Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMÍgy szívatja meg az ellenzéket a közmédia a választás előtt
További Kultúr cikkek
A közmédia hétfőn közölte a pártok képviselőivel, mire számítsanak, ha politikai hirdetéseket akarnak a kampányidőszakban elhelyezni. Azt azért tudni kell, hogy a közmédia mozgástere ebben egészen szűk, mivel a politikai reklámok és hirdetések törvényi szabályozása aprólékosan meghatároz mindent.
Ahol viszont döntési szabadsága volt a közédiának, ott rendre úgy döntött, hogy az a kormánynak legyen jó. Az ellenzéknek meg ne.
Egyenlő esélyt az Elégedetlenek Pártjának és az MSZP-E14-DK-Liberálisoknak!
Amiben semmi meglepő nem lehetett a pártoknak, mert a törvényből világosan következik:
- brutális hosszúságú, fél órás-órás, megszakítás nélküli politikaireklám-blokkok jönnek naponta háromszor, amit ember nem néz majd végig
147/A. § (4) A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6-8, 12-14 és 18-20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A pártlistát állító jelölő szervezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.
- maximálva van a politikai hirdetések összidőtartama, és minél több az induló, annál kevesebb az egy-egy pártra jutó idő
147/A. § (2) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam négyszázhetven perc (...) A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták (...) között egyenlő arányban kell felosztani. A jelölő szervezet rendelkezésére álló időtartamot közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban kell felosztani.
- az egy dolog, hogy mindenkire ugyanannyi idő jut, de ezen felül nem lehet további hirdetést vásárolni
147/E. § A közszolgálati médiaszolgáltató a 147/A-147/D. §-ban foglaltakon túl további politikai reklámot nem tehet közzé.
- mivel a politikai térfél baloldalán lévő pártok összefogtak, az MSZP-E14-DK-Liberálisokra ugyanannyi idő jut, mint mondjuk az Elégedetlenek Pártjára, ha nekik is lesz országos listájuk, igaz, a Fidesz-KDNP szövetségnek is ugyanennyi jut
147. §(1) Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
Mindenkinek ugyanannyi – plusz a kormánypropaganda!
Amit viszont hétfőn jelentettek be a pártoknak meghirdetett egyeztetésen, és a közmédia mérlegelésén múlt:
- a közmédia dönthetett volna úgy, hogy a kampányidőszak alatt nem sugároz kormánypropagandát (hivatalos nevén kormányzati társadalmi célú reklámokat (TCR)): nem így döntött, világossá tette, hogy sugározni fog
- a közmédia 1/3-1/3-1/3 arányban osztja el törvényben előírt 470 percnyi reklámot a közrádió, a köztévé és a Duna Televízió között, vagyis a reklámok nagy részét a kevésbé nézett/hallgatott csatornáira száműzi
- ugyanakkor semmilyen tájékoztatást nem adtak a pártoknak arról, hogy milyen választási műsorokat terveznek
Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke is részt vett a hétfői egyeztetésen. Az Indexnek azt mondta, a közmédia a törvényi szabályozás miatt sok kérdésben, ha akart volna, se lehetett volna megengedőbb, „a törvényt szigorúan értelmezve végülis korrektül jártak el″, a többi kérdésben azonban jóval kevésbé:
Az állami csatornák típusai közti megosztásban lehetett volna mozgásterük, például a politikai hirdetések fele mehetne a köztévén, mert azt legalább nézik valamennyire. Az egyharmados megosztás miatt még kevesebb lesz a közrádióban és a köztévén a hirdetés. A kormányzati TCR-kampányt is kitilthatták volna, de ugyanúgy befogadják majd, ahogy eddig is.
Úgy tudjuk, a találkozón a baloldali szövetség mellett Schmuck Andor (Szocdemek) és Szepessy Zsolt (Összefogás Párt) is bírálta a közmédia álláspontját.