További Kultúr cikkek
- Kiderült, mikor és hol temetik el Nemere Istvánt
- Donald Trump hatalomra került, mutatjuk, ki kaszálta ezzel a legnagyobbat
- Akár több évig nem lehet a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison
- Meghalt Vic Flick, a James Bond-filmek ikonikus zeneszerzője
- Így öltözködik egy női magyar diplomata a távoli Szingapúrban
A múlt héten jelentette be a kultúráért felelős államtitkár, L. Simon László, hogy a Műcsarnok és a Pesti Vigadó tulajdonjoga a Magyar Művészeti Akadémiához kerül 2013. január 1-től. A Műcsarnok jelenlegi igazgatója, Gulyás Gábor hétfőn benyújtotta lemondását:
"Mivel a Műcsarnok működési rendjének megváltozása nem teszi lehetővé, hogy a munkámat szuverén módon folytassam tovább, erkölcsi kötelességem a megbízatásomról lemondani" - írta közleményében hétfőn Gulyás Gábor.
A döntés hátterében az áll, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtökön bejelentette, hogy a magyar kultúrát irányító szervezetté tenné a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA).
„A kormány határozata értelmében a Műcsarnok, mint ingatlan a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába kerül 2013. január 1-jétől. Az azt jelenleg működtető Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait viszont a jövőben is a Magyar Állam gyakorolja. Ugyanakkor a Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosi joggyakorlója vállalja, hogy 2013-ban a feladatellátás művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot biztosít a Magyar Művészeti Akadémiának.” – szögezi le a sajtóközlemény, hogy a kormány az MMA-ra bízná a kortárs képzőművészet vezető intézményét.
Az intézmény átadása a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) erősen konzervatív elvei miatt keltett riadalmat. Az Akadémia vezetője, a nyolcvanéves Fekete György a közelmúltban már támadást intézett a Műcsarnok ellen. Felháborítónak tartotta a Mi a magyar? című tárlatukat, és mivel szavai szerint „a kiállítás egésze a nemzeti blaszfémia kategóriájába sorolható”, elnökségi ülést is összehívott.
Fekete György irányultságát jelzi, hogy a felháborítónak tartott tárlatot mi inkább langyosnak és konfliktuskerülőnek találtuk.
Gulyás Gábor nyilatkozata így folytatódik: "2011-ben lehetőséget kaptam a Műcsarnok vezetésére. Kinevezésem után a szakmai programomat egy nyilvános konferencián ismertettem, azóta ennek megfelelően dolgoztam. A jelentősen romló pénzügyi feltételek ellenére sikerült elindítani a magyar nyelvű Flash Art folyóiratot, létrehozni egy új kiállítási teret, a Mélycsarnokot, ahol eddig több mint húszezren fordultak meg – ám mindez természetesen nem csupán nekem köszönhető. A társadalmi emlékezet vagy épp a nemzeti önazonosság művészeti reflexiót közreadó tárlat ugyanúgy szakmai összefogáson alapult, mint ahogy a kolozsvári kortárs képzőművészet első, teljességre törekvő bemutatása vagy Bukta Imre most látható, nagy kiállítása. A sikerek ugyanannyira a munkatársaim érdemei is, mint amennyire az enyémek. Az viszont, hogy a programom további része miképpen valósul meg, elsősorban az én felelősségem."
A minisztérium biztos abban, hogy minden jó lesz
Az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága sajnálattal értesült Gulyás Gábor döntéséről, akinek a Műcsarnok élén 2011 óta végzett munkáját nagyra értékeli. Az elmúlt két évben a Műcsarnok csaknem másfélszeresére növelte jegyárbevételét, az idei Mi a magyar? Kortárs válaszok című tárlata pedig az elmúlt 20 év leglátogatottabb kortárs képzőművészeti kiállítása volt. Gulyás Gábor Mélycsarnok néven új kiállítóteret hozott létre, Flash Art címmel a piacon is sikeres képzőművészeti folyóiratot indított. Jelentős magyar művészek – Kelemen Károly, Bukta Imre – kiállításai mellett fontos külföldi alkotók – a kínai Aj Vej-vej, a svájci Fischil és Weiss, a francia Venet – is megjelenhettek a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban.
A Kultúráért Felelős Államtitkárság biztos benne, hogy a Műcsarnok új tulajdonoshoz kerülése miatt kialakult bizonytalanság hamarosan megszűnik, és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezelésében is a korábbi évekhez hasonlóan sikeres, a magyar nemzeti művészeti értékeket progresszíven bemutató kiállítóhely működhet a Hősök terén.