Meghalt Bohus Zoltán üvegművész
Számos ismert közterületi installáció fűződik a nevéhez
További Kultúr cikkek
-
2025-ben is változatos témákkal készül a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria
- Még nem szálltak el a Carson Coma álmai, vigaszágon kijuthatnak az Eurovízióra
- Bemászott a vadállatok közé, és meglepő dolog történt
- Soha nem látott fotó került elő Kurt Cobainről, amin épp Budapesten tartózkodik
- A szerelmet és a csalódást sem kerülhetjük el, ha ide betérünk

Elhunyt életének 76. évében Bohus Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész, közölte az MTI-vel a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), melynek rendes tagja volt.
Endrődön született, Békéscsabán járt gimnáziumba, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakának elvégzése után Budapesten rendezte be műtermét a Százados úti művésztelepen.
Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Főiskola, majd az egyetem, később a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanáraként tevékenykedett, ahol 1993 és 1996 között a szilikáttanszék, majd 2010-ig az üvegszak vezetője volt.
1970-ben házasságot kötött Lugossy Mária (1950-2012) ötvös-, szobrász-, üveg- és éremművésszel, pályafutásuk és életművük egyedülálló értéket képvisel a magyar kortárs művészetben – áll az MMA méltatásában.

A hetvenes évek közepén fordult érdeklődése az üveg felé, de akkor még számos fémszobrászati alkotás is született műhelyében: elsősorban a csillogó, fényes krómacél lemezt munkálta meg. Ebből a korszakból származik egyik legismertebb műve, a Csiky Tiborral közösen készített Krómacél dombormű (1974), mely tavaly decemberig a Szervita teret díszítette, és mint megtudtuk, hamarosan Sasad Ligetre kerül.
Hova lett a négyméteres szobor a Szervita térről?
És miért nem a menő holland építész háza épül fel ugyanott? Utánajártunk a tér fura átalakulásának.
Különleges technikájával – amelynek alapja a hideg üveg ragasztásos, fémgőzöléses, csiszolásos, polírozásos megmunkálása, illetve megformálása – már a hetvenes évek vége óta a nemzetközi üvegművészetben is figyelmet keltett. Bohus Zoltán alkotásai – amelyek különleges térbeli megjelenését a fény, illetve a szín és a transzparencia teszi különössé és sejtelmessé – mind az európai, mind a tengerentúli üvegművészeti kiállítások rendszeres résztvevőivé váltak. Hazai és külföldi bemutatkozásainak szakmai rangját számos elismerés, díj fémjelzi, műveit a világ legrangosabb iparművészeti, illetve üvegművészeti gyűjteményei vásárolták meg –olvasható az MMA oldalán, ahol az alábbi beszélgetés is látható vele.
Itt elmeséli, hogyan és miért lett üvegművész, s hogyan dolgozta kis sajátos stílusát:
Köztéri alkotásaiból a Köztérképen lehet böngészni néhányat, üvegplasztikáiból az MMA honlapján van egy válogatás. Munkásságáról 2009-ben jelent meg reprezentatív album a Geopen Kiadó gondozásában, Nagy T. Katalin tanulmányával.

Bohus Zoltán 1984-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1991-ben a pécsi kisplasztikai biennále nagydíját kapta, majd 1997-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze lett. 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. 2014-ben kapta meg a Kossuth-díjat, ugyanabban az évben a nemzet művészévé választották.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.