Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMHogy ki ez a 400 éve halott világhírű férfi? Nem tudom, sosem láttam
További Kultúr cikkek
- Egyre nagyobb az őrület, már 300 ezer nézőnél jár a Futni mentem
- Meghalt a Benjamin közlegény és A királyné nyakéke rendezője
- A lányt elsiratták, pedig meg sem halt
- Egy forradalmár felesége lerántja a leplet a magyar történelem eddig félreismert évtizedeiről
- A Transparency Internationalhez fordulnak az egyik legnagyobb magyar botrány ügyében
Egy négyszáz éves növénytani könyvben bukkant rá egy brit tudós Shakespeare mindeddig egyetlen olyan portréjára, amely még életében készült. Mark Griffiths egy korabeli kódot feltörve azonosította a színműírót egy 16. századi metszeten. „Így nézett ki Shakespeare, élete virágjában” – mondta a botanikus és történész.
Mark Hedges, a magazin főszerkesztője „az évszázad irodalmi felfedezéseként” értékelte a portré azonosítását. Úgy vélte, a most fellelt Shakespeare portré „az egyedüli ismert hiteles portré a világ legnagyobb írójáról, amely még életében készült” – írja az MTI a BBC News híre nyomán.
A metszet 33 évesen, élete virágjában ábrázolja a drámaírót. Ekkor már megírta a Szentivánéji álmot és hamarosan hozzáfog a Hamlethez. „Olyan jóképű, mint egy filmsztár”, ahogy Griffiths fogalmazott.
Griffiths akkor fedezte fel a portrét, amikor az úttörő botanikus, John Gerard (1545-1612) pályafutását kutatta. Gerard volt a szerzője a The Herbal or Generall Historie of Plantes című munkának, amit 1598-ban adtak ki. Az első kiadásból Griffiths szerint tíz példány maradt fent, a kötetek címlapján William Rogers metszete látható. A metszeten megjelenő négy alakot korábban képzeletbeli figuráknak vélték, Griffiths azonban felfedezte, hogy a körülöttük lévő dekoratív minták megfejthetők, és ezzel kiderül a figurák valódi identitása: John Gerard, Rembert Dodoens, ismert flamand botanikus és Erzsébet királynő kincstárnoka, Lord Burghley.
(kutatásai alapján) Shakespearet ábrázoló
1597-es kiadású kötettel
A negyedik figura egy kockásliliom-szerű növényt tart és egy kukoricát – ezek a növények Griffiths szerint Shakespeare Vénusz és Adonisz című költeményére, valamint Titus Andronicus című színművére utalnak. A szakállas alak alatt egy a korabeli arisztokrácia által kedvelt rejtvény található, és a tudós megfejtése szerint ebből kiderül, hogy William Shakespeare látható a képen.
Griffiths és kollégája, az oxfordi Worcester College professor emeritusa, Edward Wilson öt évig konzultált a latin nyelv és Shakespeare kutatóival, mielőtt előálltak volna a felfedezéssel. Mint mondták: nem hiszik, hogy bárkiben kételyek támadhatnának.
Nem ez az első alkalom, hogy hasonló szenzációsnak kikiáltott Shakespeare-portré került elő - emlékeztetett a BBC News. 2009-ben a Shakespeare Birthplace Trust mutatta be Cornelis Janssen flamand festő munkáját, amely a Cobbe család tulajdonában volt. A kép vélhetően vázlatként készült a Shakespeare színműveit tartalmazó első gyűjteményes kötet borítójához. A Cobbe gyűjtemény örököse csak 2006-ban jött rá, hogy kit ábrázol a kép. A Trust azt állította, hogy az 1610-ből származó kép autentikus portré Shakespeare-ről, ám néhány kritikus ezt hevesen cáfolta.