Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Kultúr cikkek
- Mutatjuk, melyik alkotás volt 2024 filmtörténeti szenzációja
- Mindenkit beperelt a volt miniszter szeretője, egykori szerelmét sem kímélte
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
Tavaly október 15-én éjszaka alig két perc leforgása alatt hét nagy értékű festményt loptak el a rotterdami Kunsthal Múzeumból, köztük Picasso, Matisse, Monet és Gauguin műveit, melyek összértéke meghaladja a százmillió eurót.
Matisse vs Matiz
A kiállításról Pablo Picasso: Tete d'Arlequin, Henri Matisse: Liseuse en blanc et jaune, Claude Monet Waterloo Bridge, London és a Charing Cross Bridge, London, valamint Paul Gauguin Femme devant un fenetre ouverte, dite la fiancée, Meyer de Haan: Autoportrait és Lucian Freud: Woman with eyes closed című festménye tűnt el.
Az elmúlt évek legnagyobb műkincsrablásával vádolt három férfit január 22-én fogták el Romániában, és három nappal később meg is kezdődött a tárgyalás a Bukaresti Törvényszéken, a képek azonban nem kerültek elő. A jegyzőkönyvek szerint a román gyanúsítottaknak fogalmuk sem volt a festmények értékéről, még alapvető információkkal sem rendelkeztek, ezért feltételezik, hogy rajtuk kívül létezhet egy kitervelő.
Az egyik gyanúsított például azt mondta a kihallgatáson, hogy a Matisse-festményeket azért tudta "azonosítani", mert a festő neve hasonlít a dél-koreai Daewoo autócég időközben felszámolt romániai üzemében gyártott gépkocsi márkanevéhez, a Matizhoz.
A rendőrségi forrás szerint a román hatóságokat megdöbbentette, hogy a rablók filléres nejlonzacskókban tárolták és szállították a festményeket, miután kivették azokat a keretből. A rablók azt sem tudták, hogy mennyi pénzt kérjenek az alkotásokért, amikor megpróbálták őket eladni. Mivel a gyanúsítottak egyikének anyja azt vallotta, hogy elégette a festményeket, a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni romániai ügyészség (DIICOT) a bűnszövetségben elkövetett lopás mellett különösen nagy kárt okozó rongálás gyanújával bűnvádi eljárást is indított az ügy gyanúsítottjai ellen.
Tényleg elégették a festményeket?
A DIICOT közleménye szerint azonban nem biztos, hogy a hétfőn bíróság elé állított romániai vádlottak valóban elégették a rotterdami műcsarnokból ellopott, 18 millió euróra biztosított festményeket. Miután januárban őrizetbe vették őket, egyikük anyja, Olga Dogaru állítólag megpróbálta eltüntetni a lakásában rejtegetett festményeket. A nő azt vallotta, hogy először a falu temetőjében ásta el azokat, de miután februárban házkutatást tartottak nála, annyira megijedt, hogy a bizonyítékok végleges eltüntetése mellett döntött, és a fürdőszoba kazánjában elégette a műkincspiacon 200 millió eurónyi értékűre becsült hét festményt.
A román sajtó szerint a szakértők csupán azt nem tudták megállapítani, hogy a hamuban talált másfél évszázados festéknyomok valamely képnek, vagy egy képkeretnek a maradványai. A DIICOT szerdai közleménye szerint azonban a szakértői jelentés még nem készült el, és a nyomozás lezárásáig nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, mi történt a festményekkel.
A román hírtelevíziók értesülései szerint az ügyészség azzal a lehetőséggel is számol: a gyanúsítottak egyikének anyja csak félrevezetésül vallotta azt, hogy elégette a festményeket, megkönnyítendő, hogy a szabadlábon lévő esetleges bűnsegédek értékesíthessék a műkincseket a feketepiacon.