Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMJövőre szabadon felhasználhatóak lesznek Bartók művei
Január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá válnak Bartók Béla művei, mivel lejár a szerző halálától számított 70 éves szerzői jogi védelem, írja az Artisjus. Ugyanezzel a nappal közkincsbe kerülnek más olyan alkotók munkái is, akik 1945-ben hunytak el, mint például Szerb Antal vagy Pietro Mascagni.
Bartók művei 2016. január elsejétől szabadon felhasználhatóvá váltak, bár a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még maradt két jelentős megkötés:
Az egyik, hogy az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetven éves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani (Bartók esetében ilyen a három színpadi mű).
A másik fontos kivétel, hogy az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak.
Más alkotók művei is szabadon felhasználatóak lesznek 2016. január 1-jétől:
- Szerb Antal, író, irodalomtörténész
- Fényes Adolf, festőművész
- Johan Huizinga holland történész és indológus
- Pietro Mascagni, olasz zeneszerző, karmester
Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója szerint a közkincsé válásnak vannak jó és rossz hatásai is, egyrészt a felhasználók könnyebben kiadni és előadni a műveleket, másrészt a vállalkozók kevésbé lesznek ösztönzöttek a kiadásra, hiszen azonos című, olcsóbb, de gyengébb minőségű kiadványokkal kellhet versenyezniük.