Tíz helyszín is kap a csodazongorából
A magyar helyszínek között van
- a Budapest Music Center (BMC),
- a Müpa,
- az Erkel Színház,
- a pécsi Kodály Központ,
- a debreceni Kölcsey Központ,
- a Pesti Vigadó
- és a Zeneakadémia.
A három külföldi helyszín esetében eddig kettőről - a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és a helsinki Sibelius Akadémia - született döntés. A Bogányi-zongora támogatására 800 millió forintot adott a kormány támogatásként, ezzel is erősítve a magyar zongoraművészet és a magyar zongoraépítés kultúrájának nemzetközi hírnevét. Ezt Balog Zoltán mondta, aki annak is örült, hogy magyar innováción keresztül a magyar iparfejlesztést támogatják.
![DSOKI20150416021](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1552/15528/155281/15528173_6cef654c2e02f02b43063c937649af7d_wm.jpg)
A Bogányi-zongora tízéves fejlesztés eredménye, főbb újdonságai a legjobb zongoramárkákkal vetekedő zengő hangzás, a hangszernek a megszokottnál jóval hosszabb élettartamot biztosító kompozit ötvözet, a zongora mechanikáján végzett jelentős újítások és a modern dizájn. Funkcionális szempontból hangvetőként (hangterelőként) is működik, ami újdonságnak számít a hangszer történetében.
A zongorát a Zengafons nevű, 2012-ben alapított magyar magáncég fejlesztette ki állami és MNB-s pénzből. A Komoróczki István volt NGM-államtitkár vezetése alatt álló, és részben Járai Zsigmond feleségének, Kis Mariannának a tulajdonában álló cég az Új Széchenyi Terv keretében nyert 126 millió forint uniós pénzt a projektre még 2014-ben, a 60 milliós önrészhez pedig a Magyar Nemzeti Banktól kaptak pénzt. Az Operettszínház és a kormány összesen 10 darabot rendelt belőle eddig. (MTI)