A Nemzetibe mentem be és onnan fogok meghalni

Törőcsik Mari közelgő nyolcvanadik születésnapja alkalmából adott interjút az MTI-nek. A Kossuth-díjas színész még mindig nagyon aktív annak ellenére, hogy az a hír járja, nagyon rossz egészségi állapotban van. Két készülő filmben is szerepel, a Nemzeti Színházban ősszel egy Ibsen-darabban lép színpadra, tavasszal pedig egy Brecht-bemutatóra készül, és úgy gondolja, hatalmas szerencséje volt filmen és színpadon egyaránt. 

Törőcsik Mari elmondta, hogy nemrég fejezte be Mészáros Márta Aurora Borealis - Északi fény című filmjének és Kamondi Zoltán Halj már meg! című szatirikus krimijének a forgatását.

"Az egyikben tulajdonképpen három mondatom van és ülök egy tolószékben" - mondta Kamondi filmjéről. Ebben a nehézséget csak az jelentette, hogy a forgatáson folyton ott kellett lennie, mivel az egyik főszereplő anyját játszotta, aki mindig a fia közelében van. Mészáros Mártánál sincs nagy szerepe: a két idősíkon, az 1950-es években és napjainkban játszódó történet egyik főszereplőjének öregkori énjét játssza. A fiatalkori ént Törőcsik Franciska alakítja, akivel a névazonosság ellenére nem rokonok.  

Törőcsik Mari energiájának nagy részét a színházra szánja, most a Nemzeti Színházban a Brand című Zsótér Sándor-rendezésben játszik. Az évad második felében szintén Zsótér rendezésében Brecht Galilei élete című darabjában szerepel majd, amelyben az öreg Galilei megformálására kérték fel.

"Engem az Isten a tenyerén hordozott", mondta, és felidézte, mennyi színészóriással játszott együtt pályája korábbi szakaszaiban. "Amikor bekerültem a Nemzeti Színházba, így visszagondolva, Básti Lajos minden feleségét én játszottam"

Törőcsik szerint színészként nem voltak rendesen megfizetve, ezért rengeteg rossz filmben, darabban, rendezővel is kellett dolgoznia, de legalább 13-14 zsenivel is dolgozhatott együtt. Sok más tehetséges színésznek egy rendező jut egész életében, neki viszont színpadon nagyon nagy szerencséje volt, hangsúlyozta. Elmesélte, hogy sokáig eltanácsolták a színészi pályától és sokan még akkor sem ismerték el, amikor a Nemzeti Színház társulatának híres tagjai - Bihari József, Makláry Zoltán, Mészáros Ági, Somogyi Erzsi vagy Básti Lajos - már azt mondták neki, ne törődjön semmivel, mert jó a színpadon.

A nagy áttörés az Iglódi István rendezte Varsói melódia volt a Katona József Színházban. Iglódi az ország egyik legjobb rendezője és legnagyobb színésze volt Törőcsik szerint. "Sajnálom, hogy nagyon ritkán játszott, elképesztő élmény volt vele játszani", mondta. Meghatározó élményként beszélt a Major Tamás rendezésében készült Szecsuáni jólélekről is. Major Tamás, a Nemzeti Színház főrendezője volt a mestere, aki tudta: jó, ha nem csak vele dolgozik, ezért vendégrendezőket is hívott neki.

Pályája későbbi szakaszát, a szolnoki időszakot felidézve a Száz év magány című előadásról beszélt, amelyet Schwajda György állított színpadra. A Nemzeti Színházról azt mondta: ott indult a pályája, később pedig Schwajda György is őt szerződtette le először az új Nemzetibe. "A Nemzeti Színházba mentem be és onnan fogok meghalni". Bár Törőcsik Mari azt mondja, hogy neki "a színpad a minden", nem a film, rengeteg emlékezetes alakítása a mozihoz kötődik. Az 1955-ös legendás Körhintáról úgy véli, az volt az iszonyú szerencse, hogy Fábri Zoltán rendezte. Nemcsak a vasfüggöny, kulturális falak is léteztek ekkoriban, és Cannes-ban Fábri filmje törte át ezt a falat. A Körhintának persze mindenképpen sikere lett volna, de így az első nagy sikert Fábri vitte el, ezután jött a többi jó keleti film.

A Déryné, hol van? című filmért Cannes-ban őt is jutalmazták, megkapta a legjobb női alakítás díját 1976-ban. Ezt Magyarországon kishírben közölték, a Film Színház Muzsikában egy fél sort kapott, de a rendező, Maár Gyula nevét már le sem írták - jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy visszatekintve újra ezt a pályát választaná-e, Bessenyei Ferencet idézte, akitől egyszer azt kérdezték, mi lenne, ha nem színész lenne, mire kicsit elgondolkozott, és azt mondta: "Én nem tudom milyen az, ha valaki nem színész".

Törőcsik Mari nyolcvanadik születésnapjára, november 23-án gálaestet tartanak a Nemzeti Színházban, amelyet Jordán Tamás rendez most is, mint tíz évvel ezelőtt. Arra a kérdésre, hogy mit kíván a születésnapjára, úgy válaszolt: "szeretetet, amit meg is kapok, hál'istennek".