Előd
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Szőcs Géza apja a Securitate besúgója volt

2012.11.28. 13:33 Módosítva: 2012.11.28. 14:08
A kolozsvári egyetem adjunktusa szerint Szőcs István, Varró János és Veress Zoltán író, valamint Balázs Péter festőművész fedőnéven jelentettek a Securitáténak.

Az erdélyi magyar közélet újabb neves szereplőiről tárta fel Könczei Csilla kolozsvári egyetemi adjunktus, néprajzkutató, hogy jelentettek a román kommunista titkosszolgálatnak.

Amint a Krónika napilap felidézi, Könczei Csilla édesapja, Könczei Ádám néprajzkutató - az erdélyi táncházmozgalom megalapítója - megfigyelési dossziéjának a tanulmányozása után indított blogjában ezúttal Szőcs István - Szőcs Géza költő, volt magyar kulturális államtitkár, Orbán Viktor kulturális főtanácsadójának édesapja -, Varró János és Veress Zoltán íróról, valamint a 2003-ban elhunyt Balázs Péter festőművészről hozta nyilvánosságra, hogy fedőnéven jelentettek a Securitáténak. Könczei Csilla valamennyiük esetében közzétette a Securitate Irattárát Vizsgáló Tanácstól (CNSAS) kapott jelentést.

A dokumentumok szerint Szőcs István író, kritikus, műfordító Rusz Péter néven, Varró János irodalomtörténész, regényíró, műfordító Vincze János és Vasilescu néven, a Svédországban élő Veress Zoltán költő, író, műfordító Ovidiu, míg Balázs Péter festőművész Balogh Iosif néven írt jelentéseket a politikai rendőrségnek.

Könczei Csilla azt írja blogjában, hogy "az, hogy rajtam kívül sokan tudják, hogy ki is az a „Rusz Péter”, már 2010-ben kiderült. Miután megkaptam a CNSAS-tól a hivatalos értesítést, többen kérdezték tőlem személyesen is, telefonon is, hogy igaz-e, hogy a Szőcs Géza édesapja besúgó volt. És, hogy mikor fogom ezt nyilvánosságra hozni. Kérdezték „határon innen” is, „határon túlról” is. Volt ennek akkor jelentősége, mert tudni lehetett, hogy Géza Magyarország kulturális államtitkári posztjának a várományosa. Arról, hogy még kiről másról derült ki, hogy annak idején bedolgozott, senki sem kérdezett. Mindenkit csakis „Rusz Péter” érdekelt".

Mint írja: "2010. július 27-én valóban ott jártam „Rusz Péter”-nél. Több órán keresztül beszélgetett velem,  de nem volt hajlandó beleegyezni abba, hogy a beszélgetést rögzítsük, mint ahogy abba sem, hogy saját maga fedje fel ügynöki múltját. Egyedül arra sikerült rávennem, hogy édesapám halálának a körülményeiről készítsünk egy rövid, mintegy húsz perces hangfelvételt. „Rusz Péter” valódi identitására már sokkal korábban rájöttem, mivel a kézzel írott jelentéseinek betűformáit felismertem egy édesapámnak dedikált könyvben. Az összegyűjtött jelentéseinek fénymásolataival már akkor felkerestem. Szívélyesen elbeszélgetett velem, egy percig sem tagadta, hogy ő a jelentések szerzője, de a tudomásomra hozta, hogy a nyilvánosság előtt nem fogja felvállalni ügynöki múltját".

Szőcs Istvánnak Könczey szerint nem kellett édesapja után kémkednie, "mert őmaga kereste fel gyakran, mint gyermekkori barátját, egykori osztálytársát, akiben mindvégig megbízott".

A most leleplezett írók közül Veress Zoltán írót 1952-ben elítélték kommunistaellenes röplapok terjesztése miatt, 1954-ben szabadult a börtönből. Varró János írót az '56-os forradalommal való szolidaritásért ítélték 16 év börtönre, 1964-ben általános kegyelmi rendelettel szabadult.

Könczei Csilla "szekusblogja" alapján korábban Xantus Gábor kolozsvári televíziós operatőr-rendezőről, az 1998-ban elhunyt Marosi Péter szerkesztőről, kritikusról és színházigazgatóról, valamint az 1981-ben elhunyt Márkos Albert zeneszerzőről, zeneakadémiai tanárról derült ki, hogy együttműködött a Securitatéval. Az erdélyi magyar közvéleményt mindeddig leginkább az döbbentette meg, hogy 2006-ban Szilágyi Domokos költőről is kiderült, Balogh Ferenc néven jelentett a Securitaténak.

A CNSAS szóvivője, Ancuta Median az MTI-nek elmondta, az általa képviselt intézmény csupán annyit tesz, hogy az érintettek kérésére felfedi: kit rejtenek az álnevek. A Securitate álneves forrásainak azonban csak egy része minősül a Securitate kollaboránsának. Utóbbi besorolást a bíróság adhatja, ha az álneves jelentésekben a Securitate egykori forrása a totalitárius rendszer elleni megnyilvánulásokat jelentett, és ezekkel sértette mások szabadságjogait.