Vencel
13 °C
23 °C

Megéri-e 200 milliárdért felújítani a Várat?

DMOHA20131206001
2015.03.04. 11:26

2014-ben a Csillagos Házak kezdeményezés volt az OSA Archívum legnagyobb dobása: sokat dolgoztak azon, hogy a téma újra köztudatba kerüljön. Idén a budai Vár a kiemelt témájuk, éppen ezért hosszú, több részből álló nyilvános programsorozatot indít útjára Álljon meg a menet! címmel az OSA Archívum a budai Várról, elsősorban a királyi palotát érintő tervekkel kapcsolatban.

Mi az az OSA?

A fővárosi CEU, azaz a Közép-európai Egyetem kutatási és kulturális intézménye, amely a közelmúlt és a jelenkor történelmének egyik legjelentősebb sajtóarchívumával és audiovizuális gyűjteményével büszkélkedhet. Történészek, szociológusok, jogászok, gazdaság- és társadalomkutatók, ökológusok, emberi jogokkal foglalkozó kutatók és egyetemisták kutathatnak itt kedvükre. Az OSA projektjei közé tartozik például a százéves épületeket bemutató Budapest 100, a budapesti holokauszt-témával foglalkozó Csillagos házak, a szamizdat dokumentumokat összegyűjtő Samizdat Text Corpora és a roma emberek életét vizuális sztereotípiák nélkül bemutató Chachipe fotópályázat is. Az Archívum része a Centrális Galéria is, melynek kiállítótere a nagyközönség számára is elérhetővé teszi azt, ami többnyire csak a kutatók számára hozzáférhető. 

Mint Rév István, az OSA igazgatója az Indexnek elmondta: „Ami a palotával történik, az ránk tartozik. Szeretnék elősegíteni, hogy a felújítás terveit történelmi kontextusban lehessen értelmezni. Nem a lepusztult, rossz állapotban lévő palota felújításával van gond, nem is a palota és a Vár funkcióinak átgondolásával, hanem a felújítás anakronisztikus terveivel és a döntéshozatali mechanizmussal. A palotaépület valóban megérett a felújításra, az infrastruktúra modernizálására, a hatvanas-hetvenes évekbeli átépítés elrontott részleteinek újragondolására. De, bár nem vagyunk közgazdászok, úgy gondoljuk, hogy erre, így most nincs pénze az országnak.” Az OSA munkatársai úgy vélik, hogy a palota tereinek helyreállítása anakronisztikus, építészetileg is tarthatatlan, és olyan szerepet szánnak a Budavári Palotának, amilyen szerepe a magyar történelemben soha nem is volt.

A budai palota ugyanis mindössze 68 évig volt államigazgatási központja Magyarországnak, Mátyás trónra lépésétől kezdve Mohácsig.

Az a palota ráadásul Buda visszafoglalása után megsemmisült, és Mária Terézia épített a romok helyére magának egy barokk palotát. Ezt először az angol kisasszonyoknak adta, majd ide költöztette az egyetemet, a kupolába pedig egy csillagvizsgálót építtetett. Mária Terézia állítólag egy éjszakát eltöltött itt, de az utódjai soha. A kiegyezés után Ybl Miklóst kérték meg, hogy tervezze újra a palotát, az ő halála után azonban Hauszmann Alajos vette át a tervezést.

„1905-re a régi barokk palotát Hauszmann tervei szerint kétszeresére bővítették és teljesen átépítették. Hauszmann tervei a kiegyezés kétarcúságát, kölcsönös hazugságait tükrözték: egyszerre voltak nemzetiek és Habsburg-pártiak, tisztelegtek Szent István és Ferenc József előtt. Ennek a zavarodottságnak megtestesülése Hauszmann palotája” – mondja Rév István, aki szerint az akkori kortársak is úgy látták, hogy egy monstrum épült fel a várban, amivel nem nagyon tudtak mit kezdeni. (Hauszmann a historizmus mestere volt, ami szembement az abban a korban szárnyait éppen bontogató modernebb építészeti formákkal, így Hauszmann palotatervét – Rév Istvánhoz hasonlóan – sokan kritizálták, és kritizálják ma is. Ennek ellenére más építészek szerint érthető, ha egy palota felújításához nem a modernitás eszközével szerettek volna nyúlni.)

A hauszmanni állapotok rekonstrukcióját – ami a kormány egyértelmű célja – azonban sokan nem tartanák hitelesnek, már csak azért sem, mert nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok ehhez

– már önmagában például a színek és az árnyalatok kikövetkeztetése is nehéz dolog. A felújítás szakmai részét felügyelő Hauszmann-bizottság néhány építésze is úgy nyilatkozott, nem rajongója a hauszmanni épületnek, de valamennyire hitelesen csak ezt a korszakot lehetne rekonstruálni. 

Tíz év tervekben

A palota rekonstrukciója hatalmas vállalkozás lenne, a fővárosban két-három évtizede nem volt ilyen nagyszabású építkezés. A palota homlokzatának egyszerű kifestése és az ablakcsere egy-két év alatt elvégezhető lenne. A komolyabb tervek megvalósítása azonban szükségessé tenné a palota teljes kibelezését, a kupola és a tetőszerkezet elbontását. Nem véletlen, hogy a Hauszmann-terv a 2014–2024 közötti időszakra tervez. Az első ütemben 2015-ig befejeznék a nyugati várterasz évek óta félbemaradt, 600 férőhelyes mélygarázsának építését. 

A Várból leghamarabb 2018-ban költözhetne ki a Magyar Nemzeti Galéria a Városligetbe, és az Országos Széchényi Könyvtárnak is új épületet adnának. L. Simon László korábban cáfolta, hogy az OSZK-t szétdarabolnák. A könyvtárnak egy korszerű épületet keresnek, de nem a belvárosban, hanem egy jól megközelíthető közlekedési csomópontban, mondta a Heti Válasznak. Elképzelhető, hogy a Budapesti Történeti Múzeum a helyén maradna.  

A felújítást Lázár János, a Miniszter­elnökséget vezető miniszter felügyeli, és elvileg a Hauszmann-bizottság dolgozza ki a felújítás szakmai részét.

Hauszmann palotája végül áldozatul esett a háborúnak, a kommunisták hosszas gondolkodás után újjáépíttették, de egyszerűbb, puritánabb, építészeti és műemléki szempontból vitatható formában. Az akkori vezetés döntése volt az is, hogy a palota kulturális intézményeknek adjon otthont, így költözött oda a Budapesti Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Galéria is.

„A kormány nem titkolt célja, hogy a felújítás után kirakja a kulturális intézményeket a Várból, és a palotát kizárólag reprezentációs célokra használják majd. A cél, hogy az 1944 előtti állapot és a jelen között folyamatosságot teremtsenek.

Pedig itt soha nem volt király, egyetlen lakója a király nélküli királyság kormányzója, Horthy Miklós volt,

az utolsó hivatalos aktus Szálasi Ferenc eskütétele volt a korona előtt, 1944. november 4-én.”

Rév szerint ez az igény tükröződött már a Kossuth tér felújításában is, szándékában ez is az 1944 előtti állapotokat tükrözi: egy antidemokratikus világ hatalmi intézményét. „Az ember ott áll szemben a hatalom épületével, és érzi a saját kiszolgáltatottságát. Nem arról van szó, hogy az emberek használják ezt teret, nincs egy játszótér, nem lehet biciklizni, kutyát sétáltatni. Hanem hogy tátsák el a szájukat. Pedig a demokráciában az embernek úgy kellene éreznie, hogy övé az állam, nem úgy, hogy neki kell viselkednie” – fogalmaz Rév.

A téma feldolgozását az OSA kiállításokkal segítené, az első, kisebb kiállítás –  Összeomlás címmel –  már meg is nyílt. Ez azt mutatja be, milyen is volt a Hauszmann-féle palota a háború előtt, hogy nézett ki, és mire használták, amíg rommá nem lett. A kiállítás azonban ebben a formájában még nem nagyon értelmezhető, fényképeket és korabeli filmfelvételeket láthatunk a szétlőtt palotáról, és az akkori magyar értelmiséget elmélkedni a magyar tragédia felett. Emellett láthatunk még néhány filmfelvételt Horthy Miklós várbeli kerti partijáról. A kiállítás második, márciusban nyíló része látványosabbnak ígérkezik, ebben a Habsburg-kor budai palotáját próbálják majd rekonstruálni.

A hivatalos becslések szerint a Vár felújítására 200 milliárdot költenének, ezt az összeget L. Simon László sem tartotta irreálisnak.

Rév István szerint felmerül a kérdés: miért nem hoznak létre ennyi pénzért egy olyan teret, amit az itt élő emberek tudnak használni? „Miért természetes az, hogy Palotamúzeumot létesítenek, és tróntermeket építenek újra, főleg, hogy ott soha nem trónolt király? Miért nem adják a Várat az embereknek, miért nem modernizálják például a közlekedést, hogy megközelíthetőbb legyen a Vár? ” – sorolja a kérdéseit Rév István.

A közlekedés egyébként sok tervező fantáziáját megmozgatta már, az egyik legérdekesebb terv például azt vetette fel, hogy hosszabbítsák meg a kisföldalatti vonalát a Lánchídon keresztül. Ez az elképzelés kitiltaná az autókat a hídról, betenné a földalatti végállomását az Alagútba, ahonnan lifttel lehetne felmenni a Várba – hiszen a sikló használata nagyon drága. Persze lehet, hogy megtenné egy olyan egyszerű intézkedés is, hogy a budapesti bérlettel lehessen használni a siklót, még ha ez lassúsága miatt nem is lehetne végleges megoldás.

Tény, hogy az Orbán-kormánynak valóban az a fő problémája, hogy a kommunizmus alatt szocreál kultúrközpontot csináltak a palotából, a felújítás pedig szinte többet ártott neki, mint amennyit használt. Orbán Viktor megfogalmazása szerint a Vár „a magyar nemzet számára jelentős szimbolikával bír”, ezért kell felújítani. A Várnak eredeti elképzelése szerint a kormány is elsősorban kulturális funkciót szánt, bár az még nem világos, hogy pontosan mit, hiszen azt már a felújítást bejelentő sajtótájékoztatón közölték, hogy az Országos Széchényi Könyvtár szinte biztosan elköltözik. (A felújítás tetemes költsége mellett egy új könyvtár építése és a könyvtár költöztetése nagyjából 30 milliárd forint lenne.) A Nemzeti Galéria pedig köztudomású, hogy költözik a Ligetbe, a dolgok jelenlegi állása szerint tehát egyedül a Történeti Múzeum marad a helyén – ha marad, még ez sem biztos. Ami ez idáig biztosnak tűnik, hogy mintegy 2 milliárd forintért újraépítik a Várban a neoreneszánsz lovardát, ez azonban Orbán Viktor szerint is inkább a turisták részére lenne látványosság. 

Rév István szerint kulturális intézmények üzemeltetése a palotában korántsem kommunista dolog.

Berlinben például szintén most építik ismét föl az egykori császári palotát, amit a háború után teljesen leromboltak, és a német kormány kizárólag kulturális funkciót szán az épületnek.

Az építkezés és a berendezés a jelenlegi tervek szerint 2019-ig tart és 590 millió euróba (175 milliárd forint) kerül (ennek egy részét egyébként adományokból kívánják összeszedni). Kerpel-Fronius Ádám, Berlinben élő történész szerint egyébként a császári kastély újraépítése a berlinieket is nagyon megosztja.

„A volt porosz királyi kastély helyén építenek egy vadonatúj épületet, aminek a homlokzata a régi másolata lesz, de a hátsó rész homlokzata és az épület belseje teljesen modern lesz. A politika nagyon ódzkodik attól, hogy palotának nevezze az épületet, ehelyett jött a Humboldt-Forum elnevezés, ami utalás a későbbi használatra, bár még nem igazán világos, hogy mi is lesz benne, biztos, hogy kulturális intézményként fog üzemelni.” Jelen tervek szerint az európán kívüli világ kultúrájának múzeuma lesz itt, emellett ide költözik a Humboldt Egyetem közkönyvtára is.

„Majdnem biztos vagyok benne, hogy ha népszavazás lett volna a témáról, akkor soha nem építik meg. Ennek ellenére sok támogatója is van a projektnek: a kastély Berlinnek a szíve volt, építészetileg nagyon hiányzik, azonkívül meg erős szimbólumnak tartom, hogy majdnem 70 évvel a teljesen értelmetlen felrobbantása után – aránylag jó állapotban túlélte a háborút, és politikai okokból semmisítette meg az NDK vezetése – újjáépítsék.”

Mit szól a Vár felújításához?

Még ha Budavári Palota felújításának tervét kritizálók némely megállapítása túlzónak is tűnhet, az a felvetés, hogy valami, amire ennyi pénz költenek, úgy újuljon meg, hogy a város lakói is használni tudják, teljesen jogos. Mint ahogyan az is, hogy a felújított palotát ne reprezentatív, kormányzati, hanem valóban kulturális célokra használják. Az OSA által elindított figyelemfelkeltő kampánynak talán lehet annyi haszna, hogy a budapestiek úgy érzik majd, beleszólhatnak, és bele is kell szólniuk abba, hogy mi történik a Várral.

Álljon meg a menet! Vadonatúj Királyi Palota, kiállítás az OSA Archívumban (Arany János utca 32.)