Tíz helyszín is kap a csodazongorából

A magyar helyszínek között van

• a Budapest Music Center (BMC),
• a Müpa,
• az Erkel Színház,
• a pécsi Kodály Központ,
• a debreceni Kölcsey Központ,
• a Pesti Vigadó
• és a Zeneakadémia. 

A három külföldi helyszín esetében eddig kettőről - a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és a helsinki Sibelius Akadémia - született döntés. A Bogányi-zongora támogatására 800 millió forintot adott a kormány támogatásként, ezzel is erősítve a magyar zongoraművészet és a magyar zongoraépítés kultúrájának nemzetközi hírnevét. Ezt Balog Zoltán mondta, aki annak is örült, hogy magyar innováción keresztül a magyar iparfejlesztést támogatják.

A Bogányi-zongora tízéves fejlesztés eredménye, főbb újdonságai a legjobb zongoramárkákkal vetekedő zengő hangzás, a hangszernek a megszokottnál jóval hosszabb élettartamot biztosító kompozit ötvözet, a zongora mechanikáján végzett jelentős újítások és a modern dizájn. Funkcionális szempontból hangvetőként (hangterelőként) is működik, ami újdonságnak számít a hangszer történetében.

A zongorát a Zengafons nevű, 2012-ben alapított magyar magáncég fejlesztette ki állami és MNB-s pénzből. A Komoróczki István volt NGM-államtitkár vezetése alatt álló, és részben Járai Zsigmond feleségének, Kis Mariannának a tulajdonában álló cég az Új Széchenyi Terv keretében nyert 126 millió forint uniós pénzt a projektre még 2014-ben, a 60 milliós önrészhez pedig a Magyar Nemzeti Banktól kaptak pénzt. Az Operettszínház és a kormány összesen 10 darabot rendelt belőle eddig. (MTI)