A filmben elég fontos szerepet játszanak majd a biztonsági kérdések, úgyhogy először háttér: az egy óceánjáróra az az ország vigyáz, akinek rajta van a zászlója.
Phillips kapitány hajóját egy dán cég, a Maersk működteti, viszont amerikai zászló van rajta. Ez azért lehet, mert az amerikai zászlóhoz csak annyi kell, hogy amerikai kikötőhöz tartozzon a hajó, a tulajdonos nemzetisége nem számít. A nyílt tengeren (a partoktól távol, a nemzetközi vizeken) a hajó annak az országnak a területeként számít, ahol regisztrálva van. A kalóztámadás után ezért lépett közbe az amerikai hadsereg, és ezért van, hogy amerikai bíróság előtt ítélték el az egyetlen életben maradt kalózt, Abduwali Muset is.
A tengerek jogáról szóló ENSZ-egyezmény egyébként arról híres, hogy 1973-tól 1982-ig tárgyalták – többé-kevésbé folyamatosan. Ha nemzetközi jogászokkal vagy diplomatákkal beszél, mindenképpen hozza szóba az UNCLOS -t (ez az angol rövidítése az ENSZ tengerjogi egyezményének) és órákon keresztül fognak áradozni róla, hogy micsoda tárgyalások voltak azok.
A szerződést egyébként az USA nem írta alá, mert ugyebár ők nem szeretik a kötöttségeket, és egyébként is, megtehetik.
A mentőcsónak, amiben Phillipset fogvatartották az USA-ban van, múzeumba került. A National Navy UDT-SEAL Museumban, Floridában van, láthatóak rajta a lövések nyomai. A film készítői is meglátogatták, hogy élethűen tudják visszaadni a csónak belsejét.
Abduwali Musét harminchárom év és kilenc hónap börtönre ítélték amerikában, a büntetést Indiana államban, Terre Haute-ban tölti jelenleg is. Nagy kérdés volt a perben, hogy Muse hány éves. Ha gyerekkorúnak találták volna, enyhébb büntetésre ítélik. Mivel Szomália egy tipikus “bukott állam”, ahol központi hatalom igazából egyáltalán nincs, a közigazgatás sem működik: nincs anyakönyvvezetés sem.
A BBC beszélt a fiú anyjával, aki szerint a támadás idején tizenhat éves volt. Az amerikai bíróság szerint viszont nem volt kiskorú, és Muse is különböző életkorokat adott meg, végül azt mondta, hogy tizennyolc éves volt a támadás idején.
Kalózkodással, emberrablással és illegális fegyvertartással kapcsolatos bűncselekményekkel vádolták meg, ezekért összesen négy életfogytiglani büntetést is kaphatott volna. Az amerikai törvények szerint a kalózkodást kötelező halállal büntetni, a bíró nem mérlegelhet. Muse viszont vádalkut kötött az ügyészséggel: beismerte az emberrablást és más bűncselekményeket, cserébe ejtették a kalózkodással és a fegyvertartással kapcsolatos vádakat. Muse többször is öngyilkosságot kísérelt meg a börtönben, és egyszer sem volt hajlandó találkozni a film készítőivel.