További Kultúr cikkek
- Kiderült, mikor és hol temetik el Nemere Istvánt
- Donald Trump hatalomra került, mutatjuk, ki kaszálta ezzel a legnagyobbat
- Akár több évig nem lehet a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison
- Meghalt Vic Flick, a James Bond-filmek ikonikus zeneszerzője
- Így öltözködik egy női magyar diplomata a távoli Szingapúrban
A hat hónapon aluli gyermekek számára mindennél fontosabb, hogy anyatejhez jussanak, sok nő azonban a munka és a körülmények hatására feladja a szoptatást. Az anyatejben minden olyan vitamin, ásvány, enzim és antitest megtalálható, amely a csecsemő fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges. Az élet első hat hónapjában, nincs szükség sem külön itatásra (vízre sem!), sem kiegészítő táplálásra. Féléves kortól a babák már kaphatnak egészséges, a fejlődésüket segítő kiegészítő ételeket, de az anyatejnek – amennyiben ez lehetséges - kétéves korukig az étrendjük meghatározó részének kellene maradnia. Az UNICEF azt is tanácsolja, ha a gyerek igényli, akár éjjel is szoptassák meg az édesanyák.
Miért is jó, ha anyatejjel táplálják a babát:
- az ilyen gyerekek jóval ritkábban kapnak hasmenést vagy tüdőgyulladást,
- ritkábban válnak túlsúlyossá,
- a szoptatás csökkenti a szívbetegségek, cukorbetegség és az allergia kialakulásának kockázatát,
- az anyatej segíti az egészséges agyi fejlődést.
Az anyatejesen táplált gyerekeknek a közepes- és alacsony jövedelmű országokban 14-szer nagyobb esélyük van a túlélésre, mint a nem szoptatott gyerekeknek. A szoptatás az anyákat megóvja a szülés utáni vérzésektől és depressziótól, csökkenti többféle rák és a kettes típusú diabétesz kockázatát. Bár az anyatejes táplálás biztonságos és költséghatékony, globálisan elmondható, hogy a nők csupán 43 százaléka ad kizárólag anyatejet a gyermekének féléves koráig. Ezt az arányt szeretné radikálisan növelni az UNICEF többek között felvilágosító kampányokkal, és a szoptatás ideális körülményeinek megteremtésével a kórházakban, a munkahelyeken és a köztereken.
123 ország adatainak elemzése azt mutatja, hogy az egyes országok között nagy az eltérés: a közepes, illetve alacsony jövedelmű országokban csak 25-ből egy gyereket nem szoptatnak soha, viszont
a magas jövedelmű társadalmakban 5-ből 1 gyerek soha nem kap anyatejet.
Abban is jelentős eltérések mutatkoznak a különböző helyzetű családok között, hogy meddig szoptatják az anyák gyermeküket. Az alacsony- és közepes jövedelmű országokban a legszegényebb családok csaknem kétharmadában (64%) az UNICEF és a WHO ajánlásának megfelelően a babák kétéves korukban is kapnak anyatejet, míg a leggazdagabbakban ez az arány csupán 41 százalék.
A fejlődő országokban évente több mint 800 000 öt éven aluli gyermek és 20 000 anya halála lenne megelőzhető, ha a gyermekeket kétéves korukig szoptatnák az édesanyák.
A fejlődő világ több országban hatalmas kockázatot és veszélyt jelent, ha a csecsemőkkel nem biztonságos vizet itatnak. Az UNICEF munkatársai sokat dolgoznak azért, hogy segítsék az anyákat, hogy minél hosszabb ideig és a lehető leghatékonyabb módon szoptathassák gyermeküket.
Sok tényező játszik szerepet abban, hogy szoptatják-e az anyák gyermeküket és meddig. A gyermekgondozási szabadságok elérhetősége, a munkahelyi szoptatás lehetővé tétele, a tanácsadás és a szoptatás elfogadó megítélése és a partnerek támogatása mind-mind nélkülözhetetlen a szoptatással kapcsolatos pozitív környezet megteremtéséhez. A legszegényebb közösségekben sok anyának hetekkel a szülés után vissza kell térnie a munkába.
Egy 2018-ban közzétett kanadai tanulmány megállapította, azok a nők, akik amiatt aggódnak, hogy tudnak-e elég ételt tenni a család asztalára, vagy azzal spórolnak, hogy ők maguk kevesebbet esznek, fele annyi ideig szoptatják gyermeküket, mint azok, akiknek nincs ilyen gondjuk. A nehézség ezekben a helyzetekben elsősorban nem az, hogy az érintett anyák ne tudnának a szoptatás fontosságáról. Többségük el is kezdi szoptatni gyermekét, csak kénytelen feladni azt.