György
9 °C
23 °C

A fesztivál, ahol bukás volt a Halott Pénz

20017495 1399406683470684 4793339991993511162 o
2019.04.14. 19:56 Módosítva: 2019.04.14. 22:39
Idén lesz tízéves a körmendi Rába-parton szervezett Alterába fesztivál, az ország tizenkét nagy fesztiválja közül a legkisebb. Hegedüs László egykor művelődési házban volt rendezvényszervező, míg 2009-ben nem blöffölt egy nagyot. Öt napig tartó, mindössze két színpados fesztiválján összesen nincsenek annyian, mint a Volt egyetlen napján – hogy lehet ezt szponzorok nélkül nyereségesen csinálni?

Tizenöt évig volt ifjúsági referens a körmendi művházban, tizenhárom éven át zenélt. A kilencvenes évektől járta, járja a magyar fesztiválokat, elég sok jó és rossz tapasztalatot gyűjtött. Aztán, bő tíz évvel ezelőtt egy nap arra ébredt: ott, ebben a nyugati határszélen fekvő kisvárosban is kellene szervezni egy rockzenei fesztivált. Ő Hegedüs László, aki az idén tízéves Alterába fesztivál szervezője, ötletgazdája, tulajdonosa, ha kell, vécépapír-vásárlója – egyszóval mindenese (a fesztiválon tavaly mi is jártunk, mély benyomásokkal távoztunk).

„A munkám és a zenélés miatt tudtam, hogy igény van rá, de a környéken nem volt ilyen jellegű rendezvény, Szombathely nem lépte meg, Sopron pedig, ahol a Volt van, száz kilométer innen. Ráadásul a Volt egyre nagyobbra, nemzetközibbre duzzadt, nekem pedig a Fishing volt a példám, és ők azok a mai napig is, szóval alapvetően egy alterrockos, magyar zenekarokra fókuszáló fesztivált akartam” – mondja. Ráadásul elég különleges helyszínt talált, lényegében a Rába partján, a folyóparti szabadidőcentrumban rendezik a fesztivál.

Ami a tizenkét nagy, országos könnyűzenei, rockzenei nyári fesztivál közül a legkisebb, így sok szempontból a legbensőségesebb, legbarátságosabb is. Naponta kétezer vendéget tudnak fogadni, a keddtől szombatig tartó programsorozatnak így összesen nagyjából tízezer látogatója van – az előbb említett Voltnak a napi átlagos látogatószáma több mint a duplája ennek. Az Alterába emellett a legtisztábban csak zenei fesztivál: a két színpad programját úgy rakják össze, hogy senkinek ne kelljen egyetlen fellépőt se kihagynia, az egyiken akkor kezdenek, amikor a másikon véget ért a koncert.

„Éveken át csináltam, hogy kockás lapokon írogattam, tervezgettem, mikor mit nézek meg, és mikor mit kell kihagynom. Azt akartam, hogy nálunk ilyen ne legyen, az Alterába arról szóljon, hogy aki ide eljön zenét hallgatni, annak semmiről ne kelljen lemaradni”. Pláne, hogy a programot lényegében a fesztiválozók állítják össze: „Az első évben mi találtuk ki, kik legyenek a fellépők, azóta már, mondhatni, közösségi szervezés van, de szerencsére a vendégeink ízlése nagyban megegyezik a miénkkel.”

Hegedüs László
Hegedüs László
Fotó: Wildung / AlteRába Fesztivál / Facebook

A fesztivál zenei profilja így lassan tíz éve változatlan, vannak fellépők, akik az eddigi kilenc évben mindig vagy maximum egy év kihagyással ott voltak. „A Vad Fruttik minden évben játszott is, Beck Zoliék talán egy évet hagytak ki, a Pál Utcai Fiúk is nyolc Alterábán járt, de nekik szinte minden évben van klubkoncertjük is Körmenden.” Amikor ettől a zenei iránytól el akart térni, annak meg is fizették az árát: „Volt például Halott Pénz, amire a szigorú Alterába-közönség nem jött el, ez akkor nagyon rosszul jött, de erre valahol nagyon büszkék vagyunk.”

Tíz éve, az első rendezvény elindítása „egy hatalmas blöff volt, anyagilag sem engedhettük volna meg magunknak, nem volt szponzor se, szóval benne volt egy hatalmas bukás esélye”. Szerencséjükre a zenekarok jól fogadták a megkeresésüket, „nagyon örültek neki, hiszen ebben a régióban nem volt ilyen rendezvény, és mindenki nagyon barátilag állt hozzánk az elejétől”. Ahhoz képest, hogy egy kisváros induló fesztiválja voltak, az első évben fellépett náluk a Tankcsapda, a Quimby, a 30Y, a Vad Fruttik, ami annak is köszönhető, hogy „nagyon sok zenekarral baráti kapcsolatunk volt”. A jó viszony megmaradt, az Alterábát háromszor egymás után választották a zenekarok kedvenc fesztiváljának.

A bátor, bár anyagilag nem túl megalapozott döntés végül bejött: „Kifutottunk nullára, részben annak köszönhetően, hogy olyan szinten szabtuk meg az árakat, hogy azok mindenki számára elérhetők legyenek. És ehhez a mai napig tartjuk magunkat.” Ezzel nem a levegőbe beszél: erre az évre az ötnapos bérlet az extra early birdben 12 990 forint volt, de a helyszínen is csak 18 000 forint lesz, a napijegyek 5000 forintba kerülnek. Nem csak a belépők olcsók, arra is figyelnek, hogy az ételek és italok is azok legyenek, ennek érdekében az árusok helypénzét is olcsón állapítják meg, „nekünk az a filozófiánk, hogy mindenki vigyorogjon, akkor jó a fesztivál”. Az alacsony árak mellett arra is odafigyeltek, hogy például minden toitoi vécébe bevezessék az áramot, „és ha kell, én megyek el vécépapírt venni, hogy mindenhol, akár még a szomszédos kempingben is legyen”.

Kezdetben háromnapos volt a fesztivál, de részben a vendégek igényei miatt, részben azért, mert egyre több zenekarnak akartak fellépési lehetőséget adni, ötnaposra bővült a program. „Nekem a négy volt ideális, ez már sok, fárasztó, de úgy érzem, nem tudom visszavenni. 180 nagyobb és nagyjából 300 kisebb zenekarral vagyunk kapcsolatban, akik jönnének zenélni, így is csak a töredékük tud fellépni.”

Annak, hogy az Alterába nemcsak a legkisebb, hanem az egyik legolcsóbb fesztivál is – és annak, hogy nincsenek nagyobb szponzoraik sem –, természetesen bőven megvannak a maga hátrányai is. Nem tudnak külföldi, sőt drágább hazai fellépőt sem elhozni, így külföldi vendégeik is csak szórványosan vannak, „néhány tucat osztrák, akik főleg a szép lányok, meg az ottani 4-5 helyett az itteni 2 eurós sör miatt szeretnek itt lenni”. Pedig osztrák partnerfesztiváljuk is van, az osztrák oldalon lévő Beled (németül Bildein) községben rendezett Picture On fesztivál, ahova „viszünk ki magyar zenekarokat, volt már kinn a Quimby, Auróra, Ed Philips, Firkin, sok mindenki”.

Hogy milyenek a növekedési, fejlődési lehetőségeik? „Sosem terveztem, már csak a fesztivál filozófiája miatt sem, hogy ezen tízmilliókat fogok keresni. Sajnos milliókat sem tudunk, ami azért baj, mert így nem tudunk fejlődni sem.” Volt, amikor nyereséggel zártak, erre a következő évben sikerült ötmilliót bukniuk a rossz idő miatt. „Azért baj, hogy az időjárás ennyire beleszól, mert nincsenek szponzorok, és a város is, bármennyire szeretjük, nem tud mellénk állni, amennyire kellene.”

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.