Az állam még több műkincsre költhet milliárdokat

A Napi.hu Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezte meg az ügyben, és azt az információt kapták, hogy újabb jogszabályváltozások várhatók, melyek segítenek rendezni a helyzetet. A helyzet egyébként az, írja a lap egy szakértőre hivatkozva az, hogy a múzeumok neme egyszerűséggel bojkottálják a műkincsek visszaadását. Lázár János is ezt erősítette meg: szerinte a 2013-ban meghozott restitúciós törvény nem változtatott a helyzeten, a múzeumok nem nyújtanak segítséget a náluk tárolt, de nem tulajdonukban levő műtárgyak visszajuttatásában. Ilyen ügy zajlik most éppen Debrecenben is, erről itt írtunk legutóbb.

Az új jogszabályok pont azért születnének, hogy a folyamat (értsd: a műtárgyak visszaszolgáltatása) újra elindulhasson. A Napi.hu megkérdezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-től, hogy az ilyen vitás kérdésekben hány esetben született a tulajdonosokra nézve kedvező döntés az elmúlt másfél évben, mire azt a választ kapták, hogy csak néhány esetben. A 2013-as kormányrendelet hatályba lépése óta 18  igénylés érkezett, de csak hét esetben találták megalapozottnak igényt.

A legjelentősebb ilyen ügy a Sigray-ügy volt, amiben  273 tárgyat adtak, illetve adnak vissza, de kilenc festményt juttatnak vissza például a Károlyi-családnak is. A Batthyány család már nem járt ilyen jól, ők Idősebb Peter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című képét kértek vissza az MNV-től, de hiába:  a szervezet szerint az állam már elbirtokolta a festményt, tehát nincs jogcím arra, hogy visszaadják. Ez azért igen szomorú, mert a főnemesi család - a Herzog- vagy a Vida-gyűjtemények alapítóihoz hasonlóan - letétbe helyezte a képet a Szépművészeti Múzeumba és joggal szeretnék viszontlátni.

A Herzog-műkincsekkel kapcsolatban Lázár János megjegyezte, hogy az Amerikában most is folyó perek költségei meghaladhatják a festmények értékét, így az egyetlen logikus megoldás az örökösökkel való megegyezés lehet.