Norvégia több ezer műtárgyat ad vissza a Húsvét-szigetnek
További Kultúr cikkek
-
Feldühítették az ősi istent, aki a helyiek szerint most kegyetlen bosszút állt
- Úgy nőtt fel, mint a Pál utcai fiúk, de a beatkorszak mindent megváltoztatott
- Világsztárok, akik háborút indítottak a rakoncátlan rajongók ellen
- A rendezvény, ahol a nők gyógyulnak, miközben a férfiak menekülőre fogják
- Kisdiákként lestük a titkokat, majd hajnalig tartott a buli
Norvégia úgy döntött, hogy visszaadja a Húsvét-szigetnek azt a több ezer tárgyat, amelyet a legendás felfedező és alternatív tudományos elméletek megalkotója, Thor Heyerdahl vitt magával a Chiléhez tartozó csendes-óceáni szigetről.
A restitúcióról az oslói Kon-Tiki múzeum és a chilei kulturális minisztérium írt alá megállapodást Santiago de Chilében, a Chilei Nemzeti Könyvtárban - írja az MTI a BBC nyomán.
A 2002-ben, 87 évesen elhunyt Thor Heyerdahl végzett az első szabályos ásatásokat a Húsvét-szigeten 1955-1956-os expedíciója alkalmával.
![Expedíció 1947-ben.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2717/27177/271778/27177861_49643d16fdc5a836109f10bc683ca052_wm.jpg)
A norvég utazó azáltal lett világhírű, hogy 1949-ben egy balsafatutajjal megtette a Peru és Polinézia közti 6000 kilométeres távolságot, és ezzel bebizonyította, hogy Dél-Amerika ősi népei képesek lehettek tengeren elérni és benépesíteni a Csendes-óceán déli részének szigetvilágát. A DNS-vizsgálatok ennek ellenére később azt igazolták, hogy nem dél-amerikai, hanem délkelet-ázsiai migránsok népesítették be a dél-csendes-óceáni szigeteket. Heyerdahl több más alternatív tudományos elméletet is megfogalmazott, színesen, élvezetes stílusban megírt könyvei nagyon népszerűek voltak világszerte a 20. század második felében, de a tudományos világ többnyire elutasította feltételezéseit. Aku-aku - A Húsvét-sziget titka című könyve 1960-ban magyarul is megjelent. A felfedező 2002-ben halt meg, 87 éves korában.
Az aláírási ceremónián részt vett a néhai norvég felfedező fia, ifjabb Thor Heyerdahl is, aki azt mondta, hogy a Húsvét-szigeti ásatásokból származó tárgyak repatriálásával teljesítik apja azon ígéretét, miszerint elemzés és publikálás után visszaadják azokat a szigetet lakó rapanui népnek.
A Kon-Tiki múzeum igazgatója, Martin Biehl közös érdeknek nevezte, hogy a leletek visszakerüljenek a Húsvét-szigetre, "de főleg egy jól felszerelt múzeumba".
![V. Harald norvég király részt vesz az aláírási ceremónián az oslói Kon-Tiki múzeumban.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2717/27177/271778/27177865_451d7d6cb9e492fe5888c6d4f2a5948a_wm.jpg)
Consuelo Valdes chilei kulturális miniszter tárcája küldetésének nevezte, hogy támogassa a rapanui nép "jogos igényét" kulturális öröksége visszaszerzésére.
A restitúció részletei nem ismertek, az érdekelt felek szavaiból csak annyi derült ki, hogy az hosszabb időt igényel.
A Húsvét-sziget a londoni British Museumtól és Franciaországtól is visszakövetel egy-egy egyedülálló moai szobrot, amelyeket még a 19. században hurcoltak el a felfedezők. A gyarmatosítás korában nagy nyugati múzeumokba került egzotikus műtárgyak restitúciójának kérdése világszerte nagy vitákat vált ki.