Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMÉvente egyszer járunk moziba
További Kultúr cikkek
- A gyomrunk is összeszorult, miközben a testvér szenvedését néztük
- Harmincöt éves titokra derült fény a Reszkessetek, betörők!-kel kapcsolatban
- Megtaláltuk az ideális ajándékot a fa alá, mindenki erre van rákattanva
- Van egy templom Karcsán, amiről úgy tartják, a tündérek építették
- Feladványnak sem rossz, hogy melyik művész látható a gyerekkori karácsonyi fotón
- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) minden évben nyilvánosságra hozza a Nemzeti Filmiroda által megadott moziforgalmazási statisztikákat.
- A dokumentumokból meg lehet tudni, hogy hány vetítés mennyi bevételt hozott, filmekre, forgalmazókra, nemzetiségekre lebontva.
- Keveset járunk moziba Nyugat-Európához képest, és akkor sem magyar filmeket nézünk. A magyar filmeknek nevetségesen kicsi az arányuk a bevételben és a látogatottságban egyaránt.
- Viszont összességében még mindig jobb a helyzet, mint 2014-ben.
A mozi haldoklik, mondják már évek óta a károgók. A mozi haldoklik, de még mindig annyi pénzt moziznak el a magyarok, amiből másfél Videoton-stadion kijönne, mondom én, miután átnyálaztam az NMHH 2015-re vonatkozó moziforgalmazási adatait. Az önbevallásokon alapuló számok hervasztó képet festenek arról, hogy mennyi magyar filmet nézünk, és úgy általában, mennyit járunk moziba, de 2014 óta látványos a növekedés. Bár egészen biztos sokat köszönhet az ipar annak az alig ismert, semmiből jött filmnek, amit Star Wars: Az ébredő Erőnek hívnak.
Az NMHH alá tartozó Nemzeti Filmiroda honlapján elérhetőek mindenki számára a kimutatások, a 2014-es és 2015-ös évre, premierfilmekre és nem premierfilmekre (azaz korábbi évben bemutatott, de még az adott évben futó filmekre), sőt, külön forgalmazókra bontva. A statisztikákból a következő tények lesznek világosak:
Keveset járunk moziba
Az adatok szerint összesen 13 019 038 látogató járt mozikban 2015-ben, az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy ennyi jegy fogyott. Ez 17 537 710 833 forint bevételt jelent, ami igen, a Videoton-stadion 11 milliárdjának a másfélszerese. De ha ezt elosztjuk a lakosság egészével, ami a KSH adatai szerint 9 855 571 lakos volt 2015-ben, akkor kijön az, hogy egy magyar ember egy évben nagyjából 1,3 alkalommal vett mozijegyet. Szóval inkább egyszer, mint kétszer.
Persze, a mozijegy drága (átlagban 1347 forint), de ez a nagyon magányos egyes szám szomorú, ha megnézzük, hogy megy ez mondjuk Franciaországban. A franciáknál összesen 206 millió mozijegyet adtak el 2015-ben, ami érthető, nagyobb ország, jólét stb. De ha ezt átlagoljuk a lakosság számával, ami több mint 66 millió ember, akkor megkapjuk, hogy mindent egybevetve egy francia ember 2015-ben 3,09 alkalommal vett moziba jegyet. Ami igen, háromszor annyi, mint Magyarországon.
Azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy Európában 2015-ben egy hatalmas moziba járós hullám söpört végig. A Star Wars, a Minyonok és a Jurassic World szinte soha nem látott bevételeket hozott, például Németország rekordévet zárt. Franciaországban is sokkal jobbak voltak a látogatószámok az utóbbi tíz év átlagánál – igaz, 2014-hez képest némi csökkenés tapasztalható. Ki érti ezt?
Magyar filmeket aztán végképp nem nézünk
Mi sem tudtunk egyértelmű állítást tenni a Vajna-féle filmes rendszer 2015-ös teljesítményéről. A mérleg egyik oldalán ott vannak olyan bukások, mint a Veszettek, vagy olyan katasztrófák, mint a Dumapárbaj, a másik tányérban pedig ott az Oscar-díjas Saul fia vagy a külföldi fesztiváldíjakat halmozó A szerdai gyerek. Szóval a filmek felemásra sikerültek, de arra én sem gondoltam, hogy a moziba járók ennyire pici szeletére számíthat csak a magyar filmipar.
Jó, ez túlzás. Ha a magyar film a magyar piacra számítana, akkor soha a büdös életben nem készülnének magyar filmek, hiszen egyik sem hozná vissza akár csak a gyártásának a költségét. Egy film összbevételéből osztoznak a mozisok és a forgalmazók is, és habár néha-néha beüthet egy szerencsés alkalom, hogy valakinek sikerül külföldi forgalmazót találnia, ez inkább csak egy nagyon ritka jackpot.
Szóval a számok: 2015-ben a magyarok összesen 542 245 jegyet vettek magyar filmre, ezzel pedig 660 042 318 millió forint bevételt generáltak a mozikban. Igen, ez nem túl sok, főleg, ha megnézzük, hogy ez összesen a teljes 2015-ös bevétel 3,7 százaléka és az összes mozijegy 4,1 százaléka.
A legnagyobb szeletet a Liza, a rókatündér hasította ki a tortából (ne felejtsük el, ezek 2015-ös adatok, a Saul igazán csak idén indult be), összesen 126 855 jegyet váltottak rá, ezzel befészkelődött a nézettségi lista 25. helyére került, a Káosz karácsonyra és a Hamupipőke közé. Egyébként ha összegyúrnánk a magyar filmeket egy nagy bevételi homonkulusszá, akkor a nézettségi lista harmadik helyére kerülne fel a Nagy Magyar Filmszörny, a Minyonok és a Jurassic World közé.
Csókolom, egy 3D-jegyet kérnék!
Én ki nem állhatom a 3D-vetítéseket, kényelmetlen a szemüveg, homályosítja és sötétíti a képet, a filmeket arra erőlteti, hogy bazári mutatványok legyenek benne a képből kinyúló tárgyakkal, de a magyar moziba járók között nagyon mennek. Ugyanis ha egy filmnek volt 3D-vetítése, akkor túlnyomórészt arra vettek jegyet az emberek.
A mindent vivő Star Wars 866 357 látogatójából például 570 388 ember vett 3D-jegyet, azaz az összes Star Wars-néző 65 százaléka. A Minyonoknál ez a szám 55 százalék volt, a Jurassic World esetében pedig 70 százalék.
Az orrunkon is a Minyonok folytak
Én már ettem minyonos Tic Tacot, szóval pontosan tudom, hogy mennyire átáztatott mindent tavaly nyáron a Gru 1–2. szolgalelkű manóiról szóló rajzfilm. Mintha a mozi már nem lett volna elég: 2015. június 9. és december 31. között összesen 16 089 alkalommal vetítették. A két dátum között összesen 175 nap telt el, szóval átlagban 91-szer lehetett megnézni egy nap a Minyonokat. Hát ez még Minyonból is sok. 91 perces filmhosszal számolva a maroknyi, mindenre alkalmatlan sárga izé 1,4 millió percet rabolt el a magyarok életéből.
Ez pedig nagyjából 1016 nap, azaz 2,7 év. A Wall Street Journal adatai szerint egy átlagos amerikai életéből két évet rabolnak el a reklámok. Ha valaki a premier napján nekiállt volna végignézni tizenhatezerszer a Minyonokat, 0–24-ben, akkor a cikk megjelenésekor nagyjából az egyharmadán lenne túl. Vajon mit művel az ember agyával, ha majdnem három évig nézi folyamatosan a Minyonokat?
Csak akkor kell az eredeti film, ha nálunk forgatták
Akárhányszor írunk egy remake-ről, folytatásról, könyvadaptációról, mindig jön a kötelező komment, hogy Hollywoodban már egy nyomorult eredeti ötlet sem maradt, mindig máshonnan kell lopkodni. De hát mit csináljanak, ha ez érdekli az embereket? A magyar nézettségi lista így nézett ki 2015-ben:
- Star Wars: Az ébredő Erő
- Minyonok
- Jurassic World
- Halálos iramban 7.
- Bosszúállók: Ultron kora
- A szürke ötven árnyalata
- Hotel Transylvania 2.
- Mentőexpedíció
- A Kém
- Elrabolva 3.
Ki tudja szúrni esetleg ebből, hogy melyik volt az, ami nem folytatás vagy könyvadaptáció? Igen, Melissa McCarthy A Kém című vígjátékáról van szó, amit speciel nagy részben Budapesten forgattak. Szóval ha egy forgalmazó tutira akar menni, akkor vásároljon egy olyan filmet, ami miatt két hónapra lezárták a belvárost, mert ezek szerint ez érdekelheti a magyarokat. A Mentőexpedíció pedig nyilván csak azért tudta megelőzni A Kémet, mert Budapesten is forgott, ráadásul még könyvadaptáció is.
Én ön melyik filmeket látta a top 10-ből?