Már enni se lehet a bulinegyedben a drogdílerektől

Az elmúlt hetekben mindenféle balhéktól volt hangos ismét a budapesti bulinegyed és környéke. Csak egy pár példa a közelmúltból:

• Többen állítják, hogy a Gozsdu-udvar biztonsági emberei véresre verték őket januárban
• Megint csúnya verekedés volt egy VII. kerületi vendéglátóhely előtt
• Két férfi péppé vert mindenkit a Kertész utcában
• Korábban is balhéztak a kidobók ott, ahol a német cégvezetőt megverték
• Elvittek a rendőrök két szimplást a bulinegyedből

A legutolsó eset azért okozott külön megrökönyödést, mert múlt héten a rendőrök azt a Molnár Bencét és G. Német Dánielt vitték be, és tartották zárkában hét órán át, akik évek óta az egyik leghangosabb kritikusai a bulinegyed áldatlan állapotának, és civil aktivizmussal, programokkal, párbeszéddel próbálják megoldani a környék egyre kezelhetetlenebb problémáit.

Molnár az összes útikönyvben szereplő ős-romkocsma Szimpla kommunikációs vezetője, G. Német pedig annak a  Night Embassy of Budapest projektnek a vezetője, amely évek óta azért küzd, hogy több nyugati példához hasonlóan a fővárosban is vezessék be az éjszakai polgármester intézményét.

Molnárral és G. Némettel a Szimplában találkoztunk, hogy  kicsit beszéljenek az egész rendőrségi ügy hátteréről, és az ellenük folytatott rendőrségi eljárásról. A két férfinak egyébként az volt a bűne, hogy akril alapú, rövid idő (legfeljebb 3-4 hét) után magától lekopó festékkel fújták fel a környék több pontjára, hogy "FAKE DRUG ZONE", vagyis kamudrog-zóna. Már korábban is aktivizálták magukat ilyen feliratokkal, amelyekkel nem titkoltan az a céljuk, hogy elijesszék a bűnözőket a környékről, és felhívják a turisták, a helyiek és a rendőrség figyelmét is arra, hogy a bulinegyedet ellepték az olyan pici bűnbandák tucatjai, akik majoránnát meg sütőport árulnak kábítószernek álcázva, de mivel technikailag nem drogot árulnak, a rendőrség tehetetlen.

Ez nem drogprobléma, ez egy közterületi zaklatásokkal kapcsolatos probléma 

- kezd bele Molnár, aki szerint a turisták számának növekedésével jelentek meg a piti bűnözők a környéken, akik szerinte elképesztő pénzeket csinálnak abból, hogy addig erőszakoskodnak a mit sem sejtő turistákkal, amíg rájuk nem sóznak horribilis összegekért mindenféle kamu kábítószert. "Nagyon erőszakosak, piszkálják a nőket, nem hagyják békén a turistákat. Annyira erőszakosak és pofátlanok, hogy az egyik hely tulajdonosa pár éve kezébe vette a dolgokat, és riasztópisztollyal rájuk lőtt. Az volt az első komolyabb konfliktus emiatt a környéken" - mondja G. Német, aki szerint az nem ér semmit, ha kiírják mindenhova, hogy ne vegyél drogot, hiszen a drogvásárlás mindenhol illegális Európában, ez mégsem tántorítja el az embereket.

Mindkettőjük szerint teljesen egyértelmű és látható, hogy milyen problémák sújtják a bulinegyedet, mégsem történik szinte semmi előrelépés sem a rendőrség, sem az önkormányzat, sem a helytulajdonosok részéről. Molnár szerint szándékosan hagyják lezülleni a környéket, hogy a választások előtt meg lehessen ígérni a nagy rendrakást.

Vagy a Tarlós, vagy valaki más majd bemondja, hogy rendbe tesszük az éjszakát! Viszont az, hogy a graffitizős srácokat büntetik halálra, nekem azt üzeni, hogy ezt az egész helyzetet szándékosan hagyják elfajulni. Nem hiszem el, hogy rendőrök, köztük nyomozók meg hadnagyok azzal példálóznak, hogy majoránna miatt nem lehet letartóztatni embereket

- mondja Molnár, aki külön kihangsúlyozza, hogy emiatt a jogi kiskapu miatt nem foglalkoznak a rendőrök a kamu drogárulással kapcsolatos zaklatásokkal, fenyegetésekkel, zsarolásokkal sem. G. Német hozzáteszi, hogy a helyi lakók, tulajdonosok, járókelők a rendőri fellépés ellenére minden alkalommal biztatják, segítik őket, és látványosan figyelmeztetnek mindenkit, hogy a környékükön bűnözők próbálják átverni őket.

Nem akarunk bandákat az utcákba, akiken keresztül kell verekedni magunkat, hogy bejussunk a saját helyünkre, vagy akárhová enni egyet. Nem tudsz úgy egy tésztát se enni este hét után, hogy ne lenne három kérdés feltéve a bűnözők részéről. Plusz már az arcomat is ismerik, ami külön kellemetlen

- mondja Molnár, és G. Német még annyit hozzátesz, hogy ő már elkezdett utcai harc órákat venni, ugyanis a helyi bűnbandák kettőjük rendszeres média és közösségi szereplései miatt már arcról megismerik őket. "A 444-es videó óta előre köszönnek, hogy Youtube-sztár, helló, és basztatnak, lökdösnek - és érezni a mondandójukon, hogy komolyan beszélnek." Ha nem is félnek, azzal tisztában vannak, hogy ezek az 5-6 fős bandák komoly kárt tudnak okozni, ha elmérgesedik a helyzet.

Szerintük a megoldás egy olyan éjszakai polgármester lenne, akinek van egyeztetési jogköre, költségvetése, kapcsolatai a fővárosi vezetéssel, és akkor belátható időn belül meg lehetne oldani a bulinegyed problémáit. Ennek hiányában az egyetlen működőképes eljárás, ha rendszeresen felfújják mindenhova, hogy itt meg ott kamudrogot áruló bűnözőkre kell figyelni. "És azért kell ezeket mindig újra fújni, mert ez a festés lekopik egy idő után" - utalnak itt arra, hogy tevékenységükkel nem okoznak kárt a közvagyonban, ellentétben azzal, amit a rendőrség állít. Egyébként a környéken még most is több helyen látni ezeket a firkákat a járdán és az úttesten, és érdekes módon több helyen valakik csak a FAKE, vagyis a hamis feliratot fújtak le szürke festékszóróval aznap az aszfalton, ezzel azt az érzetet keltve, mintha itt hivatalosan is lehetne kábítószert vásárolni.

Egyébként korábban mindketten csináltak már hasonlót, más feliratokkal ("Ignore street dealers", magyarul ne foglalkozz az utcai drogárusokkal), vagy matricákkal próbálták felhívni a figyelmet a helyzetre, de a fújkálás tűnik egyelőre az egyetlen megoldásnak. "Muszáj megérteni, hogy éjszaka másként viselkednek az emberek, más problémák jönnek elő, mint nappal. Nappali polgármesterünk van, éjszakai viszont nincs."

Ilyen éjszakai polgármester már nem csak Nyugat-Európában, hanem például Prágában is van, de Pozsonyban és Bukaresten is gondolkoznak a bevezetésében. Viszont például a prágaiaknak ez még annyira új, hogy a budapesti egyesületből többen segítjük őket, hogy milyen programokat érdemes csinálni egy éjszakai polgármesternek, miközben nálunk ilyen hivatalosan nincs is.

Az éjszakai polgármester az a szereplő, aki ismeri, mi történik az éjszakában, aki tudja, hogy milyen szereplőket kell bevonni a problémák megoldásába, aki tudja, hogy kik az érintettek. Képes arra, hogy szervezzen egy leülést a rendőrséggel, a polgármesterrel és a lakókkal. Most is meghallgatnak minket az önkormányzatnál, örülnek a javaslatainknak, illetve az ellenzéki képviselők is mindig lelkesen keresnek minket, de soha nincs kimondva semmi, ami alapján végre elkezdődhetne a környék rendbetétele.

- mondják szinte egymás szavába vágva, majd rátérünk az utcai dílerek mellett más, a környéket szintén komolyan érintő problémákra.

Ilyen például az, hogy amíg a 2000-es években a környék azért lett felkapott, menő hely, mert egyre-másra nyíltak az izgalmas romkocsmák, foghíjtelkeket elfoglaló kiülős sörözők, addig ma a környék elkezdett "hajógyárisodni", megjelentek a klasszikus itatók, a mainstream diszkók, amelyek az eddigiektől eltérő közönséget vonzanak. Közben sokan már elfeledkeznek arról, hogy továbbra is vannak olyan kulturálisan meghatározó, underground mikroközösségeknek helyet adó bárok és kocsmák, mint az Úri Muri, a Fekete Kutya vagy a Dzzss Bár, amelyek továbbra sem arra fókuszálnak, hogy a vendég minél többet piáljon, aztán menjen haza, hanem próbálnak adni is valami a helyi közösségeknek. "Ettől függetlenül be kell vallani, hogy már én is gyakrabban szórakozom más kerületekben, mert egyre kevésbé tudja azt a kulturális, underground értéket visszaadni, mint a korábbi években" - ismeri el G. Német.

Rengeteg problémát meg kéne oldani

Ordítva éneklő turistacsordák: Ezzel kapcsolatban a korábban működő, azóta a városból eltűnt csendbohócokat hozzák fel, akik egy rövid ideig a Szimpla vagy éppen a Doboz előtt rendszeresen próbálták csitítani a bulizókat. Az is probléma, hogy miközben a Vice vagy a Condé Nast médiavállalat felületein hirdeti magát Budapest, és minden évben megszavazza valamilyen szervezet Budapestet a világ egyik legmenőbb városának, a ferihegyi reptérről leszálló turisták egy fikarcnyi információt nem kapnak arról, hogy hova menjenek, mire figyeljenek, milyen pénznemmel tudnak fizetni vagy akár arra, hogy kamudrogokkal zaklathatják őket a Belvárosban. Amszterdamban például erre már olyan rendszert fejlesztettek ki, amely push notifikációval jelzi a városba érkező turistáknak, hogy mire figyeljenek, hogyan tartsák tiszteletben a helyiek nyugalmát. "Ha nem mondjuk el, mi az elvárt viselkedési norma, nem fogják tudni maguktól" - magyarázza G. Német.

Jelmezes legénybúcsúsok: A Gozsdu-udvar körüli erőszakos cselekmények felderítésekor az egyik ottani hely üzletvezetője arra panaszkodott, hogy a külföldiek már a reptérről pelenkában meg tütüben taxiznak be a bulinegyedbe szétcsapni magukat. A Szimpla ezt úgy oldja meg, hogy egyáltalán nem enged be jelmezes embereket, ezért az ilyen turistákból is mintha kevesebb lenne már a környéken. "Ezektől az arcoktól mindenhol rosszabb lesz a hangulat, de úgy nehéz velük mit kezdeni, ha bizonyos helyeken még biztatják is őket arra, hogy asztalon állva üvöltsenek teli torokból bele a pesti éjszakába" - meséli Molnár, akit G. Német annyival egészít ki, hogy igazából nem betiltani kellene a kocsmatúrákat, egészen egyszerűen csak egy hivatalos képzésre kéne kötelezni az idegenvezetőiket, hogy képesek legyenek visszafogni a hangoskodókat.

Általános éjféli bezárás: Tavaly februárban kerületi népszavazást tartottak a felvetésről, de ez elbukott, mert kevesen vettek részt rajta. A szimplások szerint egy ilyen intézkedés - amit egyes helyi civil csoportok továbbra is napirenden tartanak - gyakorlatilag egy hónap alatt kinyírná a környék felét. Szerintük komoly gond, hogy miközben drákóian szigorú jogszabályokkal és feltételekkel működhetnek a helyek, a kirívóan szabályszegő vendéglátóegységekkel szemben nem lépnek fel elég erélyesen, nem zárják be azokat akár hosszabb időre, hogy példát statuáljanak a többinek. "Aki nem ad kulturális értéket, programokat, aki nem takarítja maga előtt az utcát, az ne lehessen nyitva 1-2 hónapig vagy ne kaphasson engedélyt. Ez tiszta sor" - mondják. "Fontos figyelembe venni, hogy a turistáknak nem külön reklámozzák a fürdőket, a kocsmákat és az éttermeket, hanem éppen azért annyira izgalmas ez a város, mert reggel elmehetsz egy fürdőbe, utána ehetsz egy jót, majd este megihatsz egy pohár bort valami izgalmas bárban. Ezeket nem lehet és szabad elkülöníteni egymástól, mert csomagban gondolkodik a vendég is" - mondja még G. Német.

Képzetlen, agresszív biztonságiak: Itt mindkettőjük szerint óriási lemaradásban vagyunk a nyugattól, hiszen a munkaerőhiány miatt exmaffiózók, erőszakos figurák is őrizhetnek egyes helyeket, akik sem szellemileg, sem szakmailag nem képesek kulturáltan kezelni a részegeket. Ennek egyre többször véres összetűzések az eredményei, mint azt tapasztalni lehet a Gozsduban is. "Legyen legalább az angol nyelv ismerete vagy az elsősegélynyújtás elvárás, és ne fizikailag bántalmazza a vendégeket, hanem kommunikáljon és atmoszférát menedzseljen" - mondja G. Német, aki szerint nyugatabbra már nem is biztonságiaknak hívják ezeket a nagyobb darab embereket, hanem "hangulatmenedzsereknek" (vibe manager), akik képesek kulturáltan jelezni a vendégeknek, ha nem viselkednek megfelelően, vagy jobb híján úgy kitessékelni őket a helyről, hogy ne legyen bajuk. "Antwerpenben a jobb helyeken vannak vibe menedzserek, akik arra figyelnek, hogy mindenki jól érezze magát" - mondja G. Német, és Molnár hozzáteszi, hogy hasonlóval már a Szimplában is próbálkoznak, egy köztes mediátori pozíció létrehozásával, aminek annyi a lényege, hogy a bulizók oda tudnak menni bármilyen kérdéssel vagy panasszal egy idegen nyelvet beszélő emberhez, aki ugyanúgy meg tudja mondani, hogy melyik pultban maradt még a kedvenc pálinkájukból, ahogy egy konfliktust is képes szavakkal megoldani.

A másik probléma, hogy jogilag egyik hely biztonsági őrei sem intézkedhetnek a küszöbön kívül, tehát az utcán, közterületen maximum morcosan nézhet az őrzővédő, de intézkedési hatásköre nincs. "Mennyibe kerülne egy olyan rendeletet hozni, ami legalább a vendéglátóhelyek előtti területen engedélyezi, hogy intézkedhessenek az ottani biztonságiak? Csak mert ha a Kétfarkú Kutyapárt lefest pár járdakövet, akkor már másnap kihoznak ellene egy rendeletet" - mondja Molnár.

Autóforgalom kitiltása: Évek óta lobbiznak érte, de továbbra sem utal semmi jel arra, hogy kitiltanák az autókat a legterheltebb utcákból. Pedig a bulinegyed szűk utcái nem alkalmasak az autóközlekedésre, és többek közt azért is olyan elviselhetetlen a zsúfoltság, mert az utcák területének nagyobb részét áthaladó és parkoló autók foglalják el. A Kazinczy utcában azt sikerült már elérniük, hogy legalább a menetirányt megfordítsák, de valójában a forgalommentesítés jelentene igazi megoldást. A Király utcában már tavasszal olyan kaotikus a helyzet, hogy egy-két nagyobb, bőröndöt vonszoló turistacsoport képes több tíz métereken át megbénítani a gyalogos forgalmat, miközben több helyen le is van zárva a járda építkezés vagy felújítás miatt. Erre azt mondják, hogy már felajánlottak 10 millió forintot az önkormányzatnak, hogy forgalomcsökkenő bójákat telepíthessenek a Kazinczy utcába, azonban ezt a pénzt még nem hívták le. "Pedig van több 200 férőhelyes mélygarázs a környéken, meg lehetne oldani, hogy csak a mentő, tűzoltó vagy a troli közlekedhessen ebben a pár utcában" - mondja Molnár, aki személy szerint a taxikat is kitiltaná a környékről. Azt még hozzáteszi, hogy sajnos túlságosan erős a taxis és az autós lobbi, ezért nem olyan egyszerű ezt az intézkedést bármelyik önkormányzatnak átverni. "A belvárosokban sétáljanak, biciklizzenek, rollerezzenek, babakocsizzanak az emberek, és húzzanak el az autók például a Dohány utcai zsinagóga elől, amit gyakorlatilag most ipari parkolónak használnak. Az konkrétan botrány, a zsinagóga előtti tér akár a szimbóluma is lehetne a környéknek, de helyette autók tárolására használják" - mondja Molnár.

Sok mindenre megoldás lehet az éjszakai metró

Az is egy jellemző hozzáállás az érintett helyi lakók körében, hogy az egész bulinegyedet ki kéne vinni a városból, ahogy annak idején a Hajógyári-szigeten működött a Vizoviczki-birodalom. "Nem kell innen kiköltöztetni semmit. Ha a metró egész éjszaka járna, akkor azonnal megjelenne egy csomó új és klassz hely mondjuk a Népszigetnél. Berlinben és Londonban is 0-24 mennek a metrók, ezért sincs annyira koncentrálva a vigalmi negyed" - mondja G. Német, aki szerint ha éjszakánként legalább fél óránként közlekedne a metró, akkor rövid időn belül kitágulna a városi tér, kevesebb ember lenne a bulinegyedben, és más kerületekbe is visszatérhetne az élet. E

Habár a Szimpla még mindig nagyon sikeres vállalkozás, azt mondják, jelenleg a bulinegyedben helyet nyitni kész öngyilkosság, több okból is.

"Ha most te meg én nyitnánk egy kocsmát, muszáj lenne rámenni arra, hogy nagyon sok sört adjunk el esténként, olyan magasak a bérleti díjak. Emiatt a kulturális programokra kevesebb pénz marad, mert hoznod kell az iszonyú magas bérleti díj mellé még portást,  DJ-t, felszolgálókat, programszervezőt, zenekarokat, ne adj isten szakácsokat és a végén megnyitni sem érdemes.  Ezért jelentek meg azok a helyek, amik csak itatóként működnek, mert így tudnak rövidtávon nyereségesen üzemelni. A minőségi tartalomhoz hosszútávú vállalkozási biztonság és kreativitás kell" - panaszkodik G. Német, akire Molnár annyit reagál, hogy éppen ezért kellene nyitni a külváros felé, ahol nem ennyire magasak az ingatlanárak. Példaként felhozzák a Valyo különböző külvárosi helyszíneit, vagy akár a Budapest Parkot, amit máig kínszenvedés tömegközlekedéssel megközelíteni, a programok miatt viszont ennek ellenére kifejezetten kedvelt helye a szórakozni vágyóknak. 

A kontent vs. biznisz kérdés a legnagyobb rákfenéje az egész dolognak

- foglalja össze G. Német.

Abban viszont mindketten egyetértenek, hogy a sajtó kiemelt figyelme az elmúlt időszak történéseivel kapcsolatban már az önkormányzatot is arra készteti, hogy valamilyen lépéseket tegyen, ezért megkezdődött a párbeszéd arról, hogy a jövőben jól látható táblákkal jeleznék, hogy bizonyos területeken erőszakos alakok próbálják átverni a turistákat. Az más kérdés, hogy az átlagemberben zavart kelt, hogy miért kell kiemelni, hogy kamudrogot árulnak a bűnözők, ha alapból a kábítószerkereskedés már önmagában is bűncselekmény.

Azért emeljük ezt ki, mert ez az egész alapvetően nem drog-, hanem közterületi probléma. Maga az árulás a probléma, az a jelenség, hogy ezek a srácok ott állnak az utcán, és zaklatják az ide érkező turistákat. Mi ezeket a tájékozatlan látogatókat szeretnénk felkészíteni arra, hogy kamudrogot árulnak a környéken.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index