Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Aranycsótányok lepték el a Műcsarnokot

2014.03.10. 10:56
Kiss Miklós, akit többen is a magyar Banksyként ünnepelnek, már három éve csempészi arany svábbogarait a világ legjelentősebb múzeumaiba. Az aranyozott ízeltlábúak most legálisan özönlötték el a Műcsarnok projektgalériáját.

Több mint 12 ezer aranycsótány sorakozik katonás rendben, szinte már falanxalakzatban a Műcsarnok padlóján. "Ez az egyik legrandább és legtúlélőbb élőlény" – mondja róluk gazdájuk, Kiss Miklós. A designer és képzőművész három éve, 2011-től csempészi be aranyozott svábbogarait Európa legnívósabb kiállítótereibe. A Goldenroach akciósorozat így olyan rangos múzeumokba juthatott már el, mint például a bécsi MuMoK, a londoni Saatchi Gallery és Tate Modern, a berlini Hamburger Bahnhof vagy épp a párizsi Louvre.

Ahogy a csótányok olykor illegálisan szállják meg az otthonokat, úgy lepték el Kiss Miklós  aranyozott rovarjai is a külföldi kiállítótereket. Az ékszer jellegű tárgyak ezúttal azonban saját hazájukban, immár legális behatolókként kerültek az M0 projektgalériába, ahonnan ezentúl – a készlet erejéig – bármelyik látogató szabadon hazavihet egy-egy példányt. A több mint tízezer, viszonylag alacsony előállítási költségű csótány közül az egyik azonban valódi színarany, 14 karátos, körülbelül 150-250 ezer forintot érhet. Valaki akár ezt is felmarkolhatja.

A csótány az új patkány?

"Célunk, hogy rávilágítsunk: semmi sem az, aminek látszik" – mondja a kiállítás kurátora, Zsinka Gabriella, aki szerint a csótány elrettentő küllemével és rendkívüli túlélési képességével egyszerre taszít és imponál. Később egészen konkrét példákat is hoz: elég csupán az X-akták csótányinvázióról szóló részére vagy a Bad Mojo videojátékra gondolnunk, de képzőművészeti előképnek tekinthetjük például a Chapman fivérek, Jake és Dinos, gyermekandrogün-szobrát, amelyik az ember csótányjellegét hangsúlyozza, vagy Catherine Chalmerst, aki 2003-as Execution című alkotásában kínpadra kényszeríti a csótányt.

És bizonyára sokan asszociálnak Banksy jól ismert patkányaira is, a 2011-es Cool List Hungary például egyenesen a magyar Banksyként emlegeti Kiss Miklóst. A gerillaművész és kurátora nem is tagadja a párhuzamot, ahogy azt sem, hogy számos más művészeti alkotásra reagálnak a Goldenroach projekttel. Így aztán a svábbogarak, önmagukon és reálértékükön túlmutatva, kissé hasonló szerepet kapnak, mint a szkarabeuszok az ókori Egyiptomban.

„A rovararzenál a szerveződés erejét, a reprezentáció hatalmát is megtestesíti” – mondja a kurátor a kiállítótér közepén összesereglő óriási csótányarmadáról. A március 30-ig megtekinthető kiállítás ideje alatt a művész egy amerikai akciót is tervez, amely során New Yorkba utazik, ahol a Modern Művészetek Múzeumában és a Guggenheim Múzeumban is ott szeretne hagyni néhány ízeltlábút.

Társakkal garázdálkodik

Kiss Miklós munkamódszere egyébként a következő: elhoz egy jellemző képeslapot vagy ajándéktárgyat a kiszemelt múzeumból, illetve gondosan megméri, illetve befotózza a kiállított tárgyak alatti információs táblákat. Otthon ezek alapján elkészíti a csótányok mellé szánt saját kis infótábláit, hogy azok majd a vonatkozó tárlat szerves részének tűnjenek. „Szerencsére grafikusként könnyebb dolgom van. A feladat ezen részéhez nem árt, ha az ember fejből ismer mondjuk kétszáz betűtípust" – mondja Kiss, aki egyébként saját betűtípust hozott létre a gerillaprojekthez, ezzel is azt szolgálva, hogy a Goldenroach tényleges branddé válhasson.

Később – ahogy a csótánykészítés és a csempészés módszerei is fejlődtek – hasonló módon, a vonalkódok lemásolásával saját, csótányos szuveníreket helyezett el a múzeumi ajándéküzletekben, amelyeket aztán sok esetben haza is vittek, megvásároltak a gyanútlan kultúrpártolók.

Kiss Miklós

Designer és képzőművész, 1981-ben született Dunaújvárosban. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola után a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanult képgrafika, majd festő szakon. 1996 óta Budapesten él és dolgozik. Vacsora című videoinstallációjáért – Szigeti Gábor Csongorral – 2004-ben Ludwig-díjjal jutalmazták, majd 2007-ben Trunks című diplomamunkájával elnyerte az Essl Museum különdíját. Tervezőként 2011-ben hg.hu Design Díjat kapott.

A fröccsöntött aranycsótányok mindegyike egyetlen mesterpéldány alapján készül el, amely szintén egyedi darab, nem a tömegtermelés terméke. Sőt, a néhány centis példányok egy szintén kézzel készített szerszám segítségével születnek meg, majd ezek a fémgőzölés során kapják meg az aranybevonatot.

A művész azt is elárulta, hogy többnyire társakkal garázdálkodik, általában öten-hatan szoktak lenni. Van, aki az előkészületekben segít, míg másoknak a fényképezés vagy a tábla felhelyezése feladata, de a csótányokat kivétel nélkül mindig ő maga helyezi el. "A barátaim imádják, hatalmas buliként élik meg" – meséli mosolyogva. A British Museumban például egy bronz szobor mellé helyeztek el egy bronzból készült csótányt, amihez nemcsak információs táblát hamisított, hanem egy infoguide-ikont is, amit aztán persze hiába nyomogattak a múzeumlátogatók, természetesen nem működött.

A tárlat fokozatosan fogyatkozó rovararzenálja idővel tehát a Műcsarnok látogatóihoz kerül, és internetes fotópályázat keretén belül lehet majd megismerni további, kiállítótermen kívüli életüket. Az aranycsótányok így könnyedén ellephetik a parkokat, hálószobákat, nappalikat és szinte bármit, amit egy svábbogár elérhet. Pláne, ha aranyból van. Hiszen már az óceán sem jelenthet akadályt.