Az a jó riportalany, akinek elég egy kérdést feltenni, és onnantól ömlik belőle a szó, minden mondata kiemelhető címnek, a válaszaival szinte kiprovokálja az újabb kérdéseket. Hajós András ilyen riportalany, hogy aztán ez a standupos és/vagy műsorvezetői rutin vagy a született előadói véna manifesztációja, az lényegtelen, a lényeg az, hogy a 78 perces beszélgetésbe néha úgy kellett beleerőltetni a kérdést, és nem azért, mert untuk Hajóst. És hogy miket mondott? Most mutogathatnánk felfelé, hogy tessen meghallgatni, de inkább adunk egy kis ízelítőt, ennek alapján el lehet dönteni, megéri-e az a 78 perc. A zenész-műsorvezetővel természetesen a Youtube-on folytatódó Dalfutár miatt beszélgettünk, de szóba került a politika, a Heti Hetes, a TV2, sőt az is, hogy lesz-e még valaha valami az Emil Rulez zenekarral.

(Hajós válaszait az olvashatóság érdekében szerkesztettük.)

Hajós arról, hogyan jutott a Dalfutár a kereskedelmi tévéből a YouTube-ra:

Nem feltétlenül szánt szándékkal alakult így. Amikor kitaláltam a műsort, úgy gondoltam, hogy ez egy kereskedelmi tévés tartalom, és a TV2 kereskedelmi tévés tartalomként is kezelte, aminek nagyon örültem. Díjat nyertünk a Tévékritikusok Gáláján, a legjobb dokurealitynek szavaztátok meg. Én akkor magamban úgy helyeztem el a műsort, hogy ha az RTL-nek van XXI. százada, a TV2-nek meg Propagandája, talán én is beférek ezzel hosszabb távon, afféle népszórakoztatási jelleggel este tíz után. Aztán amikor nem így lett, akkor elég sokáig tévében gondolkodtam, és nemcsak kereskedelmiben, hanem köztévében is, mert alapvetően ezt a fajta műsort közszolgálati tartalomnak gondolom egy normális országban, bár gyakorlatilag olyan már egyre kevesebb van, ugye. Elsőként egyébként a Petőfi TV-t kerestem meg vele, de kiderült, hogy valószínűleg az én személyemnek, a magyar médiapiac sajátosságának, illetve annak köszönhetően, hogy a közmédiában nem szakmai érvek mentén hozzák a döntéseket, nem kellett a Dalfutár. A TV2-n is kombinált döntés születhetett egyébként, én akkor zsűriztem a Sztárban sztárban, és lehet, ennek köszönhetően csinálhattam meg a másik műsort, kissé feudális alapon. Nem a számok, nem a minőség döntött.

Hajós arról, hogy pont egy TASZ-rendezvényen, élőben cenzúrázták:

Tök normálisan standupoltam, de a metoo-grafikon akkor volt a csúcson, és valami gimis történet, amiben egy osztálytársamtól gregorián dallamra énekeltem, hogy akarja-e, hogy háta Pompeii-jét nemi szervem ekéje szántsa be, kiverte a biztosítékot, és tárgyiasítást emlegettek. A nagyon menő megrendelő a színpad mellől mutogatta, hogy akkor ez ennyi volt. Na, az nincs nálam. Ettől bedühödök. Ugyanezen a rendezvényen meg Superman minősíthetetlen hangulatban DJ-zett, de azzal nem volt bajuk.

Hajós a Dalfutár netes nézettségéről:

A második évad első három részének számait néztem, és 18-49-ben, azaz a kereskedelmileg fontos korcsoportban olyanok, mint egy kereskedelmi tévés főműsor számai. Igen, ez kumulálódik, de a szumma nézettség ebben a korcsoportban annyi, mint egy Barátok közté. A teljes lakosságot nézve még nem versenyképes, de ma már a targetált, közvetlenül elért közönség szerintem értékesebb, mint a tévés massza – ezt a fajta közönséget meg lehet kérdezi, és a véleménye igenis számít.

műsorvezető: Sajó Dávid, Varga Attila, vágó: Stöckert Gábor, intrózene: MYGL