Fábián, Sebestyén
-2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Mese lesz a Mancs-film, animációkkal

2013.08.10. 11:44
A bájos sikerfilmeknek van egy jól bevált receptje. Először is kell egy szerethető főhős, mellé egy állat, mondjuk egy kutya, mert kutyát mindenki ismer, ezért a gazdájával könnyű azonosulni. Kell még, hogy a sztori a lehető legszélesebb rétegeket vonzza, legyen tehát családi film, amire kíváncsi a gyerek, megnézi vele a szülő, nagyszülő, de beül rá smárolni a szerelmes pár is, vagy bőgni az, akit éppen dobtak. Mindehhez már csak egyetlen dolog kell még: egy közismert név, amivel az egészet el lehet adni. Pontosan ilyen lesz a most forgó Mancs-film, aminek majdnem mindenki örül.

Mancs, a híres magyar mentőkutya 2006-ban pusztult el, 2007 óta filmet akarnak róla forgatni. Köbli Norbert, aki A vizsga című filmet is jegyzi, Szy Katalinnal együtt írt róla forgatókönyvet, de már akkor látták, hogy túl sötét lenne, ha szigorúan a valóságot dolgoznák fel. Ráadásul Pejó Róbert (Látogatás, Dallas Pashamende) rendező is belenyúlt a sztoriba, és alaposan kiszínezte. Szerinte egyébként az is jót tett az alapanyagnak, hogy ennyi évet kellett várni, mert hosszabb szünet után friss szemmel tudott ránézni, és miután elvett belőle vagy hozzáköltött, sokkal jobb lett.

„Van benne villamosmérnök és kutya, de ez a történet igazából bármelyik mentőkutyáról szólhatna” – mondta szerdán Pejó Hűvösvölgyben, két forgatási beállás között, és hozzátette, hogy mivel Magyarországon vagyunk, a Mancs név adta magát. Pejóék végül is egy szinte teljesen fiktív sztorit raktak össze, aminek a megtörtént események helyett inkább a nézőpont lesz az érdekessége. Vagyis az, hogy megjelenik a kutya szemszöge. A filmbe Igor Lazin, A kis tehén apukája animált részeket szúr majd be, amik néha humorosak, néha ijesztőek vagy tragikusak lesznek, és arra utalnak majd, hogy mi járhat a kutya fejében, illetve ez érzékelteti majd az idő múlását is. A különleges látványvilág megteremtésében Banovits Tamás díszlettervező is segít.

Szacsvay László, aki a filmben Dokit, a mentőcsapat orvosát alakítja, megsúgta: egy olyan lány meséli majd el a nézőnek és filmbeli kislányának a legendaszerű történetet, akit Fiktív Mancs kiskorában megmentett. „Ebből bontakozik majd ki az az út, amelyet a kölyökkutya a mentőkutyává válásig bejár” – tette hozzá a rendező, de persze lesznek bőven akadályok, bonyodalmak is.

Az igazi Mancs

Mancs, teljes nevén Miskolci Sátán Mancs 1994-ben született 11 testvér mellé. Féléves korában derült ki, hogy diszpláziás, egyik hátsó lábát nem használja rendesen. Ekkora gazdája készített neki egy speciális szíjkengyelt, így egyéves korára már teljesen egészséges volt. Kétéves korától dolgozott mentőkutyaként.

Mancs akkor vált híressé, amikor egy törökországi földrengésen kutatott eltűntek után, és megtalált egy hároméves kislányt, aki 82 órája volt a romok alatt. Mancs a miskolci Spider Mentőcsoport kutyájaként később részt vett a mentésben többek között a 2001-es salvadori és indiai földrengéseknél is. Képes volt víz alatti holttestet is jelezni, és egyszerre észlelte az élőket és a halottakat is. Összesen több száz életet mentett meg. Minden idők egyik legjobb magyarországi mentőkutyájaként még életében, 2004-ben bronzszobrot kapott Miskolcon.

Mancs 2006-ban felfekvéses tüdőgyulladásban pusztult el. Gazdája a nyilvánosság kizárásával saját kertjében temette el, rajongói a szobornál gyújtottak neki gyertyákat. A szobor körül azóta legenda is született, nem véletlenül fényesedett ki a jó szimatú orr szobra az elmúlt években. Állítólag ha szilveszterkor megérintjük, bármilyen kívánságunk valóra válik.

A színészkutyák, a majdnem kétéves Alex és Ropi, illetve a két kölyökkutya fejében viszont nem mindig ugyanaz jár, mint a rendezőében. Pejó például megálmodott egy nagyon egyszerű jelenetet, amikor a főszereplő kutya lenéz az ötödik emeleti balkonról az utcára. Azzal viszont egyáltalán nem számolt, hogy egy állat tériszonyos is lehet, és rettenetesen félelmetes akár már csak az erkély szélére mennie is. Arra sem gondolt korábban, hogy egy kiskutya nem tud összerakni egymás után három feladatot: bejönni a szobába, leülni, ugatni.

Ezt a kutya helyett a stábnak kellett összehangolnia, különböző kameraállásokkal, vágással. Arra pedig még a sok évtizedes tapasztalattal bíró kiképző sem gondolt, hogy Trill Zsolt bokáját nem fogja olyan lelkesedéssel cincálni egy kölyök, mint ahogy az övét csócsálta. Halász Árpád végül kénytelen volt cselezni, és nadrágot cserélni a színésszel.

A tapasztalt filmes kutyakiképzőtől megtudtuk, szinte bármilyen kutyából lehet filmes sztárt csinálni, neki is több olyan állata van, amelyeket menhelyről hozott ki, hogy aztán filmhősök legyenek. A legfontosabb az, hogy a kutya ne féljen, mert „a félelem mindent fölülír”. És még egy bátor állat is megtorpan néha, ami kiderült az erkélyjelenetnél, illetve akkor is, amikor Alexnek szorosan a fal mellett kellett volna kúsznia.

Négy csillagból születik egy

A filmben szereplő Mancsot összesen négy kutya játssza: kettő alakítja kölyökkorában, és kettő felnőttként. Alex és Ropi, a két felnőtt németjuhász annyira hasonlít egymásra, hogy gazdáik is csak nyakörv alapján tudják megkülönböztetni őket. Ők hamarosan kétévesek lesznek, és gazdáik hobbi célból tartják őket. Amikor beíratták őket a gödöllői kutyaóvodába, még nem gondolták, hogy ott majd filmsztárt faragnak a házőrzőkből.

A két kölyökkutya, akik a fiatal Mancsot alakítják, már direkt a filmszerepre lettek kiválasztva, a stáb vásárolta őket. A döntésben segített, hogy anyjuk is okos, jó tanuló, a két kölyök pedig szintén nagyon hasonlít egymásra. Még csak négy hónaposak, de már parancsszóra ülnek, puszit adnak, integetnek, jeleznek az erdőben, vagy bokán harapnak. Ők a filmvilágba nőnek bele, valószínűleg a Gödöllői Kutyasport Központnál maradnak, és filmsztárként élik majd az életüket.

Egy színész kutya annyival tud többet, mint bármelyik kapu mögött ugató Bodri, hogy a kamerák és a háttérben mozgó statiszták helyett képes mindig az éppen mellette beszélő színészre figyelni, sőt, ha kell, szomorú arcot vágni, amikor színész gazdája is szomorú, vagy vidáman vakkantani egy poénra. Fontos, hogy az ilyen extra kiképzést kapott állatok képesek a finomhangolásokra, tudnak harmonikusan mozogni, és természetesnek tűnik az a mozgás, amit egyébként parancsra csinálnak.

De hiába a profizmus, alapesetben sem egyszerű a forgatás az állatokkal. „Először blokkolni kell a színészekkel, aztán a kutyákkal, aztán a színészekkel és a kutyákkal egyszerre, majd csak utána indulhat a felvétel” – mondta Pejó. Ezt Szacsvay szemléltette a legjobban a régi színész mondással: „a vásznon a kutya és a gyerek garantált siker, a forgatás közben viszont maga a halál.” Főleg, ha évszázados melegrekordok dőlnek meg éppen.

A színészeket is kutyaiskolában képezték

Egy felnőtt sztárkutya teljesítménye negyven százalékkal csökken ilyen hőségben, egy kölyöké pedig ennél is többel – tudtuk meg Halász Árpádtól, aki a filmben szereplő négy kutyát kiképezte. A színészek munkabírását pedig a mentősruha teszi leginkább próbára. Szacsvay azt mondja, a kabátja ujján csorgott ki az izzadság, amikor a dunabogdányi kőbányában vagy az Etyek melletti vadasparkban forgattak. „Fogytam vagy három kilót” – mondta, és délután hatkor, miután felvették Mancs vizsgajelenetét, tényleg eléggé fáradtnak tűnt.

Trill Zsolt is kicsit megviselt volt, ahogy a Magyar Szentföld-templom mellett, az árnyékban ült egy padon. Ő a főszereplő, aki Zolit, az elektroműszerész gazdát alakítja, és a történet szerint egy jó barátja hagyja rá a hiperaktív németjuhász kölyköt. Elárulta, hogy habár vidéken nőtt fel, és mindig akadt a közelben egy-két kutya, ő valójában fél tőlük. Forgatáson sem dolgozott még kutyával, csak medvével.

„Persze ilyenkor mindig elgondolkodik az ember, hogy jó lenne tartani egy háziállatot, de ahhoz sok idő kellene” – mondta. Félelme egyébként nem okoz gondot a forgatáson, mert „fantasztikus, jól képzett kutyákkal” van dolga, a bonyolultabb helyzeteknél pedig segítenek a kiképzők.

Halász Árpád azért elárulta, ahhoz, hogy minden simán menjen, nemcsak a kutyákat kellett tanítani, hanem a színészeket is. Trill Zsolt is már jóval a forgatás előtt elkezdett kijárni Gödöllőre, hogy megtanuljon kutyául. Megmutatták neki a jeleket, vezényszavakat, de a legnagyobb feladat az volt, hogyan ne legyen katonás, amikor ezeket használja.

Nem mindenki örül

A film 375 millió forintból, az Új Budapest Filmstúdió produkciójában készül, a TV2 együttműködésével. Ebből 200 millió már 2007 körül is megvolt, csak a „rendszerváltás miatt” a Magyar Mozgókép Közalapítvány nem tudta kifizetni – tudtuk meg Pejótól. A végső lökést az adta meg, hogy a Filmalapot is érdekelni kezdte a történet. A produkció a Magyar Nemzeti Filmalaptól 250 millió forintos gyártási támogatást kapott.

Spider

A Spider Mentőcsoport egy önkéntes alapon működő szervezet, tagjai szabadidejükben vesznek részt felderítéseken és mentéseken. Szakembereik kutyás, búvár-, alpinista-, barlangászegyesületekből, valamint mentőorvosokból és a Borsod megyei Polgári Védelmi Parancsnokság állományából kerültek ki. Munkájuk során a Polgári Védelmen keresztül együttműködnek a rendőrséggel, tűzoltósággal, mentőszolgálattal, vöröskereszttel, önkormányzatokkal. Kutyáik jelenleg többek között Radar, Negró és Sumák. A Spider, Mancs egykori csapata adományokból tartja fent magát.

Viszont a forgatókönyv, sőt a film is úgy készül, hogy Mancs egykori gazdájának véleményét senki sem kérte ki. Lehoczki László jogi lépéseket is tervez, mert szerinte azzal, hogy a filmhez Mancs nevét használják, félrevezetik a nézőket. „A név húzóerejét szeretnék felhasználni, a nézettség növeléséhez, ez azonban nem így működik” – nyilatkozta a minap.hu-nak. Habár a Filmalap már korábban javasolta, hogy a Spider Mentőcsoport egyezzen meg Pejóékkal, még mindig folyik az egyeztetés a jogi képviselők között. A csoportot többször is megkerestük, de nem sikerült elérni őket.

Halász Árpád szerint azt is kifogásolták, hogy a filmbeli Mancsot nem mentőkutya játssza. A kiképző, aki személyesen is ismerte Mancsot, azt mondta, ez egy teljesen más feladat, mást kell tudnia hozzá az állatnak. „A filmekben a rendőrt sem rendőr, a királyt sem király játssza” – mondta, és hozzátette azt is, hogy Alex és Ropi viszont valószínűleg sohasem fognak életeket menteni.

Halász, Pejó és valószínűleg a színészek is szeretnék, ha a Mancs sikerfilm lenne, és később lenne folytatása is. Hiába adta magyar hős az ihletet, Pejó szerint „egy jó filmnek minden országban működnie kell”. Éppen ezért írta univerzálisra az alapsztorit. A kutyakiképző is abban bízik, hogy most, a keze alatt születnek meg a jövő magyar Rex felügyelői, akiknek később is jut majd munka a kamerák előtt.

A forgatás szeptemberig tart, a Mancs jövő télen kerülhet a mozikba. A filmben játszik még többek között Keresztes Tamás, Holecskó Orsolya és Pásztor Erzsi. A zeneszerző Márkos Albert, a vágó Lemhényi Réka lesz.

Mit üzen a film?

Nem bírtam ki, hogy ne süssem el minden felkészületlen és/vagy amatőr újságíró kérdését, de meglepődtem, hogy senki sem tudott rá kapásból válaszolni. A rendező végül is azt mondta, szerinte családról, barátságról, bizalomról szól a Mancs. Halász Árpád szerint "ez a nagyon jó mese Mancs fényét emeli", és közelebb hozza majd egymáshoz a kutyásokat és nem kutyásokat. Trill Zsolt azt mondta, a család, vagyis a szerelem, és a hobbi, az állatszeretet – ami egy másik szerelem – közötti őrlődés a fő vonal. „Mese, de felnőttek is megnézhetik, rosszat nem tanulnak belőle.”

„Dehát melyik film nem mese?” – kérdezett vissza Szarvas József színész, aki ugyan nagy állatbarát és örökös vizslatartó, a filmben nem lesz közös jelenete a kutyákkal. Szerinte az emberek hiányolják „a sok csihi-puhi” mellett az érzelmeket, a katarzist, és ezt pótolja majd a film. „A kutyát nagyon lehet szeretni, és ő sem tud mást, mint szeretni” – foglalta össze a lényeget, hozzátéve, hogy hát végül is a kutyát ezen kívül azért az evés is nagyon érdekli.

Szacsvay László volt az egyetlen, aki karakánul megmondta, hogy ez egy hülye kérdés, be kell ülni a filmre a moziba, és egyszerűen jól érezni magunkat, amíg végignézzük.