Pofonokat ad és álomvilágba repít Attenborough új sorozata

További Kultúr cikkek
-
Megszólalt a Kolibri Színház frissen kinevezett igazgatója, a sajtóból értesült a Pesti Magyar Színház ügyéről
- Meghalt Jerry „Jégember” Butler
- Földön kívüli anyagból készült ókori ékszerekre bukkantak
- Most minden titkot megtudhatunk az elhunyt csillagról
- Borbély Alexandra: Nem fér bele, hogy fellépjek Fóton Orbán Viktor előtt
A Netflix saját gyártású műsoraival szinte minden műfajt lefedtek már (sőt, újat is teremtettek), de a repertoárból eddig hiányzott egy természetfilmes sorozat. Most már ezt is lehúzhatják a listáról, ugyanis megérkezett a streaming szolgáltató válasza a BBC Bolygónk, a Föld (Planet Earth) című minisorozatára. A mi bolygónk (Our Planet) nyolc részből áll, és a narrátora nem más mint Sir David Attenborough.
Persze nem ez az egyetlen közös pont, a producerek között szerepel az az Alastair Fothergill, aki a Planet Earth rendezője volt, vagyis a Netflix, illetve a velük együttműködő WWF semmit nem bízott a véletlenre. A 92 éves Attenborough persze már önmagában is garancia a sikerre: a királynő mellett talán ő az egyetlen általános elfogadottságú "élő nemzeti kincs" Nagy-Britanniában, aki bármit csinál, imádják, és a világon szinte mindenki ismeri, aki valaha kicsit is érdeklődött a természet és a környezetvédelem iránt.
Ahogyan a brit sorozat, A mi bolygónk egy-egy része is egy-egy élőhelyre koncentrál, és sok olyan jelenet van, ami ismerős lehet más természetfilmekből (pl. a paradicsommadarak tánca, hogyan vadászik a gepárd és így tovább). Néhány környezetvédelemmel foglalkozó szakember, például a brit George Monbiot korábban azt vetette David Attenborough és társai szemére, hogy mindig azokat a kis zöldszigeteket mutatják be, ahol az élővilág hihetetlenül gazdag, amelyek olyan gyönyörűek, hogy az ember alig hisz a szemének. Ugyan ezek hatására mindenki újra szerelmes lesz a Földbe, de nem biztos, hogy ez konkrét tettekre sarkall, sőt, azt a hamis illúziót ébresztheti a nézőkben, hogy alapvetően minden rendben van, és nem egy ökológiai katasztrófa kellős közepén élünk.
Sokkol és simogat
Mindössze 50 évvel ezelőtt a Holdra merészkedünk. Először tekintettünk vissza a bolygónkra. Azóta az emberiség a duplájára nőtt. Ez a sorozat a természet fennmaradó csodáit ünnepli, és megmutatja, mit kell megőrizni, hogy biztosítsuk az emberiség és a természet virágzását.
- adja meg az alaphangot a felvezetés. Időnként valóban sikerül összekapcsolni a képernyőn látható, sokszínű csodát a kőkemény valósággal, de csak nagyon kevés pillanat utal arra, hogy a bolygón emberek is élnek, és hogy a tevékenységükkel hogyan változtatják meg a környezetünket, hogyan ítélnek halálra fajokat. Pedig a készítők szándéka, hogy gondolkodásra ösztönözzenek, hogy rávegyenek arra, hogy lássuk a nagyobb összefüggéseket, és egy kicsit nézzünk magunkba, hiszen ahogyan a híres narrátor minden egyes részben hangsúlyozza: eldöntjük a bolygónk sorsát azzal, hogy mit teszünk az elkövetkezendő 20 évben. Ha nemcsak a látványra koncentrálunk vagy Sir David Attenborough megnyugtató hangjára, hanem meg is halljuk, amit mond, akkor már más a helyzet, akkor bizony lesz pár kellemetlen percünk, mert mindig van egy DE!

Ugyan a sorozat egyik fő célja, hogy megértsük, ez a szépség mulandó, és ebben vastagon benne van a kezünk, szeretné biztosítani a nézőket arról, hogy van remény. Igen, még akkor is, ha valamit nagyon, de nagyon elrontunk. A mi bolygónk utolsó része azzal zárul, hogyan vette vissza a tőle elhódított területeket az élővilág a csernobili katasztrófa után, és több faj bemutatásánál is elhangzik, hogy ugyan majdnem a kihalás szélére kerültek, de a populáció növekszik, amióta odafigyelünk rájuk.
De ez nem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk, íme pár nyugtalanító adat:
- 2040-re a Jeges-tengeren nyaranta szinte egyáltalán nem lesz jég, 1980-hoz képest már így is 40 százalékkal csökkent a jég mennyisége a nyári hónapokban;
- hetente 100 orangután pusztul el emberi tevékenység következtében;
- 50 millió hektár trópusi erdő pusztul el évente;
- a sekélyvízi korallok fele már elpusztult;
- a mezőgazdasági művelésbe vont területek miatt a prérik 90 százaléka már a múlté;
- évente 100 millió cápát gyilkolnak le;
- a nagytestű vízi ragadozók 90 százaléka eltűnt.
A Netflix és a WWF egyébként létre is hozott egy honlapot, ahol felvilágosítást kaphatunk arról, hogyan tudunk segíteni. (Fontos megjegyezni, hogy a sorozat munkálatai jóval azelőtt kezdődtek el, mielőtt a Buzzfeeden megjelent volna egy cikk arról, hogy a WWF milyen elfogadhatatlan eszközöket vet be az orvvadászok ellen ).
A cél szentesíti?
Talán nem spoiler, hogy két olyan jelenet is van a sorozatban, amitől garantáltan görcsbe rándul a gyomor, ökölbe szorul a kéz és amit nehéz sírás nélkül visszanézni. Az egyik az, amikor útra kell egy flamingócsapat egy újabb vizes terület felé, egy apró fióka lábára pedig a rárakódó sóból béklyó képződik, és ezzel megpecsételődik a sorsa. A nézők a közösségi oldalakon azonnal ki is borultak, és a Netflix egy Twitter-posztban összegyűjtötte, milyen részeket ne nézzenek meg azok, akik nem bírnak ilyen módon szembesülni a természet kegyetlenségével.
As you make your way through @OurPlanet, here are some moments animal lovers may want to skip:
— Netflix US (@netflix) April 10, 2019
One Planet: 16:04 - 16:43
Frozen World: 16:29 - 17:47, 32:50 - 33:45, 48:45 - 51:00
Fresh Water: 26:10 - 27:09
Deserts and Grasslands: 28:45-29:10
High Seas: 37:42-37:52
Az egyik legsokkolóbb és a legtöbb kritikát kapott jelent, azonban nem ez, hanem amikor sorra vetik le a mélybe magukat a rozmárok egy szikláról, hogy földet érve szörnyű kínok között pusztuljanak el. A készítők a globális klímaváltozást okolják: a sarkvidéken csökken a jégtakaró, egyre szűkül a rozmárok élettere. Azon a partmenti részen, ahol ők filmeztek, több ezer példány gyűlt össze, egymás hegyén-hátán feküdtek az állatok, és a tömeg elől menekülve egy csapat elindult a magasabban fekvő részek felé. Ugyan sikerül feljutniuk a sziklára, de lejönni már nem tudtak, és ez okozta a vesztüket. A stáb szerint több száz rozmár lelte halálát aznap. (A forgatásról fel is töltöttek egy videót, amit itt lehet megtekinteni, de ezt se nézzék meg a gyengébb idegzetű olvasók!)
És akkor jöjjön az ellenvélemény, mégpedig egyenesen egy zoológustól. Susan Crockford, a Victoria Egyetem munkatársa szerint a stáb ezzel a “nyomorpornónak” beillő jelenettel csak a nézettséget akarta növelni, különben is belemagyarázás az egész. “Szinte biztos vagyok abban, hogy ezek a rozmárok nem a zsugorodó jégtakaró vagy a rossz látásuk miatt zuhantak a mélybe, hanem jegesmedvék kergették bele őket a vesztükbe” - nyilatkozta Crockford, aki arra a 2017-es oroszországi esetre hivatkozik, amikor egy csapat rozmár ragadozók elől menekülve vetette magát alá, és ez pont azon a környéken történt, ahol a Netflix stábja is forgatott. Sophie Lanfear a kérdéses rész rendezője szerint szó sincs csúsztatásról, mert amikor a szörnyű eset történt, egyetlen jegesmedve sem volt a közelben. Ami biztos: egy 2015-ös kutatás szerint a csökkenő jégtakaró miatt a rozmárok száma biztosan csökkenni fog, a populáció jelenlegi nagysága ilyen körülmények között nem fenntartható.
A természetfotózás és -filmezés nem könnyű műfaj, és a nagyobb cél érdekében időnként olyan felvételeket látunk, amik nem feltétlenül ott, akkor és úgy készültek, ahogyan gondolnánk. 2011-ben a BBC-nek A fagy birodalma című sorozatuk miatt kellett magyarázkodni, ugyanis kiderült, hogy nem a sarkvidéken, hanem egy holland állatkertben vették fel azokat a jeleneteket, amikben egy bocsával békésen szundikáló jegesmedve szerepelt. A csatorna és a műsorvezető, Sir David Attenborough azzal védekezett, hogy a narrátor általánosságban beszélt a bocsokról, és nem a konkrét, bemutatott kiscsaládról.
A kulisszák mögött
Egy kis hazai
Magyarországon a Mi Bolygónk sorozat két részében is feltűnik. Az Élővizek (Fresh Water), című epizódban bemutatják a tiszavirágzást, de a Sivatagok és füves puszták című részben is találkozhatunk nálunk forgatott jelenetekkel. És hogy még inkább haza beszéljünk: a sorozatra épülő, A mi bolygónk című könyvet a Tech-tudomány rovat munkatársa, Dr. Molnár Csaba fordította.
A sorozat nyolc része mellett a Netflixen elérhető egy bónusz epizód is, amiben egy órán keresztül mutatják be, hogyan is készült a Mi bolygónk. Az első pár percben megismerhetjük a legfontosabb számokat.
- négy évnyi munka van a sorozatban
- 3375 napon át forgattak 60 országban
- 400 000 kameracsapdás megfigyelés és 6600 drónrepülés volt
- 911 napot töltöttek a tengeren és 2000 órát merültek
- 6000 stábtag és 200 forgatási út
Majd bemutatják, hogy milyen kihívásokat is jelent a szakma, és hogy mennyire, de mennyire felemelő érzés az, amikor sikerül A FELVÉLTEL. És igen, az érzelmi hullámvasút itt is folytatódik. Van, amikor az időjárás közbeszól, és a küldetés kudarccal zárul. Ez történt a stábbal Kanadában, ahol azt szerették volna lencsevégre kapni, hogy az alapvetően a tengeren vadászó jegesmedvék a klímaváltozás miatt megtanultak a folyóból halászni. De nem volt mit felvenni, mert az eső miatt túl mély lett a folyó, így nem volt se hal, se medve.
Van, amikor a stáb egyik fele nem érkezik meg időben, de kiderül, hogy úgyis ráértek volna, ugyanis tényleg csak az utolsó utáni pillanatban sikerül felvenni, amiért jöttek, viszont a várakozás megérte, mert így mindenki - ha csak közvetve is - szemtanúja lehet annak, milyen az, amikor egy felhőkarcolónyi jégdarab leválik egy óceánba nyúló gleccserből. Van, amikor két telet kell fagyoskodni a sufniszerű leshelyen azért, hogy végül egy kameracsapda készítse el a sorozatba bekerülő pár perces felvételt, és felszerelésért felelős stábtag könnyes szemekkel rebegje el, hogy igen, az ott tényleg egy szibériai tigris. És persze van, amikor szinte minden tökéletesen alakul, és a legújabb technológiának köszönhetően bepillantást nyerhetünk a kék bálnák életének legintimebb pillanataiba.
Csak álmodom?
Aki még nem látta a sorozatot, készüljön fel arra, hogy néha bizony kétségei támadnak majd afelől, hogy nem CGI felvételeket lát-e. A premier után a Twittert elárasztották azok a vélemények, melyek szerint kizárt, hogy minden egyes felvétel a természetben készült, és nem alkalmaztak számítógépes grafikát. Pedig nem, csak - ahogyan azt korábban írtuk - semmivel sem spóroltak. Alastair Fothergill szerint nagyon sokat köszönhetnek annak, hogy a képrögzítési technikák ilyen ütemben fejlődnek. A Planet Earth forgatásánál például nem voltak még 4K-s drónok, amik most nagyon jól jöttek nyílt vizes jelenetek felvételénél. A Wired cikke szerint a merülésekhez a brit hadseregtől kértek újralélegző-készülékeket, amikkel sokkal tovább tudtak a víz alatt tartózkodni mintha sima palackkal merültek volna, illetve nem kellett aggódniuk a buborékok miatt.
Ami már megvolt a 2006-os sorozatnál is, azok a giroszkopós stabilizátorral és szuperzoomos objektívvel felszerelt kamerák voltak. Ezt akkor csak helikopterekre szerelték fel, de a Mi bolygónkhoz már más járművekre is rápakolták: például terepjárókra, amikor prérikutyákat akartak filmezni, vagy hójárókra, amikor jegesmedvéket. A stáb egyik kedvence kamerája egyébként a Red Epic Dragon, ami 6K-s felvételek készítésére alkalmas, de néha bevetnek egy-egy Sony A7S II-t és GoPrót is.
A technológia nyilván nem új, de az sem mindegy, hogy milyen komoly a felszerelés. Pár éve magam is kameracsapdáztam, de ez én eszközeim fekete-fehér és erősen szemcsés felvételek készítésére voltak alkalmasak. A célnak persze megfelelt: kiderült, hogy a vidrák tényleg használják a folyónak azt a szakaszát, amit vizsgáltam, de messze volt attól a csodálatos képi anyagtól, amit a szibériai tigrisekről készített az Our Planet kameracsapdája.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Kultúr
Álomnyaralásnak indult, de végül agyoncsapta őket az áram a jakuzziban
Rózsa magát okolja emiatt a Mákfagyiban.
február 16., 10:15
- Kultúr
Navalnij-évforduló: ikonikus orosz lapnak szólalt meg Alekszej Navalnijról az Index szerkesztője
Péter Alvarez egyedüli magyar újságíróként nyilatkozott az Oroszországból kitiltott médiumnak.
február 16., 18:55
- Kultúr
Holtan találtak rá a Netflix sikersorozatának 24 éves színészére
Kim Szeron holttestére a barátja talált rá.
február 16., 15:53
- Kultúr
Nő a bevetés árnyékában
Megáll a férjem ágya mellett, nézi a fekvő alakot, aztán hozzám lép és megcsókolja az arcom.
február 16., 09:48
- Kultúr
Ilyen nagyszerű, amikor Lengyelország és Magyarország újra egymásra talál
Kiváló művészek kellenek hozzá.
február 16., 13:05
- Kultúr
Közösségi szerződés biztosítaná a MOME jövőjét és az egyetemi közösség stabilitását
Új alapokra helyeznék az egyetem megújulását.
február 16., 12:22
- Kultúr
Koncert közben tűnt el Hobo
Nem életműkoncert volt a Papp László Sportarénában, hanem egy új fejezet kezdete.
február 16., 15:52
- Kultúr
Megszólalt a Kolibri Színház frissen kinevezett igazgatója, a sajtóból értesült a Pesti Magyar Színház ügyéről
Zalán János szerint nehéz feladat áll előtte.
tegnap, 21:28
- Címlapon
Meredek pletykák kaptak szárnyra Tiborcz Istvánról, akit fantomnak neveztek egy osztrák lapban
Az Index megkeresésére cáfolta a híreszteléseket a BDPST Group.
tegnap, 17:42
- Címlapon
Donald Trump: Putyin szeretne megállapodást kötni a háborúról, pedig megszerezhetné egész Ukrajnát
tegnap, 06:04
- Címlapon
Megszólalt Ruszin-Szendi Romulusz a 928 milliós szolgálati villája ügyében
Sem a saját monogramos üvegre, sem a 31 milliós növénybeszerzésre nem adott magyarázatot.
tegnap, 18:59
- Kultúr
Kakas Márton alaposan helyre tette Jókai Mórt
Elérhető az író sajátos önéletrajza.
február 16., 06:08
- Címlapon
Puzsér Róbert: Bizarr látványt nyújt Magyar Péter, amint megretten Rogán Antaltól
Az anyagi kár több tíz millió forintos nagyságrendű.
tegnap, 20:56
- Kultúr
Elnémult a kritikus, mert kakaópor került a kacsamájba, a marhaszívet meg füstre tették
Pierre a Costes Downtown étteremben járt.
február 17., 06:37
- Kultúr
A mítoszkutató, aki a legnagyobb hatást gyakorolta a Star Wars atyjára
A mítoszok nem csupán ősi mesék, a hős útja kaput nyitnak önmagunk megismeréséhez.
február 15., 09:15
- Címlapon
Megszúrtak egy férfit a berlini holokauszt-emlékműnél, hajtóvadászat indult
Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
tegnap, 21:31
- Címlapon
Megszólaltak Ferenc pápa orvosai: nincs túl a veszélyen a katolikus egyházfő
A szentatya légszomjjal is küzd, tudatában van betegsége súlyosságának.
tegnap, 17:54
- Kultúr
Meghalt Bánffy Katalin grófnő, a volt magyar külügyminiszter lánya
Százéves volt.
február 15., 18:24
- Kultúr
23 millió amerikai azt tervezte, hogy hétfőn be sem megy a munkahelyére
A Coors szerint így néz ki a Super Bowl másnapja.
február 16., 05:54
- Címlapon
Újabb kormánypárti képviselő jelentette be, hogy nem indul a 2026-os országgyűlési választáson
„Mindennek megjön a maga ideje.”
tegnap, 15:05
- Címlapon
IDF: puszta kézzel gyilkolták meg a Hamász terroristái az elrabolt Bibasz testvéreket
A terrorszervezet korábban azt közölte, hogy légicsapásban haltak meg a családtagok.
tegnap, 16:21
- Kultúr
Előkerült Petőfi Sándor fiának saját kezűleg írt verse
A műre már licitálni is lehet.
február 15., 13:18
- Címlapon
Újabb kínai óriásberuházás érkezik Magyarországra
A befektetés mintegy 800 új munkahelyet teremt.
tegnap, 15:16
- Mindeközben
Nevetséges, mondta az eladó, miután a Kincsvadászok nem akartak milliókat fizetni műtárgyáért
tegnap, 17:27
- Mindeközben
Gáspár Győző szeretné bebizonyítani, hogy igenis tud énekelni: Andrea Bocelli leszek
tegnap, 16:30
- Kultúr
Ilyen, amikor csoda történik a 41-es villamoson
Egy világirodalmi klasszikus és Jancsó Júlia kellett hozzá.
február 15., 12:21
- Kultúr
A brit filmakadémiánál is díjat kapott A brutalista, Ralph Fiennes filmjét is elismerték
február 17., 06:09