Az öngyilkosok házában szedte áldozatait a rókatündér

A Mátyás tér 4-es számú háznak már régóta nagy rajongótábora van, több okból is. Egyrészt a hatalmas, ötemeletes sarokház sehogyan sem illeszkedik a környék többi, jóval alacsonyabb háza közé, monumentális és rejtélyes, és kissé zord. Csakúgy mint a rajta lévő Magda udvar felirat, és körbeszövik a városi legendák is. Nem csoda hát, hogy a Liza, a rókatündér készítői is ezt a házat választották a film helyszínéül, szerintük ugyanis tökéletesen beleillik abba a hetvenes-évek hangulatba, amiben a film játszódik. A Budapest100 programban, április 18-19-én két napra megnyílik a ház kapuja, így mindenki megnézheti, hol forgott a Liza, és átérezheti a házat körüllengő misztikumot, sőt még a tetőre is felmehet, megcsodálni a panorámát.

Az építészek számára is furcsa, hogy a Löffler-fivérek (Löffler Sándor és Béla) miért tervezek ide egy ilyen monumentális, ötemeletes házat 1912-ben. Bár akkor már pár éve engedélyezték a fővárosban az ötemeletes házak építését (az 1910-es évekig csak négyemeletes házakat lehetett építeni), ez a ház sehogyan sem illik a tér szerkezetébe. Ma is nagyon feltűnő, hogy a mellette lévő ház mindössze egyemeletes, míg a Mátyás tér 4.-re a hatvanas években még rá is építettek, így ma már hat emelete van. (Ezzel sokat veszített a ház egyébként, például a műemlékké nyilvánítás lehetőségét is.)

A háznak valószínűleg egyetlen célja a haszonszerzés volt. A földszinten például csak szoba-konyhás lakások vannak, de a felsőbb emeletekre is másfél szobás lakásokat terveztek. Mindössze hat nagyobb saroklakás van a házban, ezekben módosabb emberek laktak.

Az első megoldatlan rejtély a ház körül, hogy miért szerepel rajta a Magda udvar felirat? Mint azt Lelkes Szilvia, a Budapest100 rendezvénysorozat házat kutató önkéntese elmondta, az 1912-es terveken még nem szerepelt ez a felirat, és több jel is arra utal, hogy ez később került oda. Találgatások persze vannak, van aki szerint a környék nevére utal, ez Lelkes szerint azonban nem valószínű, mert a városnak ezen részét csak nem olyan rég nevezték el Magdolna-negyednek. A másik verzió szerint szegény sorú anyáknak nyújtottak menedéket a házban, és erre utal a Magda-udvar felirat. A legelterjedtebb verzió szerint pedig a felirat az után került a házra, miután a tulajdonos Magdolna nevű lánya öngyilkos lett.

Az öngyilkosság legendája egyébként körüllengi a házat, a városi legendák és a házban lakók szerint kifejezetten sokan lettek itt öngyilkosok, leginkább azért, mert ez volt a legmagasabb ház az egész környéken. A tulajdonos lánya mellett a lakók tudnak még egy cigány prímás feleségéről, akinek meghalt a fia, és ő ezután leugrott az ötödikről. A lakók szerint szintén az ötödik emeletről vetette ki magát egy házaspár kézen fogva.

A Mátyás tér egyébként a cigány prímások találkozó helye volt, aki feljött vidékről szerencsét próbálni, annak első útja ide vezetett. A Mátyás tér 12. a prímások központja volt, - ennek ellenére a zenészek inkább a Dankó utcában laktak.

A házban természetesen laktak hírességek is, mint ahogyan szinte a legtöbb, nagyszabású budapesti házhoz köthető valaki. Itt lakott például Mikszáth Kálmán egyik fia, Albert, és egy Koszkol Jenő nevű festőművész is. Szintén a házhoz köthető a Zámor család is, ami azért is egyedülálló, mert Zámor Ferenc történetét, aki a Ganz gyár igazgatója volt, megírta unokája, Zámor Magda. Írásában több utalást is tesz a Mátyás téri házra.

„1912 augusztusban felcseréltük már szűkké vált Baross utcai lakásunkat a Mátyás tér 4. alatt épült új ház egy 3 szobás lakásával. Itt volt először villanyvilágítás, eddig csak gáz volt. Erre költöttük felesleg pénzünket, így abban az évben nem utaztunk, csak Pécsre” - írja.

Hujber Balázs, a Liza, a rókatündér című film látványtervezője 15 éve szerelmes a házba, de a történetének, mint mondja, nem ment utána, csak annyit tudott, hogy itt működött a Mátyás mozi. Mint azt korában azt az Indexnek elmondta, a film bemutatója óta mindenki ezt kérdezi tőle, hogy hol van ez a lakás, amiben Liza lakik. (A filmet február 19 óta játsszák a mozik, és eddig 87 ezren látták, ami magyar film esetében kiugró sikernek számít.)

„15 éve állandóan figyelem ezt a házat, nagyon tetszik szerkezete, meg azok a kissé idétlen domborművek az oldalán. Amikor elolvastam a Lizát, rögtön beugrott, hogy ez az a ház. Átküldtem a rendezőnek, és Ujj-Mészáros Károly is rögtön azt mondta rá, hogy pont ilyenre gondolt. A legjobban az tetszett, hogy ennyire szellős körülötte a levegő.” A ráépítés azonban a film alkotóinak sem tetszett, ezért azt utómunkával leretusálták a felvételekről.

A filmnek csak a külső jelenetihez használták a Mátyás tér 4-es szám alatti helyszínt, a lakásbelső nem itt található, azt a fóti filmstúdióban alakították ki úgy, hogy lehetőleg illeszkedjen a ház alaprajzához. Hujber Balázs elmondta, amikor ilyen hosszan forgatnak valamit, sokkal érdemesebb megépíteni a helyszínt. Az első lépés azonban a ház megtalálása volt, hiszen ennek formájához, és az ablakok beosztásához igazodva kellett megépíteni a lakást, - amit a filmben kicsit nagyobbnak hazudnak, mint amekkora a valóságban. Mint Hujber elmondta, ritka, hogy ilyen hamar, elsőre megtaláljanak egy helyszínt.

A lépcsőházat azonban nem tudták használni, azokat a jeleneteket egy lakatlan budai házban vették fel. Aki a Budapest100 nyitott hétvégéjén felkeresi a Mátyás tér 4-et, annak rögtön feltűnik, hogy míg ez a ház gangos, a filmben lévő lakások egy nagy, impozáns lépcsőházból nyílnak. Forgattak azért a házban is, az a jelenet, amikor a kéményseprő leeseik a háztetőn, valóban a Mátyás téri ház egyik lakásának ablakából lett felvéve. A stábot egy idős néni engedte be forgatni a harmadik emeleten.

A Budapest100 hétvégéjén további 60, száz éves ház nyílik meg, és látogatható. A Mátyás tér 4. látogatása előzetes regisztrációhoz kötött, regisztrálni április 13-tól lehet.