Hollandia a román képrablók kiadatását követeli

Tavaly október 15-én éjszaka alig két perc leforgása alatt hét nagy értékű festményt loptak el a rotterdami Kunsthal Múzeumból, köztük Picasso, Matisse, Monet és Gauguin műveit, melyek összértéke meghaladja a százmillió eurót.

Elégették volna a festményeket

A kiállításról Pablo Picasso: Tete d'Arlequin, Henri Matisse: Liseuse en blanc et jaune, Claude Monet Waterloo Bridge, London és a Charing Cross Bridge, London, valamint Paul Gauguin Femme devant un fenetre ouverte, dite la fiancée, Meyer de Haan: Autoportrait és Lucian Freud: Woman with eyes closed című festménye tűnt el.

Az elmúlt évek legnagyobb műkincsrablásával három, korábban Hollandiában élt románt vádolnak a holland hatóságok, és bár Romániában már megkezdődött a büntető ügyük, Hollandia a román gyanúsítottak kiadatását követeli.

A három férfit január 22-én fogták el Romániában, és három nappal később megkezdődött a tárgyalás a Bukaresti Törvényszéken. A képek még nem kerültek elő, de a tárgyaláson elhangzott az is, hogy a gyanúsítottakban felmerült az a lehetőség is, hogy elégessék a festményeket. A vádhatóság tudomása szerint a festmények jelenleg az északkelet-romániai Iasi városában vannak ismeretlen helyen.

Matisse vs Matiz

A holland kiadatási kérelem mögött az állhat, hogy a bukaresti hatóságok egyelőre csak bűnrészesnek tekintik a három gyanúsítottat. A bukaresti vádhatóság feltételezése szerint a rablás valódi kitervelője még nem került kézre.

A Mediafax román hírügynökség úgy tudja, hogy a román gyanúsítottaknak fogalmuk sem volt a festmények értékéről, még az alapvető információkkal sem rendelkeztek, ezért feltételezik, hogy rajtuk kívül létezhet egy kitervelő. Az egyik gyanúsított például azt mondta a kihallgatáson, hogy a Matisse-festményeket azért tudta "azonosítani", mert a festő neve hasonlít a dél-koreai Daewoo autócég időközben felszámolt romániai üzemében gyártott gépkocsi márkanevéhez, a Matizhoz.

A rendőrségi forrás szerint a román hatóságokat megdöbbentette, hogy a rablók filléres nejlonzacskókban tárolták és szállították a festményeket, miután kivették azokat a keretből. A rablók azt sem tudták, hogy mennyi pénzt kérjenek az alkotásokért, amikor megpróbálták őket eladni.