Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMSzabaduljunk meg a sablontól, hogy Esterházy a jó író!
Nem az Esterházy vagy Jancsó képviselte kulturális mércére van szüksége az új Magyarországnak, a sztenderdeket a plebejusabb értékek alapján kell meghatározni, amelyek összhangban vannak a Fidesz-szavazó VIII. kerületiek világával is
– erről beszélt a Klubrádióban Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Békés kedden adott interjút Bolgár Györgynek, ahol többek között azt is elmondta, hogy új konzervatív kulturális korszakot kell teremteni Magyarországon, az első lépés, hogy a vállaltan populista, jobboldali, nemzeti közeg dekolonizálja saját gondolkodását, szabaduljon meg azoktól a sablonoktól, hogy például „az Esterházy a jó író, a liberális közegnek kell megfelelni, az a fontos, amit a Magyar Narancs ír”.
Békést annak kapcsán kérdezték, hogy július 6-án cikk jelent meg tőle a Magyar Időkben Saját mércét kell teremteni címmel. Ebben az MTA-t, az egyetemeket, színházakat, valamint a könyvkiadást, a zenei életet és a galériákat nevezte meg a jobboldaltól eluralt területekként.
Békés szerint 2010-ig inkább a baloldali-liberális erőknek kedvező kulturális miliő érvényesült. Bár közben voltak jobboldali kormányok is, mégsem tudott kellően hatni a jobboldali szellemiség. A rendszerváltoztatást követő kultúra világát posztkommunistának tartja, példaként a filmművészetet hozta fel, amelyben szerinte tetten érhető a baloldali, liberális konszenzus továbbélése, „annak a bizonyos szürkeállománynak, az SZDSZ-es rendszerváltó demokratikus ellenzéknek is a továbbélése”.
Az irodalmi életről azt is megjegyezte, hogy a látszat valóban az, hogy az elmúlt évtizedekben mintha az urbánus írók jutottak volna tovább, és nem a népiek, aminek szerinte az is oka, hogy a frankfurti könyvvásáron, a budapesti könyvfesztiválon vagy épp a könyvhéten még mindig az előbbiek helyzeti előnye érződik. Pedig ma konzervatívnak, népinek, nemzetinek lenni nemcsak hogy szexi és menő, de forradalmi is, szemben az ásatag múltat képviselő jórészt urbánus és liberális szerzőkkel.
Azt is elmondta, hogy az új kulturális miliő létrehozásában és belakásában a lojalitás, a politikai hűség ugyan nagyon fontos, de nem elég, mert kell a tehetség és a szorgalom, valamint a vitakészség is.
Az interjút itt lehet meghallgatni, a Fidesz holdudvarában zajló kultúrpolitikai csatákról pedig ebben a cikkben írtunk hosszabban.
Többek között erről beszélt a Terror Háza kutatási igazgatója a Klubrádióban. Meg arról is, hogy nemzetinek lenni szexi és menő.
2142 · Jul 12, 2018 09:29am Tovább a kommentekhez