meghalt Vallai Péter
További Kultúr cikkek
- Igazi ritkaság Leslie Mandoki új albuma, a Memory Of Our Future
- Könyvcserepikniket rendez a Bookline a Kopaszi-gáton
- Tényleg beszólt Vitray Tamásnak Szörényi Levente?
- Több ezer ember olvasott egyszerre, egy helyen, új magyar rekordot állítottak fel
- Népszerű előadásaitól kénytelen búcsút venni a Vígszínház
Vallai Pétert a Vígszínház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
"Emlékezetes alakításait, tehetségét, ember- és életszeretetét, műveltségét örökre szívünkben őrizzük. Fanyar humora, különleges intellektusa és brilliáns játéka mindannyiunknak hiányozni fog" - írta a Vígszínház.
Vallai október 31-én még felolvasást tartott az újra kiadott Mackó úr kalandjai című mesekönyv sorozat bemutatóján az Örkény István Könyvesboltban. A színész az utolsó pillanatokig játszott A padlás, a Képzelt beteg, a Lenni vagy nem lenni, a Rómeó és Júlia és a Magányos cédrus című darabokban.
Vallai Péter 1946. november 25-én született Valcz Péter néven. 1965-1969 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Nevéhez több mint 200 darab fűződik, 1969-1975 között a Thália Színház tagja, majd 1976-tól öt évig a Pécsi Nemzeti Színház színésze volt. 1981-1982 között a győri Kisfaludy Színház társulatához tartozott, 1982-től öt évre a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, 1987 óta a Vígszínház tagja.
Vendégművészként játszott az Egyetemi Színpad, a Veszprémi Petőfi Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a debreceni Csokonai Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a Merlin Színház, az RS9 Színház, az Éjszakai Színház és a Magyar Színház darabjaiban.
A klasszikus és kortárs költők-írók műveiből készült előadóestjei legendásak, erről így beszélt a Critical Lapoknak adott utolsó interjújában: "Minden önálló estemet magam állítom össze. Eleinte megadtak egy költőt, én pedig kiszedtem az anyagból, ami érdekelt, és félretettem, ami nem eléggé jól mondható, majd összeraktam a műsort. Később már tudták, hogy úgyis a magam feje után megyek. Meggyőződésem, hogy 8–10 percnél tovább nem szabad verset mondani, mert nem tud figyelni a közönség. Időnként fel kell riasztani őket, vagy éppen el kell terelni a figyelmüket. Ezért találtam ki, hogy egy bizonyos ponton bekapcsoltam a rádiót, és ami éppen ment benne, az az előadás részévé vált. Egyszer az is előfordult, hogy a rádióban Pilinszky mondta saját versét, az Apokrifet. Csupán két percre akartam megszakítani az előadást, de végighallgattuk a verset. Szerencsés vagyok, mert jó időben kaptam meg azokat a könyveket, amelyeket felhasználtam: Thomas Mannt, Bernhardot, Beckettet, a beat-nemzedék költőit."
Papp Gábor Zsigmond dokumentumfilmjének, a Budapest retrónak a narrátora volt:
Mintegy 20 filmben és tévéjátékban szerepelt, köztük olyan legendás alkotásokban, mint a Szerelem első vérig, a Kántor, a Linda, az Anna filmje, a Bűvös vadász, a Sorstalanság és a Rokonok, de szerepet kapott a készülő 3D-s Thelomeris című magyar sci-fiben is.
Vallai Péter 1981-ben Jászai Mari-díjat, 1989-ben és 2006-ban pedig Ajtay Andor-emlékdíjat kapott.