Nem ördögtől való, hogy háromszor is nyerjek

Az Erkel Ferenc-, Bartók- és Kossuth-díjas opera- és operettrendező Kerényi Miklós Gábor, aki 2001 óta vezeti a Budapesti Operettszínházat, újra megpályázta a zenés teátrum vezetői posztját.

Támogatják a művészei

Kerényin kívül – akinek megbízatása 2014. január 31-én jár le – pályázatot nyújtott be az Operett vezetésére Bozsó József, Nagy Viktor és Tokody Ilona. A Fővárosi Önkormányzattól kedd óta nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy kik vesznek részt a pályázatokat elbíráló szakmai bizottságban.

A négy pályázóból egyelőre egyedül Kerényi Miklós Gábor hozta nyilvánosságra a pályázatát. Az operett.hu-ra feltöltött 163 oldalas, Tradíciókban gazdag, zenés népszínház című pályázati anyaghoz először készült mellékletként 14 perces videopályázat az Operettszínház vezető művészeinek tolmácsolásában.

A pályázatból kiderül többek között, hogy Kerényi céljául tűzte ki, hogy visszanyerje a 40-50 éves korosztályt a műfajnak. Mint írja, „igazgatásom első időszakának feladata a színház talpra állítása, a színvonalemelés és a közönség ideszoktatása volt. A második öt év arról szólt, hogyan erősödik meg külön a musical- és az operett tagozat, hogyan nő az operett-nézők száma a musicalekkel közös játszás miatt... Most döntő feladat az operettprogram kiszélesítése, a fiatalok, de különösen a 40-50 éves korosztály »visszanyerése« a műfajnak, a zenei színvonal további emelése, az új magyar bemutatók körének gazdagítása, a zenei versenyek kiteljesítése”.

Kerényi tervei között szerepel egy nagy júliusi zenés színházi fesztivál létrehozása, ami Budapestet Európa zenés színházi fővárosává avatná, és ebben a Budapesti Operettszínház fontos szerepet játszana.

„A számok pontosan beszélnek”

Kerényi az Indexnek elmondta, hogy új korszakot jelent a színház életében, hogy 2012-ben megkapták a nemzeti minősítést, az idei évben pedig a magyar operettjátszás bekerül a nemzeti értéktárba mint hungarikum. Mint mondta, „egy hármas irányt fogalmaztunk meg annak érdekében, hogy bekerüljünk Európa vezető zenés színházai közé: 1. a magyar operettjátszás erősítése, ami egyedisége és hitelessége miatt egyedülálló a világon, 2. korszerű kortárs magyar zenés színház támogatása, a magyar kultúra szempontjából ugyanis nagyon fontos, hogy új magyar zenés művek szülessenek, 3. ifjúságcentrikus, fiataloknak szóló zenés színház megerősítése, az irodalmi és történelmi művek színpadra állítása”.

Az Operettszínház igazgatója elmondta, hogy számtalan előadásuk fut szerte a világban, például a színház tolmácsolásában adják elő A szépség és a szörnyeteg című darabot a legnagyobb német városokban, a Csárdáskirálynőt Berlinben, és számos együttműködésük van többek között szentpétervári, bukaresti, prágai, német, izraeli, kolozsvári és csíkszeredai zenés színházakkal. Mint mondta, a pályázatát 58 rendező, zeneszerző, koreográfus, szövegíró és bel-  és külföldi menedzser együttműködési szándéknyilatkozatával támogatta.

Az Indexnek arra a kérdésére, hogy véleménye szerint mennyi esélye van harmadszor is elnyerni a teátrum igazgatói posztját, Kerényi úgy felelt, hogy „nagyon nehéz lesz megkérdőjelezni, hogy az Operettszínház ma egy művészileg, gazdaságilag és szervezetileg kimagaslóan sikeres színház, a számok pontosan beszélnek. Nem gondolom, hogy ördögtől való lenne, hogy ezt a sikert a továbbiakban is fokozhassuk”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!