75 éves Tapsi Hapsi, minden idők legjobb rajzfilmkaraktere
További Kultúr cikkek
Háromnegyed évszázaddal ezelőtt, 1940. július 27-én került adásba az első Tapsi Hapsi-rajzfilm, amit még megjelenése évében Oscar-díjra jelöltek – többek közt egy Tom és Jerry-epizód társaságában –, ám végül nem sikerült nyernie.
A rajzfilmtörténelem leghíresebb nyusziját nem egy ember, hanem tehetséges rajzfilmkészítők teljes csapata találta ki még a harmincas évek második felében, az azonban még csak nyomokban emlékeztetett a később hihetetlenül népszerűvé váló Tapsi Hapsira. Cucu malac legelőször az 1938-as Porky's Hare Hunt című nyolcpercesben vadászott egy izgága nyúlra, a filmtörténészek azonban csak a két évvel későbbi, The Wild Hare című rajzfilmet tekintik az első Tapsi Hapsi-rajzfilmnek. Tapsi Hapsi ebben már nyúlánk, nagydumás nyusziként tűnik fel, akinek hangját akkor már az a Mel Blanc adta, aki aztán közel ötven éven át szinkronizálta a karaktert. Sőt, ebben a részben hangzik el először a sorozat legismertebb szállóigéje is:
Mi a hézag, hapsikám?
Mel Blancet máig a szinkronszínészet legnagyobb ászaként és megszámlálhatatlan karakter hangjaként emlegetik. Ő adta többek közt Dodó kacsa, Szilveszter, Csőrike, Speedy Gonzales, a Tasmán Ördög, sőt Béni hangját is a Flinstones családból.
Egészen meghökkentő, hogy Csőrike és Handa Bandi mögött egy és ugyanaz az ember áll!
– írta egy filmkritikus is.
Blanc egyik orvosa szerint a szinkronszínésznek olyan kivételes hangszálai voltak, amelyek a híres olasz operaénekesével, Enrico Carusóéval vetekedtek. Az orosz-zsidó felmenőkkel rendelkező, de már Kaliforniában született tehetség egyébként azt vallotta, hogy Szilveszter, a macska hangját a legkönnyebb produkálnia, hiszen az egyébként is nagyon hasonlít a saját beszédjére, Handa Bandival viszont nehéz dolga van, mert megnyilvánulásai nagyon hangosak és érdesek.
Tapsi Hapsi homoszexuális?
Bár sokszor viselkedik kétértelműen, olykor női ruhákba bújik, rúzsozza a száját, férfiakat csókol szájon és csábít el, az alkotók semmi jelét nem adták annak, hogy Tapsi meleg lenne. Néhány éve ugyan felröppent egy álhír, amely szerint Mel Blanc fia, Steven elismerte, hogy az apja által megszólaltatott nyúl homoszexuális, de aztán kiderült, hogy Blanc fiát nem is Stevennek, hanem Noelnek hívják, és eleve hülyeség az egész, a Warner Bros sem erősítette meg az értesüléseket soha. Meg hát 1996 óta ott van, ugye, Lola nyuszi is a képben, akibe Tapsi halálosan belezúg a Space Jamben.
Tapsi Hapsit ennek ellenére sokan máig melegikonként szokták ünnepelni, a TV Guide például minden idők legnagyszerűbb rajzfilmhősének választotta, a leírásban pedig parodisztikus dívának és queer kulturális ikonnak nevezte őt. Sőt, az 1992-es Wayne világa című filmben a két (férfi) főszereplő között, egy elmélyült társalgás során, még a következő kérdés is elhangzik:
Szerinted is szexi volt Tapsi Hapsi, amikor lánynyuszinak volt öltözve?
Már ismert és sikeres szinkronszínész volt, amikor 1961 januárjában frontálisan karambolozott egy 18 éves fiú, Arthur Rolston autójával a Sunset Boulevardon. A tini ugyan könnyű sérülésekkel megúszta a balesetet, Blanc azonban mindkét lábát és medencecsontját eltörte, koponyája pedig úgy megsérült, hogy két hétre kómába esett. Orvosai már két héten át hiába dolgoztak a felépüléséért, amikor az egyik neurológusnak isteni ötlete támadt, és a páciens szobájába lépve megkérdezte: hogy érzi ma magát, Tapsi Hapsi? És Blanc ekkor váratlanul – igaz, elcsukló hangon – megszólalt:
Egész jól, hapsikám.
A nyulat egy férfi szülte?
A fentiek ellenére Tapsi Hapsi atyjának mégsem őt, hanem Chuck Jones rajzfilmrendezőt tekintik, aki Hollywoodban nőtt fel, így már gyerekként, a filmstúdiók kerítésén át, olyanok után leskelődött, mint Charlie Chaplin vagy Buster Keaton. Később ő teremtette meg például a Kengyelfutó Gyalogkakukk, Vili, a prérifarkas, Dodó kacsa, Szilveszter és Csőrike figuráját is.
Nem felnőtteknek, nem gyerekeknek rajzoltam, hanem magamnak. A rajzfilm nem az élet illúziója, hanem maga az élet!
– vallotta Jones, akinek az 1957-es, What's Opera Doc? című munkáját a szakma máig minden idők egyik legjobb rajzfilmjeként emlegeti. 1995-ben az Amerikai Filmakadémia életműdíjjal jutalmazta, munkásságáért pedig csillagot is kapott a hollywoodi Hírességek sétányán. Akárcsak Tapsi, bár ő tíz évvel megelőzte atyját. Ezzel, Miki egér után, ő lett a második rajzfilmsztár, aki hollywoodi csillagot kapott a sétányon.
Chuck Jones művészetéről egyébként épp a napokban jelent meg egy kilencperces dokumentumfilm, ami olyan jól sikerült, hogy még a Vimeo stábja is a kedvencei közé sorolta:
Amikor a világ bekeményít, Tapsi is bekeményít
Tapsi Hapsi, népszerűsége révén, 1942-re már a Bolondos dallamok központi figurája lett, ami elsősorban könnyed jellemének, illetve a bronxi és brooklyni dialektusokat ötvöző dumájának volt köszönhető. Na meg annak, hogy remekül meglovagolta az akkori amerikai közhangulatot: három évvel a Pearl Harbornál elszenvedett veszteségek után a Warner Bros a Bugs Bunny Nips the Nips című epizóddal vágott vissza a japánoknak. Ebben Tapsi Hapsi, tőle szokatlanul ellenséges módon, egy csendes-óceáni szigeten viaskodik a karikatúraszerűen (és mondjuk ki bátran, nem túl fair módon) ábrázolt japánokkal. Ez persze csak a hatvanas években esett le az illetékeseknek, azóta azonban a legtöbb csatorna kerüli az epizód vetítését.
A következő évben a Herr Meets Hare című részben – hónapokkal a Harmadik Birodalom összeomlása és Hitler öngyilkossága előtt – a csúnyán eltévedt Tapsi Hapsi a Fekete-erdőben csinált bolondot a Führerből és hű társából, Hermann Göringből.
Persze a csámcsogós nyuszi nem csak ebben a két epizódban volt politikailag inkorrekt: a szintén a második világháború ideje alatt készült All This and Rabbit Stew című epizódban Tapsi Hapsi egy meglehetősen együgyűnek beállított színes bőrű vadászt szívat halálra, amiért a részt később rasszizmusra hivatkozva levették a műsorról.
Már 75 éve nevetünk a nagydumás nyuszin
Persze Tapsi Hapsit nem a rosszindulata miatt szeretjük, hanem azért, mert amikor szórakoztató volt, akkor azt őrült szórakoztatóan tette. Erre máig kiváló példa a Knighty Knight Bugs című, 1958-as epizód, amiben Tapsi Artúr király udvari bolondjaként járatja a bolondját a páncélba öltözött Handa Bandival. Ez máig az egyetlen Oscar-nyertes Tapsi Hapsi-rajzfilm. A díjat a megjelenést követő évben a magyar származású Tony Curtis és akkori felesége, Janet Leigh adta át.
Bob Clampett rajzfilmes Tapsi Hapsi nevében úgy fogalmazott:
Ugyanazzal a céllal rágcsálom a répámat, mint amiért a stand-uposok rágyújtanak néha a színpadon. Ezzel akadályozom meg azt, hogy egyik poén rögtön a másikat kövesse.
Tapsi Hapsi népszerűsége a következő évtizedekben sem csökkent, egymást követték az újabb és újabb részek, majd a különböző Tapsi Hapsi-műsorok, felbukkant például a McDonald's 1990-es drogprevenciós sztárparádéjában is – például olyanok társaságában, mint Micimackó, Alf, Garfield, a Hupikék Törpikék és Michelangelo a Tini Nindzsa Teknőcökből – az 1996-os Space Jamben pedig Michael Jordan és a többi Bolondos dallamok-szereplő társaságában kosarazott. (És itt mutatkozott be Tapsi szerelme, Lola nyuszi is.)
Sőt, egy évvel később a szemtelen nyúl még bélyeget is kapott, megelőzve ezzel legnagyobb konkurensét, Walt Disney Miki egerét. Tapsi ráadásul még 75 év után is aktív: Wabbit néven még idén új sorozat indul vele, a nyáron pedig Looney Tunes: Rabbits Run címmel jelenik meg új, egész estés Bolondos dallamok-film, amely Párizs és New York utcáin játszódik.
Ezek már Chuck Jones és Mel Blanc nélkül készülnek, mára ugyanis mindketten meghaltak. Jones 89 éves korában, 2002-ben, épp abban az évben, amikor az iszonyatosan idegesítő Baby Looney Tunes indult.
Blanc 81 éves korában, 1989 júliusában hunyt el. Már kilencéves kora óta dohányzott, és egészen 77 éves koráig napi egy doboz cigit füstölt el. Csak akkor hagyta abba a pöfékelést, amikor tüdőtágulatot állapítottak meg nála. Füstmentesen még négy évet élhetett, majd szerettei és munkásságának tisztelői végül a hollywoodi hírességek temetőjében búcsúztatták el. Sírján, kérésére, a következő felirat olvasható:
Ez van, srácok.