A Magyar Színház nem megy csődbe a perek miatt

2013.05.15. 11:44 Módosítva: 2013.05.15. 11:45

A Magyar Színház a 2010-es átalakulásból eredő munkajogi perekre gazdasági értelemben felkészült, és büntetés esetén nem szorulnánk a minisztérium támogatására, írja közleményében a Magyar Színház igazgatója.

Őze Áron az elbocsátások sajtóvisszhangja miatt adott ki nyilatkozatot, tudtuk meg. Mint arról beszámoltunk, járulékokkal és kamatokkal együtt közel 40 millió forintot kell kifizetnie a Pesti Magyar Színháznak, miután tizenkét másodfokú bírósági ítélet szerint jogellenesen rúgta ki dolgozóit. Korábban összesen tizenhét munkaügyi per indult a színház ellen. Noha Őze Áron igazgató felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, a kirúgottakat képviselő ügyvéd kilenc végrehajtást már elindított. Nagyváradi Erzsébet és Mihályi Győző színészek mellett még heten fordultak végrehajtóhoz.

Fizetni fognak és vállalják a pereket

A színház közleményében azt írja, "az esetlegesen elvesztett munkajogi perek anyagi felelősségét a vállalja, és adott esetben kötelezettségét természetesen teljesíteni fogja. Ezen kifizetések kapcsán a fenntartótól a színház semmilyen segítséget nem kért és a továbbiakban sem kér. A Magyar Színház a 2012-es év végére ledolgozta a 120 millió forintos adósságállományát, a médiában keltett szándékos, a színház összeomlásával, bedőlésével és csődjével kapcsolatos híreket visszautasítja, és fontolgatja a hitelrontás kategóriáján keresztüli per elindítását.”

A közlemény szerint a problémáról a közalkalmazotti törvény tehet. „A jelenleg érvényben lévő KJT közalkalmazotti jogtörvény elavultsága miatt valóban szükség volt olyan lépésekre, melyekről tudtuk, hogy peres úthoz vezetnek.”

Úgy tudjuk, hogy a színházban már munkát nem végző színészektől és dolgozóktól akartak megválni. Őze Áron közleményében az egyik, a sajtóban gyakran nyilatkozó színészre utalva írja: „Nem engedhettük meg magunknak, hogy alkalmazottainkat közpénzen fizessünk, míg ők védettségükre hivatkozva kivonják magukat a munkavégzés alól. Ilyen jellegű kifizetésekre sem morális, etikai, sem anyagi szempontból nincs lehetőségünk, és nem is kívántunk ilyen – a többi munkatársunkkal szemben méltatlan – helyzetet fenntartani.”

A többi, adminisztratív munkakörben dolgozó munkatársukat azért bocsátották el, mert elmondásuk szerint nem végeztek kielégítő munkát.