Zsófia, Szonja
9 °C
21 °C

Mostantól az Édenkert is a világörökség része

site 1490 0001
2016.07.18. 13:16
A világ legforróbb pontja, Le Corbusier építészeti munkássága és a Kancsendzönga Nemzeti Park is csatlakozott az UNESCO 1052 világörökségi helyszínéhez.

Huszonegy új helyszínnel bővült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája, írja az MTI.

21 terület nyerte el az UNESCO-státuszt: 12 kulturális, 6 természeti és 3 vegyes helyszín. (Ebből kilencről már pénteken döntött a bizottság.)

Vasárnap Le Corbusier építészi munkásságát, az antiguai haditengerészeti hajójavító műhelyt a hozzá tartozó régészeti objektumokkal, a brazíliai Pampulha Modern Ensemble szabadidőközpontot, a gazdag élővilágú kínai Sennungcsia őserdőt, a kanadai Mistaken Point fosszílialelőhelyet, a mexikói Revillagigedo szigetcsoportot, a szudáni Szanganeb korallzátonyt, a Dungonab-öbölt és a Mukkavar-szigetet, a világ legforróbb pontjának számító iráni Lut-sivatagot, az indiai Kancsendzönga Nemzeti Parkot, a csádi Ennedi-fennsíkot és a bibliai Édenkertnek tartott dél-iraki mocsárvidéket a területén található három ősi romvárossal vették fel a világörökségi listára, amely így már 1052 helyszínt tartalmaz 165 országban.

  • A Hupej tartományban lévő Sennungcsia őserdő a biodiverzitás három nagy centrumának egyike Kínában. A 19. és 20. században számos nemzetközi növénygyűjtő expedíció célpontja volt. Az erdőség sok ritka állatfajnak ad otthont, köztük a kínai óriásszalamadrának, az arany piszeorrú majomnak, a ködfoltos párducnak és a közönséges párducnak, valamint az ázsiai fekete medvének.
  • A Mistaken Point fosszílialelőhely Kanada keleti részén, Újfundland szigetének délkeleti csücskén húzódik 17 kilométeres hosszúságban a sziklás tengerparton. Ezek a sziklák 580-560 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A partszakaszon a prekambriumi fosszíliák eddig ismert legszerteágazóbb és legjobb állapotban fennmaradt gyűjteményét tárták fel az 1960-as évek vége óta. A kőzetek az eddig ismert legrégebbi edicariumi fosszíliákat rejtik, a legnagyobb és legösszetettebb organizmusok megkövesedett maradványait.
  • A mexikói Revillagigedo szigetcsoport a Csendes-óceán keleti térségében fekszik, négy kis sziget és környező vizeik váltak most a világörökség részévé. A szigetcsoport egy elsüllyedt hegyvonulat része: csak a négy vulkáni kúp emelkedik ki az óceánból. A szigetek élővilága sokszínű, és különösen fontos élőhely a sirályok számára. A vízi élővilága is különleges: ördögráják, bálnák, delfinek és cápák úszkálnak a szigetek körül.
  • A szudáni Szanganeb korallzátony a Dungonab-öböllel együtt vált világörökségi helyszínné. A Vörös-tengerben kialakult korallzátony a partvidéktől 25 kilométerre fekszik, az öböl pedig Szudán kikötőjétől 125 kilométerre északra. A zátony különleges tengeri és szárazföldi élővilága miatt jelentős: sirályok, tengeri emlősök, cápák, teknősök és ördögráják élőhelye, a Dungonab-öbölben globálisan is komolynak számító dugong (tengeri tehén) populáció él.
site 0262 0008
Fotó: Hans Sjoholm / via whc.unesco.org
  • A forró, alkalmanként akár 70 Celsius fokos hőmérsékletű Lut-sivatag Irán délkeleti részén terül el. Június és október között erős szélviharok tombolnak a szubtrópusi térségben. A szél ereje egészen különleges formájúra koptatta a sivatag vörös homokkő szikláit. A geológiai folyamatokat reprezentáló kivételes példaként emlegetik.
01
Fotó: Naser Mizban via whc.unesco.org
  • A közép-ázsiai Tien-san röghegység a Föld egyik legnagyobb hegyvonulata. A Tien-san nyugati hegylánca 700 métertől egészen 4503 méter magasba nyúlik. A változatos hegyvidéki táj kivételes gazdagságú biodiverzitásnak ad otthont. Számos termesztett gyümölcsfajta ered erről a vidékről.
  • A dél-iraki mocsárvidék a világ legnagyobb szárazföldi deltavidékeként egyedülálló természeti térség. A mocsárvidéken, amelyet a bibliai Édenkertként is emlegetnek, három régészeti helyszín, Uruk, Ur és Eridu egykori sumér városok maradványai együtt kerültek az UNESCO listájára. Egy 2011-ben publikált kutatás szerint a legkorábbi városok nem a folyók mentén létesültek, inkább a folyódeltában elszórva, a mocsárvidék szélén alakultak ki az ősi Mezopotámiában.

A bizottság a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolta Küréné líbiai romvárost és négy líbiai helyszínt: Leptis Magna ókori város romjait, a szabráthai archeológiai feltárást, a Tadrart Akakusz hegység látványos sziklarajzait, valamint a szaharai oázisváros, Gadámesz ősi városrészét. Veszélyeztetett státuszt kapott még Maliban Dzsenné óvárosa, az üzbég Sahrisabz történelmi központja és a mikronéziai Nan Madol mesterséges szigetcsoport egykori ceremoniális központjának romjai.

A világörökségi bizottság következő ülésszakát Krakkóban tartják 2017-ben.