Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM50 hektáros park lesz az Eiffel-torony körül
További Kultúr cikkek
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
2024-re egy több mint 50 hektáros új parkot adunk Párizsnak és a párizsiaknak. Nyilvánvaló volt, hogy ezt a helyet újra kell gondolnunk, mert az Eiffel-torony nemcsak Párizs, hanem egész Franciaország szimbóluma. 7 millió látogató megy fel évente a tetejére, és 20 millióan csodálják meg anélkül, hogy megmásznák. Ki kellett találnunk ennek a térnek a jövőjét!
- így kommentálta Anne Hidalgo párizsi főpolgármester az Eiffel-torony környékének átalakítására kiírt tervpályázat eredményhirdetését a Twitteren.
A Grand Site Tour Eiffel nevű pályázatot azért írták ki, mert Párizs városa a 2024-es olimpiára teljesen át akarja alakítani egyik leghíresebb látnivalója környezetét. A jelek szerint nemcsak a leégett Notre-Dame, hanem az Eiffel-torony is nagy változások előtt áll, bár ez utóbbi talán kevesebb vitát fog kiváltani. A torony környezete ugyanis zöldebb, barátságosabb és mindenekelőtt autómentes lesz, nyugaton ugyanis ez a városi átalakulások bevett iránya, nem pedig a parkok beépítése vagy a belvárosi autózás preferálása. A pályázatot Kathryn Gustafson neves amerikai tájépítész cége, a Gustafson Porter + Bowman nyerte meg ezzel a tervvel:
"Ez lesz Párizs legnagyobb parkja"
- ígérte a tájépítész, aki elsősorban a világhírű szingapúri Gardens by the Bay alkotójaként ismert. A terület jelentős része ma is zöldfelület, de nem alkot összefüggő egységet, mivel jelentős forgalmat bonyolító utak szabdalják fel. A városvezetés célja az volt, hogy a területet a gyalogosok számára átjárhatóvá, könnyen megközelíthetővé és mindenekelőtt egységessé tegye, 1,6 km hosszú zöld folyosót létrehozva a Trocadéro tértől a Joffre térig. Az Eiffel-tornyon kívül ez az új nagypark olyan híres látnivalókat is magába foglal majd, mint a Jean Nouvel-féle Musée du quai Branly etnográfiai múzeum és a Mars-mező (Champ de Mars) nevű történelmi parkosított dísztér.
A legnagyobb változás a jelenlegi állapothoz képest, hogy teljesen lezárják az autók elől a Pont d'Iéna nevű hidat, ami összeköti a tervezett park két felét.
Magára a hídra is fákat ültetnek, és a zöld korridor részévé válik. A mentők és a tűzoltóság a híd két oldalán kialakított keskenyebb átvezető utakat használhatja majd. A hídfőknél díszburkolattal ellátott köztereket alakítanak ki a rakparti autóút egy részének föld alá bujtatásával.
Teljesen megszűnnek azok az utak, amik a tornyot jelenleg elválasztják a Mars-mező zöldterületétől, illetve amelyek jelenleg kettévágják a parkot, hasonlóan ahhoz, ahogy a Kós Károly sétány osztja meg a Városligetet. A zöld korridor két végpontját alkotó két nagy városi csomópontot, a Trocadéro és a Joffre teret olyan módon gondolják újra, hogy szervesen csatlakozzanak a parkhoz, és valódi közterekké alakuljanak, amik alkalmasak a megpihenésre, a szabadidő eltöltésére. A Trocadéro térnél fontos szempont az is, hogy innen nagyszerű rálátás nyílik a toronyra, ezért szabadtéri amfiteátrumot alakítanak ki a közepén. A terv megőrzi és megtartja azokat a történelmi parkelemeket, amelyek maguk is értéknek számítanak.
A 72 millió eurós óriásprojektet teljes egészében az Eiffel-toronyot menedzselő cég által fizetett bérleti díjból tervezik finanszírozni, és ha elkészül, a legnagyobb léptékű városi átalakulás lesz Európában.