Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAmikor Hamupipőke parázik a szextől
További Kultúr cikkek
- Maggie Smith halálával egy korszak véget ért, de a Downton Abbey nem felejt
- Mutatjuk, melyik alkotás volt 2024 filmtörténeti szenzációja
- Mindenkit beperelt a volt miniszter szeretője, egykori szerelmét sem kímélte
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
Aranyhaj egy ötvenes bukott operaénekes, pszichiáterhez jár, pánikrohamai vannak, alkoholista, „élete fakó lett, mint a sivatag, és fenyegető, mint egy ismeretlen vadon” – olvasom a kötetben. Egy hegyvidéki villában él, amit börtönnek érez, és azt képzeli, vannak gyerekei, pedig nincsenek is.
Hófehérke annyira fél abuzív hercegétől, hogy alá megy mindenben: a friss levegőtől is távol tartja magát, mert a hercegnek nem jön be, ha kipirul az orcája, sőt, a törpékkel sem engedi barátkozni.
Csipkerózsika egy brutális autóbaleset után hosszú ideje fekszik a kórházban, és a kómából ébredezik éppen, fogalma sincs, hol lehet.
Piroska a borzalmas felfalós élmény után még egy rettenetes hatósági vizsgálaton is keresztülmegy, talán nem csoda, hogy káromkodós, szarkasztikus felnőtt lesz belőle, aki úgy látja, minden gondjának okozója gyerekkori jólneveltsége volt.
„Itt az a gond, hogy a farkassal történt korai szexuális tapasztalatom – merthogy ne rejtsük véka alá: mindenki tisztában van azzal, hogy amikor a farkas felfal, az a nemi aktus egyik finom metaforája – teljesen megzavarta a fiúkhoz való viszonyulásomat.”
Hamupipőkét semmi más nem foglalkoztatja, csak hogy hány lájkot kapott az esküvői fotójára Instán, és örül, hogy jól sikerült a nászéjszaka, nem is csoda, miután báró Veress Pali bácsi Mi mindenre jó a banán? című könyvéből tájékozódott.
A fentiekből már látható, hogy érdemes komolyan venni a Cser Kiadó friss könyvének címlapjára nyomott plecsnit: „FELNŐTTMESÉK”, a kötet történetei ugyanis semennyire sem szólnak a gyerekeknek.
Szederkényi Olga újságíró-dokumentum filmes, a kötet szerkesztője tizenhat magyar írót kért fel, hogy folytassák a mindenki által ismert meséket.
„Kicsi korom óta foglalkoztat, hogy mi történik a mesehősökkel, mert nekem már akkor sem ott volt a történetek vége, ahol a felnőttek befejezték a mesélést. Mindig érdekelt, hogy mi lesz Piroskával, miután kiugrott a farkas hasából, vagy Pöttyös Pannival, amikor kijárta az iskolát”
- mondja az Indexnek.
Szederkényi a tizenhat szerzőt úgy választotta ki, hogy a lehető legsokfélébb írótársaság fogalmazza meg a mesehősnők történeteit. Van köztük Kossuth-díjas, egykötetes, József Attila-díjas, gyerekmese-író, felnőtt irodalommal foglalkozó, konzervatív, feminista, magyarországi, határon túli egyaránt. Viszont ez a sokféleség nem mindenben nyilvánul meg: a tizenhat író között csak egyetlen férfi van, igaz, ő is női álruhában rejtezik.
A történetmesélők mindössze annyi instrukciót kaptak, hogy válasszanak egy mesehősnőt, és folytassák a karakter életét a gyerekmese után 1-2-10, akárhány évvel. Derüljön ki, mi történik vele, hogy boldogan él-e, mint ahogy azt minden mese eredetileg ígéri. És anélkül, hogy lelőnénk a poént, legyen elég annyi, hogy ahogy a hétköznapi életben is relatív a boldogulás, úgy a felnőtt, érett mesehősnők papírra vetett életében is. Minden elképzelt életút előtt nagyszerűen összefoglalva olvasható az alaptörténet, így aki nem ismeri például Mulan szomorú történetét, az is képbe kerülve olvashatja a folytatást.
Mindenkinek ajánlom, akinek valaha sokat meséltek, vagy aki maga is sokat mesél, akit mindig is foglalkoztatta, mi lesz Piroskával, a kis hableánnyal vagy a halász nagyravágyó feleségével. A kötetből kap egyfajta választ, ami nem is állhatna távolabb ugyan a meseszerű tökéletességtől, de hát melyik az az élet, amelyik meseszerűen tökéletes?
Van itt minden a mentális betegségektől, a kisebbségi identitás megélésén át, a netfüggésen, testi fogyatékosságon keresztül az abuzív párkapcsolatig – mindennapi, kelet-közép európai problémák ezek, amelyeket a kiváló szerzők szövegei, és Szabó Imola Julianna remek illusztrációi helyeznek pompás kontextusba.
A kötetben szereplő mesehősnők és írónők:
- Alice – Rakovszky Zsuzsa
- Aranyhaj – Molnár T. Eszter
- Csipkerózsika – Boldizsár Ildikó
- Dorothy – Halász Rita
- A halász nagyravágyó felesége – Szvoren Edina
- Hamupipőke – Arany Lídia és Ugron Zsolna
- Holle anyó – Kiss Noémi
- Hófehérke – Berg Judit
- Hókirálynő – Kemény Zsófi
- A kis hableány – Hernyák Zsóka
- Mulan – Szécsi Noémi
- Piroska – Nina Yargekov
- Pöttyös Panni – Karafiáth Orsolya
- Sahrazád – Selyem Zsuzsa
- Sárbogárdi Jolán – Sárbogárdi Jolán (azaz Parti-Nagy Lajos)
Cser Kiadó, 2018.
Szerkesztette: Szederkényi Olga, illusztrálta: Szabó Imola Julianna
3995 forint