Edit
10 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Tényleg az oroszoknak kémkedett Hitler kedvenc színésznője?

2017.03.25. 09:59
Hitler kezet csókolva bókolt neki, Goebbels az asztal alatt fogdosta a bokáját Rökk Marikának, aki Jászai Mari biztatására lett táncosnő, és aki már kislányként a Moulin Rouge-ban és a Broadwayen léphetett fel. Februárban a Guardian és több más lap is arról cikkezett, hogy Rökk a nácik kedvenceként valójában az oroszoknak jelentett. A kémvád azonban már a második világháborútól végigkísérte az életét, és időről időre előkerült.
rokk-marika-013

Hitler egyik kedvenc színésznője, Rökk Marika a szovjeteknek kémkedett a második világháború előtt és alatt – írta februárban a Guardian. A Bild által közzétett, hosszú évtizedekig titkos dokumentumokból nem derül ki egyértelműen, hogy mi volt pontosan Rökk feladata, a cikk viszont azt állítja, hogy akkori menedzsere, Heinz Hoffmeister szervezte be őt és első férjét, Georg Jacobyt a KGB-hez. A feltételezés szerint Rökk és Jacoby a Krona ügynökhálózat tagjai lehettek, amely többek között a Barbarossa-hadművelet és a kurszki csata előkészületeiről is jelentett Moszkvának.

„Pimaszság! Miért kell ezt csinálni?” – fakadt ki a híresztelés kapcsán Rökk és Jacoby lánya, a 72 éves Gabriele, amikor a Blikk nemrég megkereste, majd hozzátette: édesanyja mindig csak nevetett ezeken a híreszteléseken, így megpróbálja ő is ugyanezt tenni, a vádak azonban fájnak. Anyám emlékét korábban azzal próbálták bemocskolni, hogy a nácik kegyeltje volt, és most előjött ez a szovjet kémvád, ráadásul úgy, hogy apámat is belevonták. Ehhez már fantázia kell!” – mondta a telefonba ausztriai otthonából, ahol anyja is élt.

Ki volt akkor Rökk Marika?

A piruettek királynője Kairóban született, saját bevallása szerint bűnronda kisbabaként, önéletrajzában például egyszerűen csak csúf kis majomként hivatkozik magára. Anyám számára, akinek már született két szép gyermeke, hatalmas sokkot jelentett előnytelen külsőm. A legrosszabb azonban az volt, hogy a küllemem nem javult. Még jó ideig ilyen csúf maradtam” – írta Egy tüzes magyar szív című önéletrajzában, amelyben időben és térben ugrándozva mesél magáról. Sőt, nem is igazán mesél, hanem inkább csacsog, mint egy cserfes barátnő, akinek hirtelen ütött be a délutáni rumos tea.

Hogyan került a Rökk család Egyiptomba? Rökk Ede építészmérnök volt, akinek őzike testalkatú felesége az első közös gyermekük, a későbbi válogatott futballista, Rökk Ede születése után megbetegedett, bevizesedett a tüdeje. Az orvos emiatt javasolta neki az észak-afrikai országot, amelynek klímája állítása szerint jó hatással lett volna a törékeny nőre. A férje viszont hiába volt tehetséges építész, munkáltatói ezt nem igazán értékelték, így a rossz kereset miatt egy egyiptomi út egyenesen elképzelhetetlennek tűnt számukra. A szerencse azonban végül melléjük szegődött, és a férfi egészen váratlanul és szinte mesébe illően állást kapott Kairóban.

Rökkék hajóval mentek Alexandriába, ám az anya már a tengeren rosszul lett, az éghajlatváltozás fulladási rohamokat okozott nála. Kairóban azonban hamar javult a nő állapota (igaz, még sokáig erőtlen volt), és az apa is jobban keresett valamivel, mint Magyarországon. Igaz, nem sokkal, így a család anyagi helyzete csak lassan javult. A Rökköknek azonban az első világháború miatt vissza kellett térniük Magyarországra, ahol a háború utáni infláció újabb kihívások elé állította a családot.

Egy alkalommal egy hévízi zenepavilonnál maga Jászai Mari figyelt fel a nyolcéves, asztalok közt táncoló kislányra, és megkérdezte az anyukát, hogy hol taníttatják táncolni. Az anya válaszolt: sehol. Erre a nagy tragika elképedt:

Ez a kifejezőkészség, ezek a szemek! Emlékezzék a szavamra: művésznő lesz a lányából. A művészetből fog pénzt keresni. Taníttassa táncolni.

Ám a családfő nem akarta, hogy a lányából táncosnő legyen, édesanyja pedig nem mert ellent mondani neki. A pici és akaratos Marika azonban mindenáron táncolni szeretett volna, ezért éhségsztrájkba kezdett. Ez végül bevált, hiszen anyja titokban beíratta az egyik tánciskolába. Az apja csak hónapokkal később, az első táncvizsgán szerzett tudomást a titokban vett órákról, a lánya műsora azonban elbűvölte. Szorosan megölelték egymást, és a férfi azt mondta neki: „Te a táncra születtél, és azt is fogod tanulni. Mostantól kezdve mindig támogatni foglak. Ha sikerül, a nagyok közé fogsz tartozni.”

Rökk Marikának pedig sikerült. Először egy gyermekbalettben lépett fel, és már akkor azt írta róla a sajtó: „Nem a lábával táncol, hanem a szívével.” Rökkék hamarosan Párizsba költöztek, Marika pedig 11 évesen már a Moulin Rouge-ban táncolt a Hoffmann lányokkal, sőt, egy évvel később kipróbálta magát a Broadwayen is. A lánya menedzserévé előlépett apa szerint Marika „előbb tanulta meg, hogyan kell egy hónap alatt ezerszáz dollárt keresni, mint az egyszeregyet”.

Angliában tovább képezte magát, majd visszatért Budapestre, ahol szereplései révén megismerkedett az operettszövegkönyveiről ismert Szilágyi Lászlóval, aki mellesleg költőként, íróként, illetve újság- és forgatókönyvíróként is ismert volt. Ő lett a fiatal tehetség első szerelme, a lapok pedig előszeretettel számoltak be a 35 éves férfi és a 18 éves lány randevúiról. Marika szülei azonban ellenezték a házasságot. Nem a korkülönbség, hanem Szilágyi súlyos betegsége, a csontgümőkór miatt. Egy 1933-as újságcikk szerint Rökk Marika édesanyja öngyilkossággal fenyegetőzött, hogy véget vessen az épp csak bimbózó szerelemnek. „Tudd meg, hogy anyád halálba készül miattad!” – üvöltötte az apa, mire a lánya a riadalomtól összeesett, és csak egy injekció után tért magához, máskülönben hiába élesztgették. Mindez ráadásul órákkal Marika esti előadása előtt történt.

Manapság nem érthetik meg a fiatal lányok, de a mi szerelmünk plátói maradt. Néhány szenvedélyes, taxiban elcsattant csóktól eltekintve, amelyekről később részletesen írtak az újságok, és jelentéktelen, bátortalan kávéházi jeleneteken kívül, nem történt semmi.

Mire a szülők beletörődtek volna a kapcsolatba, a fiatal lány maga vallotta meg a férfinak, hogy az érzései nem elég erősek a házassághoz. Szilágyi négy évvel később meghalt, élete végén már kerekesszékben ült, nem hallott, és beszélni sem tudott.

A nácik leborulnak

Már befutott revüsztár és operettprimadonna volt, amikor a filmezés felé fordult. Ennek köszönhetően 1933-ban Berlinben telepedett le, az UFA filmjeinek népszerű színésznőjévé vált. Csak úgy emlegették: A Rökk, vagy a kis magyar hercegnő. Ezeknek az éveknek köszönhette első (szintén kémkedéssel vádolt) férjét is: csupán 22 éves volt, amikor összemelegedett az akkor 53 éves német rendezővel, Georg Jacobyval, aki eleinte nem akart együtt dolgozni a magyar lánnyal, szerinte ugyanis nem volt elég vékony, később azonban Rökk lett a Jacoby által rendezett zenés-táncos filmek állandó sztárja.

Az első közös éjszakájukról viszonylag sikamlósan számol be az önéletrajzában is: „Nos, csodálatosan viselkedett velem. Gyengéd volt, tapintatos. Én semmilyen szexuális tapasztalattal nem rendelkeztem, de éreztem, mennyi szeretettel, finom érzéssel nyúlt hozzám. Oly gyengéd volt, hogy egyáltalán nem ijedtem meg. (...) Kiválóan megoldotta a szokatlan feladatot. Úgy aludtam, mint egy mormota. Amikor felébredtem, virágtakaró borította az ágyat, a padlót az ágy körül és a fürdőszobába vezető utat. Úgy éreztem magam, mint egy leírhatatlanul züllött luxusnő.”

Pedig Jacoby sokszor még az apjánál is szigorúbb volt vele, és állítólag legendásan tudott ordítani, amikor nem tetszett neki valami. Sőt, egy vita alkalmával autójából kilökte a szandált és vékony kabátot viselő lányt a hóba, majd gázt adott, és elhajtott. A hazafelé tartó út alatt Rökk kisírta magát, majd otthon alaposan beforraltborozva ráébredt, hogy pont egy ilyen férfire van szüksége. Mikor másnap Jacoby felhívta, hogy bocsánatot kérjen a viselkedése miatt, Rökk a szavába vágott, és nekiszegezte a kérdést, hogy nem szeretné-e feleségül venni. „Akkor már tudta, hogy nem vagyok őrült, csak különös.” A férfi igent mondott.

Marika szülei azonban ezt a házasságot is ellenezték, Marika mégis a szerelmét választotta, ami négy évig tartó feszült viszonyt eredményezett közte és a szülei között. A mama és a papa azonban idővel megenyhült, és elfogadták Jacobyt. Szerettem a jellemét, a jóságát, és persze művészi kifinomultságát. (...) Nagyon sokat tanultam ettől a csodálatos tanítómestertől. (...) Tíz évig maradtunk együtt, akkor szétváltak útjaink, de mindvégig féltékenyen figyeltük egymás életét. A Jacobyval töltött évek a legfontosabb évek voltak az életemben” – ömlengett hosszan a férfiról még jóval a szakításuk után is.

A Rökk azonban egy percig sem csinált abból titkot, hogy épp a nemzetiszocializmus idején csinált karriert Németországban. A nácik egyik kedvenc színésznőjeként szigorúan ellenőrizték őt és a környezetét is, neki ez azonban apja szigora után szinte fel sem tűnt.

Nagyon fiatal lányként érkeztem meg Németországba. (...) Szerettem, csodáltam Németországot. Nem tudtam megítélni a rezsimet, teljesen apolitikus voltam, és még ma is az vagyok. A szakmámra koncentráltam.

Persze, hogy az Ufa sztárjaként a náci Németországban is az élet napos oldalán álltam, miközben Jacoby komoly nehézségekkel küzdött. Mégis igazságtalannak érzem, hogy a háború után azt terjesztették: Goebbels, illetve valamelyik másik hatalmasság a lányom apja, csak éppen Jacoby nem.

Groteszk, mint ahogy az is, hogy a mai napig nem bocsátottak meg nekem szeretett hazámban, Magyarországon. Beutazhatok, de nem léphetek fel. Ez nagyon fáj” – kesergett még hosszú évekkel később is.

Rökk a könyvében arra az estére is visszaemlékezett, amikor 26 évesen először vett részt a Führer egyik fogadásán. Állítólag nagyon izgult, amikor Hitler megjelent, és a körülötte álló urak és hölgyek karlendítéssel üdvözölték őt. Azt gondoltam: nem, Marika, te ezt nem csinálod. Soha nem emeltem karomat hitleri köszöntésre. Előnytelennek tartottam.” Rökk aztán úgy döntött, hogy inkább pukedlizik egyet, amivel viszont azonnal elbűvölte a Führert, aki olvadozva csókolt kezet neki. Bár Rökk az akkor még gyatra némettudása miatt abban reménykedett, hogy Hitler később nem fog odamenni az asztalához, végül nem úszta meg a társalgást, de jól sült el a dolog, még meg is tudta nevettetni a Führert. Akkoriban még nem értettem, mit jelent ez. Hogy milyen jelentősége van az ember tekintélye szempontjából, ha Hitler kegyében fürdik. Én másként éltem át a jelenetet: egy jó kis show volt, semmi más.”

Nagy kurva szeretnék lenni!

Ez talán a legszórakoztatóbb történet Rökk önéletrajzából: Egy nap teára jöttek hozzánk az előkelőségek. A patikusné és a polgármesterné villogtak, mint a társaság fényei. Papa zongorázott, én bájosan táncoltam a zenéhez. A hölgyek elérzékenyülve figyeltek, vagy legalábbis úgy tettek. »Mi szeretnél lenni, gyermekem?« – kérdezte a patikus neje, és szinte már biztos volt a válaszban. Kis-Marika tágra nyitotta a szemeit, és büszkén rikácsolta: Nagy kurva szeretnék lenni!” Később kiderült, hogy a család házi varrónője, Filoxéra mondogatta mindig a kislánynak, miközben megpuszilgatta, hogy egyszer biztos nagy kurva lesz majd belőle, annyira édes már gyereknek is.

A nagy szoknyapecér hírében álló Goebbelsszel viszont nem volt ilyen egyszerű dolga. Rökk szerint kiszámíthatatlan volt és vaskalapos, nem kedvelte az általuk képviselt filmes irányzatot, és olyan is előfordult, hogy a tánclépéseket, esetleg a ruhákat az ő erkölcsi követelményei miatt kellett átalakítani. Férjét ráadásul zsidó kapcsolatai miatt gyanúsnak találta, egy alkalommal el is mondta Rökknek: nem kételkedik abban, hogy Jacoby jó német lenne, ő viszont inkább jó náciként szeretné őt látni. Ez viszont nem zavarta abban, hogy egy étteremben magához rendelje a férjével vacsorázó Rökköt, majd az asztal alatt a bokáját fogdossa, miközben Jacoby néhány asztallal arrébb üldögélt egyedül, őt általában nem hívták meg a fogadásokra. A lábaim tetszettek neki, de amúgy nem voltam a zsánere” – jegyezte meg Rökk az eset kapcsán.

A férje által rendezett filmek nagy sikert hoztak neki, a világháború alatt, 1941-ben például főszerepet játszott az első színes német mozifilmben, ám két évvel később, 1943 őszén, kis híján megsiratták, amikor elterjedt, hogy Berlin bombázásakor több más filmessel együtt ő is életét veszti a babelsbergi stúdiók egyikében. Rökk Marika azonban a nyilvánosság elé állva cáfolta a róla szóló híreszteléseket. A háború után aztán német filmszerepei miatt sem filmen, sem színházban nem játszhatott, sem Németországban, sem Ausztriában. Nem politizáltam, nem tudtam semmiről, csak a hivatásomnak éltem” – védte magát szisztematikusan. 

Néhány évvel a világháború után röppent fel először a hír, hogy Rökk Marika kémkedhetett a háború alatt, majd ezt egy Amerikában publikált könyvben is rögzítették. A Színészkönyvtár azt írja: a bestseller hatására nem dolgozhatott az Egyesült Államokban, és bár megnyerte a szerző ellen indított pert, továbbra is nemkívánatos személy volt az óceán túlpartján. A vádak ráadásul időről időre ismét megtalálták, hiába cáfolta ezeket, illetve hiába nyerte a rágalmazási pereket. Egy idő után azonban belefáradt, és már csak legyintve vagy viccelődve reagált a szóbeszédre. A könyvében még azért kifakadt:

Legjobb éveimben három évre eltiltottak a szakmától. Bárki szidalmazhatott: kémnek neveztek, leköptek, ajtót mutattak, ha bejelentkeztem valahová. Miért bűnhődtem?

Közben 1964-ben elvesztette Jacobyt, akivel bár már nem voltak együtt, papíron egészen a férfi haláláig házasok voltak. Ezalatt összejött a sármos Theo Nordhausszal, akivel kapcsolata főleg a szexualitáson alapult. „Úgy nézett ki, mint egy angol topmodell, nagyon potens, szexi, teljesen az ágyra és a gyengédségre hangolva. Kezdetben nagyon nagy hatással volt rám. Főként egy területen értettük meg egymást: ezen. Az első időkben, ha meghallottam, hogy bejön az ajtón, már kezdtem vetkőzni. A pillantásától is megzavarodtam, és ezt nagyon élveztem.” A jó szex azonban nem minden, kapcsolatuk 12 évig tartott, egészen addig, amíg meg nem tetszett neki közös barátjuk, a szintén magyar gyökerekkel rendelkező osztrák színész, Fred Raul. Rökk a szerelmi dilemmában őrlődve végül ahhoz az emberhez fordult, akiben a legjobban bízott még mindig: a férjéhez, a még életben lévő Georg Jacobyhoz. A férfi azt mondta neki, Fred Raul nehéz ember, kissé faragatlan is, de valószínűleg jól meglesznek egymással.

És így is lett, Jacoby halála után négy évvel Rökk újraházasodott, és egészen a haláláig Raul felesége maradt. 1984-ben visszavonult, hogy beteg férjét ápolja, egészen az utolsó percekig kitartott mellette. Fred Raul 1985-ben halt meg, 72 éves korában. A férfi halála után Rökk még feltűnt az 1988-as Schloß Königswald című filmben, majd csendben élt tovább Badenben.

A kétezres évek elején aztán újra felmerült Rökk Marika kémmúltja, ekkor már kettős ügynökként cikkeztek róla, sőt, egy paparazzo még otthonában is lefotózta az ekkor már kilencvenéves, beteg és a felvétel pillanatában épp paróka nélküli nőt. Ezt követően már csak a halálával tudott bekerülni a lapokba, 91 évesen hunyt el badeni otthonában, így valószínűleg már sosem tudjuk meg, hogy mi a pontos igazság a kémvádakkal kapcsolatban.

Rökk Marika önéletrajza a hetvenes években jelent meg Németországban Herz mit Paprika címmel, majd születésének századik évfordulójára, 2013-ban, magyarul is kiadták, Egy tüzes magyar szív címmel, Bán Anikó fordításában.