Koncertjeggyel a gyerekkereskedelem ellen

Amikor az ember azt hallja, hogy gyerekkereskedelem, akkor titokban, magában, ott legbelül, a felháborodástól ökölbe szorult kézen túl megkönnyebbülten sóhajt egyet, mert hát ez ugye minket, meg a fejlett országokat nem érinti. Legalább ebben jók vagyunk, gondolja elégedetten, majd tovább hallgatja az előadást, ahol olyan szavak merülnek fel, mint gyerekjogok, gyerekprostitúció, kényszerítés, csicskáztatás, rabszolgamunka és szervkereskedelem.

És amikor azt hallja, hogy a felmérések szerint Magyarország ún. kibocsátó ország, azaz a bűncselekménynek számító gyerekkereskedelemnek, prostitúciónak nemcsak helyszíne vagyunk, hanem szállítói is, akkor hitetlenkedik. Akkor meg pláne, amikor kiderül hogy Európában ebből a szempontból élmezőnyben vagyunk pár kelet-európai országgal és a hollandokkal karöltve. Nem olyan lista ez, amin szívesen olvassa a hazája nevét az ember.

Az UNICEF Magyarország kiemelten foglalkozik a gyerekkereskedelemmel, amibe a gyermekek szexuális és munka célú kizsákmányolási formái is beletartoznak

- magyarázza Sebhelyi Viktória, a UNICEF Magyarország gyerekjogi vezetője, aki megerősíti, hogy az emberek nagy többsége azt hiszi, hogy ez nem probléma egy olyan országban, mint Magyarország.

Éppen ezért fektetnek nagy hangsúlyt a probléma hazai bemutatására, a gyermekkereskedelem és az érintettek ismételt, másodlagos, harmadlagos áldozattá válásának megelőzésére, így a társadalmi szemléletformálás megváltoztatására, a potenciális áldozatok megerősítésére, a veszélyeztetett gyermekekkel, valamint az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek célzott felkészítésére.

Az Európai Bizottság 2018-as jelentése szerint emberkereskedelem szempontjából Magyarország felülreprezentált az emberkereskedelmi áldozatok számát tekintve. Az EU-n belül az első ötben vagyunk a kibocsátó országok listáján.

A probléma az, hogy a gyerekek maguk sem tudják, hogy áldozatok, persze nem is a gyerekek feladata egy-egy bűncselekmény esetén önmaguk azonosítása, pont erre szolgál gyermekvédelmi jelzőrendszer, amelynek feladata a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése. Azonban a gyermekbántalmazás meghatározása és felismerése Magyarországon nem az erősségünk: a UNICEF 2016-ban egy online kérdőívben mérte fel mennyit tudunk a témáról, és a 7000-es nem reprezentatív minta alapján kapott válaszok nem túl biztatók:

• Minden 5. válaszadó úgy gondolja, hogy a fizikai fenyítést csak formájától függően tiltja törvény.
• A pofont a felnőttek 16, a gyermek bezárását 9 százaléka nem tartja bántalmazásnak.
• A válaszadók 6 százaléka szerint nem minősül gyerekbántalmazásnak, ha azt mondja a gyerekének: „Bárcsak meg se születtél volna”.
• Minden 3. válaszadó szerint az rendben van, ha ráüvölt a gyermekére.
• A gyermek megszégyenítéséről minden 8. válaszadó azt gondolja, hogy nem tartozik a gyermekbántalmazás kategóriájába.

Mindezt úgy, hogy a válaszadók 83% tudta, hogy Magyarországon is hatályos az ENSZ Gyermekjogi egyezménye, aminek 54 cikkéből 42 konkrétan a gyerekek jogainak felsorolása. A négy legfontosabb elv és jog a gyermekvédelmi egyezményben egyébként

• a diszkrimiációmentesség vagyis a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
• a gyermek legjobb vagy legfőbb érdekének érvényesítése az őt érintő eljárásokban,
• az életben maradáshoz, túléléshez és fejlődéshez való jog,
• és a gyermek véleményének tiszteletben tartása, a gyermek részvétel elve.

A világon egyébként a legszélesebb körben elfogadott emberi jogi egyezményt aláíró és ratifikáló országok (194 ilyen van, a világon csak három ország nem írta alá), így Magyarország is kötelezettséget vállaltak a gyerekek egyezményben foglalt jogainak védelmének és betartására, mint ahogyan arra is, hogy ezen jogok betartásáért a nemzetközi közösség által számon kérhetőek. Ez persze nagyon nemes dolog, és jól is hangzik, csak a gyakorlati megvalósulás az, amikor meg szoktak bicsaklani a dolgok.

Ébresztő-óra

Az emberkereskedelem és a gyerekeket érintő kizsákmányolás elleni küzdelem komplex feladat. Ennek egyik állomása a megelőzés, de ahhoz, hogy ez hatékonyan működhessen, informálni kell a potenciális érintetteket és elkövetőket is, már gyerekkortól kezdve, és ez a jogok tudatosításánál kezdődik.

A UNICEF Magyarország Ébresztő-óra nevű, iskolai programja pont ezt a célt szolgálja: a gyerekek játékos formában ismerhetik meg az őket védő és körülvevő szabályokat. Megtanulják, hogy mi az, amit itthon természetesnek veszünk, pedig más országokban elérhetetlen. Az interaktív foglalkozás végére tudni fogják, hova fordulhatnak segítségért áldozatként vagy ha védtelennek, tehetetlennek érzik magukat, esetleg helyzetüket kilátástalannak, reménytelennek látják. Ez az Ébresztő-óra program egyébként az UNICEF Magyarország első országos iskolai programja, a foglalkozásokat külön erre a célra felkészített előadók, gyermekjogi, szociális, humanitárius vagy ismeretterjesztési területen már tapasztalatokkal rendelkező önkéntesek tartják Az érdeklődő iskoláknak maguknak kell kérniük, hogy ilyen ingyenes foglalkozás legyen náluk. Költsége a programnak, legalábbis ami a megrendelő iskolákat illeti, nincs.

A gyermekkereskedelem jelenségével foglalkozó órát vehettek fel ettől az évtől kezdődően az ELTE-én tanuló szociális munkás hallgatók. Az órákon többek között a gyermekkereskedelem fogalmának problémái, valamint a gyermekkereskedelem okainak, bemutatására vállalkoztak az UNICEF Magyarország által felkért szakemberek.

A Büntető törvénykönyv értelmében emberkereskedelem 18 éves kort be nem töltött sértettje is lehet egy gyerek, míg a Szabálysértési törvény értelmében akár ugyanazon gyerek tiltott prostitúció miatt helyszíni bírságra, majd később fizetésképtelensége miatt elzárásra is kötelezhető. Az ombudsman 2018-as jelentése is rávilágít arra, hogy az állam gyermekvédelmi kötelezettségéből is levezethető, hogy automatikusan, kivételt nem engedve, minden esetben kényszer áldozatának kell tekinteni azt a 18. életévét be nem töltött személyt, aki prostitúciós tevékenységet végez. 

Az ombudsmani jelentés szerint egyszerűen nem fogadható el magyarázatként a prostitúciós tevékenységen ért gyermekkorú személy esetében az önkéntesség, akkor sem, ha valamennyi érintett ezt meggyőzően és egybehangzóan állítaná.

Könnyen előfordulhat, hogy maga a gyermek nincs tudatában annak, hogy ő áldozat, sőt nem is érzi áldozatnak magát, különösen abban az esetben, ha a kényszer nem látványos: anyagi javak megszerzése vagy valamilyen függőség motiválja. Pusztán azért, mert a gyermekkorú személyt nem éri közvetlen és direkt fizikai fenyegetés vagy kényszer (pl. bántalmazás vagy szexuális erőszak), nem beszélhetünk a kényszer hiányáról. Nem egyeztethető össze az emberi méltósághoz való joggal az a helyzet, hogy egy kényszerhelyzetben lévő személyt áldozatként büntetőjogi vagy szabálysértési jogi szankció fenyeget.

Kilátó Élményprogram

A gyermekjogok tudatosításának következő lépéseként az UNICEF 2018 őszén indította el Kilátó Élményprogram nevű programját, melynek célja, hogy hátrányos helyzetű fiatalok kulturális- és sportélmények segítségével lelkileg megerősödjenek, és ellenállóbbá váljanak az élet kihívásaival szemben. Ennek első fázisa az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatásával valósult meg. Állami intézményekben élő, kis létszámú gyermekcsoportok vesznek részt tudatosan kiválasztott, rendszeresen szervezett programokon (múzeumlátogatás, színházi előadás, koncert, sportverseny), amelyek a gyerekek érdeklődésének, hátterének és fejlesztésének a lehető legjobban megfelelnek.

A tudás, az élmény és a személyes tapasztalat minden helyzetben segít, a nehéz körülmények közül érkező gyermekek számára pedig különösen fontos, hogy megismerjék a tágabb világot, lássák a saját lehetőségeiket, képességeiket és motivációt kapjanak a későbbi produktív, teljes élethez. A csoportokkal pszichológusokból, trénerekből, drámatanárokból, szociális munkásokból álló mentorpárok foglalkoznak legalább havi két alkalommal. A gyerekek által megosztott problémákat élménypedagógiai módszerekkel, interaktív játékokkal, feladatokkal dolgozzák fel. A fiatalok találkozhatnak művészekkel, sportolókkal és olyan példaképekkel is, akik szintén mélyszegénységből, vagy reménytelennek tűnő helyzetből valósították meg álmaikat.

A gyerekek és a szakemberek visszajelzései azt igazolják, hogy ilyen rövid idő alatt is várakozáson felül pozitívan hatott a résztvevőkre. Fejlődött a gyerekek kommunikációs készsége, önbizalma, összpontosítási képessége. A gyerekek bátrabban meg merik osztani a problémáikat, a csoportban való részvétellel motiválhatók a szabályok betartására, tanulmányi eredményük javítására. A mentoraik, a velük találkozó művészek pedig követendő példát, szerepmodellt is mutatnak nekik. A gyerekek a foglalkozásokon egyenrangúnak, beavatottnak, fontosnak érzik magukat.

Aki jegyet váltanak a hétvégi jótékonyság koncertre, többek között ezt a két, megelőzésre és informálásra koncentráló hazai programot támogatják, a UNICEF globális céljai mellett. Az Index az esemény médiapartnere.