Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMÁkos dalaival emlékezne az Operaház 56-ra
További Kultúr cikkek
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
Különleges nap lehet 2016. október 23-a a forradalom megünneplésének, és Kovács Ákos előadóművész karrierjének szempontjából is. Ugyanis, mint a Magyar Narancs kiszúrta, a Magyar Állami Operaház a nemzeti ünnepen - ami idén a forradalom hatvanadik évfordulója is egyben -, egy különleges darabot szeretne műsorra tűzni:
az utolsó beszédből készült kamaradráma Kovács Ákos dalaival kerül színre az Operaház különleges helyszínén,
írták a programfüzetben egészen vasárnap kora délutánig. A hírt azóta Ákos menedzsere cáfolta, Ókovács Szilveszter pedig a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta: néhány régi Ákos-számot szeretnének használni a kamaradrámához, de erről még nincs se szerződés, se engedély.
A darab alapjául szolgáló utolsó beszéd jelen esetben nem Nagy Imre híres rádióbeszédét, hanem Kádár János pártfőtitkár utolsó nyilvános megszólalását jelenti. Az 1989. április 12-én elmondott beszédben Kádár az államszocialista rendszerben betöltött szerepével próbált számot vetni. Ókovács azt mondta a meglepő témaválasztás kapcsán: unja már, hogy Kádár személye tabu. A kamaradráma a Kádár-beszéden kívül egy 1949-es kihallgatási jegyzőkönyvre épül.
"Miért ne lenne szabad megmutatni két 40 év különbséggel elhangzott, hiteles szövegen át, hogy ki is volt ő", tette fel a kérdést az Operaház igazgatója. Ákos dalai közül az 1956 címűt és még néhány másikat szeretnének felhasználni, ha sikerül megegyezni, de rajta kívül más zenészek szerzeményeit is bejátszanák.
A tájékoztató a honlapon egyelőre nem túl részletes, csupán az derül ki belőle, hogy a koncepcióért maga Ókovács Szilveszter igazgató, a látványért Kiss Sándor felel, a rendező Novák Tamás lesz. Zeneszerzőként korábban Kovács Ákos neve szerepelt ugyanitt, de miután a zenész menedzsmentje tiltakozott ellene, hogy megállapodás híján feltüntessék, kikerült a leírásból. Ókovács azóta elnézést kért Ákostól a malőr miatt.
A "dokumentarista történelmi áttűnések-műfajű" darabról még azt lehet tudni, hogy Kádár János, Rajk László, Péter Gábor, Farkas Mihály szerepeit fogják eljátszani egyelőre meg nem nevezett színészek. Az évfordulós ünnepi előadást nem csak a jeles napon lehet majd látni, az ősbemutató után elvileg műsorra tűzi az Operaház, úgyhogy senkinek nem kell félnie tőle, hogy netán lemarad.
A cikk megjelenése után közleményt küldött lapunknak az Opera. Ebben azt írják:
„Az Opera a produkció kapcsán nem bízta meg Ákost a mű dalainak megírásával, néhány dalt szerettek volna lemezéről bejátszani. Noha a szóbeli egyeztetés elkezdődött, az Operaház még nem kapta meg az engedélyt, így néhány más, idő előtt élesedett adattal együtt ezt az információt online felületeiken inaktiválták, a nézők, bérletújítók számára készülő végleges Műsorkalendáriumban pedig korrigálják. Többezer információról van szó az Opera évada esetében, a kiadvány készítői a sajtóhibáért az Olvasóktól, Ókovács Szilveszter főigazgató Ákostól kérnek, kértek elnézést".
Hozzáteszi, évek óta gyakorlat, hogy egy előzetes programfüzetet adnak ki, hogy az újságírók részletes tervezetet kapjanak a tervezett bemutatókról, repertoárokról. A tervezett Kádár utolsó beszéde/Történelmi áttűnések/ c. produkció Novák Tamás történész, dokumentumfilmes első színházi rendezése lesz, az előadást az Operaház nézőtere alatti, 80 fő befogadására alkalmas Trapéz pincében tervezik megtartani. Az ötlet (koncepció) Ókovács Szilvesztertől ered" - írják.