Ma van a szoptatás világnapja

2018.08.01. 14:09
Az anyatejes táplálás, az anyák és a gyerekek jogai mellett világszerte kampányol az UNICEF, miért ne tenné itthon is, ugye. Három színművész, Hámori Gabriella, Szamosi Zsófia, Szinetár Dóra és Tomán Szabina üzletasszony is az ügy mellé állt, hiszen mind a négyen kisgyermekes anyukák.

A hat hónapon aluli gyermekek számára mindennél fontosabb, hogy anyatejhez jussanak, sok nő azonban a munka és a körülmények hatására feladja a szoptatást. Az anyatejben minden olyan vitamin, ásvány, enzim és antitest megtalálható, amely a csecsemő fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges. Az élet első hat hónapjában, nincs szükség sem külön itatásra (vízre sem!), sem kiegészítő táplálásra.  Féléves kortól a babák már kaphatnak egészséges, a fejlődésüket segítő kiegészítő ételeket, de az anyatejnek – amennyiben ez lehetséges - kétéves korukig az étrendjük meghatározó részének kellene maradnia. Az UNICEF azt is tanácsolja, ha a gyerek igényli, akár éjjel is szoptassák meg az édesanyák.

Miért is jó, ha anyatejjel táplálják a babát:

  • az ilyen gyerekek jóval ritkábban kapnak hasmenést vagy tüdőgyulladást,
  • ritkábban válnak túlsúlyossá,
  • a szoptatás csökkenti a szívbetegségek, cukorbetegség és az allergia kialakulásának kockázatát,
  • az anyatej segíti az egészséges agyi fejlődést.

Az anyatejesen táplált gyerekeknek a közepes- és alacsony jövedelmű országokban 14-szer nagyobb esélyük van a túlélésre, mint a nem szoptatott gyerekeknek. A szoptatás az anyákat megóvja a szülés utáni vérzésektől és depressziótól, csökkenti többféle rák és a kettes típusú diabétesz kockázatát. Bár az anyatejes táplálás biztonságos és költséghatékony, globálisan elmondható, hogy a nők csupán 43 százaléka ad kizárólag anyatejet a gyermekének féléves koráig. Ezt az arányt szeretné radikálisan növelni az UNICEF többek között felvilágosító kampányokkal, és a szoptatás ideális körülményeinek megteremtésével a kórházakban, a munkahelyeken és a köztereken. 

123 ország adatainak elemzése azt mutatja, hogy az egyes országok között nagy az eltérés: a közepes, illetve alacsony jövedelmű országokban csak 25-ből egy gyereket nem szoptatnak soha, viszont

a magas jövedelmű társadalmakban 5-ből 1 gyerek soha nem kap anyatejet.

Abban is jelentős eltérések mutatkoznak a különböző helyzetű családok között, hogy meddig szoptatják az anyák gyermeküket. Az alacsony- és közepes jövedelmű országokban a legszegényebb családok csaknem kétharmadában (64%) az UNICEF és a WHO ajánlásának megfelelően a babák kétéves korukban is kapnak anyatejet, míg a leggazdagabbakban ez az arány csupán 41 százalék.

A fejlődő országokban évente több mint 800 000 öt éven aluli gyermek és 20 000 anya halála lenne megelőzhető, ha a gyermekeket kétéves korukig szoptatnák az édesanyák.

A fejlődő világ több országban hatalmas kockázatot és veszélyt jelent, ha a csecsemőkkel nem biztonságos vizet itatnak. Az UNICEF munkatársai sokat dolgoznak azért, hogy segítsék az anyákat, hogy minél hosszabb ideig és a lehető leghatékonyabb módon szoptathassák gyermeküket.

Sok tényező játszik szerepet abban, hogy szoptatják-e az anyák gyermeküket és meddig. A gyermekgondozási szabadságok elérhetősége, a munkahelyi szoptatás lehetővé tétele, a tanácsadás és a szoptatás elfogadó megítélése és a partnerek támogatása mind-mind nélkülözhetetlen a szoptatással kapcsolatos pozitív környezet megteremtéséhez.  A legszegényebb közösségekben sok anyának hetekkel a szülés után vissza kell térnie a munkába. 

Egy 2018-ban közzétett kanadai tanulmány megállapította, azok a nők, akik amiatt aggódnak, hogy tudnak-e elég ételt tenni a család asztalára, vagy azzal spórolnak, hogy ők maguk kevesebbet esznek, fele annyi ideig szoptatják gyermeküket, mint azok, akiknek nincs ilyen gondjuk. A nehézség ezekben a helyzetekben elsősorban nem az, hogy az érintett anyák ne tudnának a szoptatás fontosságáról. Többségük el is kezdi szoptatni gyermekét, csak kénytelen feladni azt.