Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAz ellenzék tiltakozik L. Simon terve ellen
További Kultúr cikkek
L. Simon László az ATV vasárnapi Szabad szemmel című műsorában jelentette be, hogy azt javasolja, hogy a jövőben a kiemelt állami intézmények - színházak, múzeumok, levéltárak - eseten ne legyen kötelező a pályáztatás az intézményvezetői posztra.
A kulturális államtitkár a műsorban (itt nézhető meg) elmondta, hogy a szükséges jogszabályi változtatásról már egyeztetett Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel. A változtatást az Operaház, illetve a Néprajzi Múzeum igazgatói kinevezése után vinnék végbe. L. Simon László nem bánná, ha az önkormányzati fenntartású intézmények esetében is megadnák a lehetőségét a pályáztatás nélküli kinevezésre.
Szerdán három ellenzéki párt, az LMP, az MSZP és a Demokratikus koalíció is közleményt adott ki, amelyben tiltakoztak L. Simon terve ellen. Az LMP szerint "a kulturális intézményvezetői posztok kötelező megpályáztatásának eltörlésével a Fidesz nyíltan beismerné, hogy az igazgatók kiválasztásánál a szakmai felkészültség helyett a politikai szempontokat akarja érvényesíteni".
A Karácsony Gergely által kiadott közlemény szerint "a sokat hangoztatott politikusi felelősség nem azt jelenti, hogy valaki hűbérbirtoknak tekinti a kulturális intézményeket, hanem azt, hogy a legmegfelelőbb embert bízza meg azok vezetésével". Az LMP továbbra is kötelezővé tenné a pályáztatást, sőt nyilvánosságra hozatná az összes intézményvezetői pályázatot.
Az MSZP nevében Horváth Csaba, a párt fővárosi frakcióvezetője reagált az ügyre, eszerint kiállnak a kulturális intézményvezetői posztok kötelező megpályáztatása mellett és azt kérik a kormányzattól, hogy ne térjen el a demokratikus gyakorlattól. "Kinek és milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy a művészeti intézmények élére kerülő vezetők ne pályázati eljárásban mérettessenek meg, illetve ha nincs szükség a szakma véleményére, akkor kik és mi alapján döntik majd el, hogy ki a legalkalmasabb a posztra?" - tette fel a kérdést közleményében Horváth Csaba.
Az MSZP fővárosi frakcióvezetője az előadó-művészeti törvényre, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényre, a fővárosi közgyűlés által korábban elfogadott színházi koncepcióra, a Színházi Tanácsra vagy a színházigazgatók szakmai szervezetére, a tisztességre és a józan észre hivatkozva azt kéri a kormányzattól, hogy ne térjen el a demokratikus gyakorlattól, "ne döntsön önkényesen, mert árt annak a szellemiségnek, amelyet a művészvilág képvisel, hiszen alkotni, igazi művészetet teremteni csak szabadon, félelemtől mentes légkörben lehet".
A Demokratikus Koalíció közleményében mélyen elítélte ezt a szemléletet és gyakorlatot, amely a művészet és kultúra szabadságát, sokféleségét veszélyezteti. A párt véleménye szerint "az államtitkár javaslata pontosan illik abba a kormányzati gyakorlatba, amelynek nyomán a kormánypárt minden állami intézmény élére hosszú évekre bebetonozta saját pártkatonáit. A kulturális kormányzatnak szemmel láthatóan nem elég, hogy állami pénzekből több milliárd forintot, valamint középületeket adományozott a kormányhoz hű Magyar Művészeti Akadémiának, most meg akarja szerezni a teljhatalmat az ország minden kulturális és művészeti intézménye felett.
A Demokratikus Koalíció felszólította "a kultúráért felelős államtitkárt, hagyjon fel demokráciaellenes gondolati kísérleteivel, s energiáit a magyar kultúra és művészet sokszínűségének támogatására fordítsa".