Neked kunyhó, neki otthon

A hajléktalan emberekről készült fényképek megdöbbentően közeli módon mutatják meg, hogyan válik valakinek egy deszkabódé az otthonává. A Kassák Múzeum szándékosan nem pusztán csak kiállítást, hanem egy programsorozatot akart létrehozni a TASZ-szal és Város Mindenkié csoporttal (AVM) közösen, hiszen céljuk az volt, hogy a téma szereplőit, a hajléktalan embereket is minél jobban be tudják vonni a kiállításba, ami sikerült is. A fényképek készítésében is részt vettek hajléktalanok, hiszen az AVM segítségével a Fotózás és aktivizmus című fotós kurzuson mindig részt vehet hajléktalan emberek is. A kurzust Csoszó Gabriella indította 2012-ben, célja a civil megmozdulások fotográfiai megközelítésének oktatása.

Elsőként lakhatást

Fotó: Vörös Anna / Kassák Múzeum

A belső nézőpont ezeken a képeken nagyon fontos, - hangsúlyozza a Kassák Múzeum munkatársa, és a kiállítás egyik szervezője, Csatlós Judit. Ezeken a fotókon sokkal közelibb kameraállásokat láthatunk, és a témaválasztás is más, mint egy kívülálló által készített képen. A hajléktalanságban érintett emberek a saját fotóikon szeretnék megmutatni, hogy nekik is fontos a tisztaság és a rend, csakúgy, mint az otthonosság. Nekik is van könyvespolcuk, vannak fényképeik, és mosdótáljuk, tiszta törölközővel. Saját képeik által meg tudják mutatni azt is, milyen tudásra van szükség ahhoz, hogy valaki túléljen egy fűtetlen kunyhóban, vagy az utcán.

Szociális bérlakás felújítás

Fotó: Dombóvári László / Kassák Múzeum

Nem csak a fotózásban, de a kiállítás berendezésében is részt tudtak venni hajléktalan emberek, például László, aki nagyon örült, hogy feladatot kapott a múzeumban, és részt vehetett a képek elrendezésében. László azóta is visszajár, ottjártamkor is beugrott a múzeumba egy kávéra.

A kiállítás másik termében egy szintén a hajléktalanságot középpontba helyező, de koncepciójában merőben más fényképgyűjtemény látható. Itt már olyan képek kerültek kiállításra, amelyek valamilyen szinten megoldást is próbálnak mutatni a hajléktalanság kezelésére. Elsőként Papp Dóra aktivista képei láthatók, aki tudtán és akaratán kívül járulhatott hozzá ahhoz, hogy hajléktalanok precedens módon pert nyerhessenek a Zuglói Önkormányzat ellen, amiért előzetes figyelmeztetés nélkül ledózerolták a kunyhóikat. Ez az egyetlen olyan eset Magyarországon, ahol a helyszínen készült aktivista fotókat bizonyítékként használták, az aktivistát pedig tanúként beidézték.

Döntések és markolók

Fotó: Papp Dóra / Kassák Múzeum

Pár óra alatt hét hajléktalan ember otthona tűnt el. Egy-egy kunyhó ledöntése mintegy 5-10 percig tartott.

Az első képeket a Greenpeace felső emeleti irodájából készíttetem. Később a helyszínen fotóztam, ahol a kérdéseimre válaszolva az alpolgármester a tervezett rehabilitációról beszélt. Kiemelte, hogy a hajléktalanságra komplex problémaként gondolnak. A fényképek hozzájárultak ahhoz, hogy egy periférikus és nehezen megjeleníthető téma peres eljárása precedens értékű eredménnyel záruljon" - írja a kiállításon Papp Dóra.

Fotó: Kassák Múzeum

A dózerolás képei mellett ebben a teremben még egy nagyon fontos társadalmi program is bemutatásra kerül. Szintén az AVM kezdeményezése a nagyon rossz állapotban lévő szociális bérlakások társadalmi felújítása. Rengeteg üres bérlakás van ugyanis a fővárosban, csak többnyire mind borzalmas állapotban. Egy ilyen bérlakás lakhatóvá tételét és felújítását mutatja be az egyik fotósorozat. (Itt Zsolt történetét olvashatja, aki szintén kunyhóból költözött bérlakásba.) Az AVM szerint fontos, hogy ebbe a folyamatba már magukat a leendő lakókat is bevonják. A képeken nyomon követhetjük, hogyan tudott beköltözni egy hajléktalan pár – akiknek kunyhóját az előző terem képein láthattuk - egy bérlakásba két évvel ezelőtt, ahol még ma is élnek. A képek mellett grafikonok és információs anyagok segítségével hasonlítják össze a közterületen való életvitelszerű tartózkodás büntetésének állami költségeit azokkal a ráfordításokkal, amelyek a kunyhóból lakásba költözéshez volnának szükségesek.

A programsorozat részeként a Kassák Múzeum igyekezett minél több olyan programot szervezni, amiben a hajléktalanok is rész tudnak venni. Levetítették például Révész György Angyalok földje című filmjét, ami a múzeum névadójának, Kassák Lajosnak Angyalföld című regénye alapján készült. Az úgy nevezett lakbérsztrájkot Kassák több művében is feldolgozta, hiszen maga is átélte, amikor a 20. század elején egyre több munkás költözött a fővárosba, miközben lakhatásuk azonban nem volt megoldott. Kicsi és rossz minőségű lakásokba zsúfolódtak össze az emberek, a tulajdonosok magasan tartották a bérleti díjat. Több ezren laktak pincelakásokban, volt istállókból kialakított barakkokban - ekkor tört ki az úgy nevezett lakbérsztárjk Angyalfölödön, amikor a lakók megtagadták a lakbér kifizetését. 

A vetítésre több hajléktalan eljött, illetve olyan is, aki azt mondta, nem érintett a témában, csak a film érdekli. A vetítés utáni beszélgetésen azonban lassan kiderült, ő már valóban nem érintett, de szülei 56-os lakásfoglalók voltak. A forradalom után ugyanis több ezren kötöztek be, szintén főleg Angyalföldön, a félig kész lakásokba. Mivel igen sok lakásfoglalóról volt szó, nem tudtak mindenkit kilakoltatni, végül 1957-ben egy törvény értelmében többségük bérlővé válhatott.

A kiállítás megtekinthető június 7-ig a Kassák Múzeumban, a kiállításhoz kapcsolódó további programok a honlapon olvashatók.  
 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!