Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Mi vidékünk - Csongrád
- Támogatásból készült
- szeged
- lechner ödön
- pártos gyula
- ferenc józsef
- épülethíd
- sóhajok hídja
- mividékünk csongrád
- csongrád megye
- mi vidékünk
- építészet
Sóhajok hídja Szegeden is van, de miért?
Rajongok az épülethidakért, régóta tervezgetem, hogy egyszer összeszedem a magyarországi példáikat, és még mindig nem adtam fel a tervem. A leghíresebb magyar sóhajok hídja (merthogy a népnyelv így hívja ezeket a híres velencei fedett átjáró után) Szegeden van. Tényleg gyönyörű darab, és egészen különleges okokból épült.
Az 1879-es árvíz gyakorlatilag elmosta egész Szegedet, a törökdúlás óta nem szenvedett ilyen kárt a város. 265 ház maradt állva, 5458 összeomlott. A tragédia megrázta az országot, és Ferenc József is ellátogatott az elpusztult városba, ahol kijelentette, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. (Egyik kedvenc anekdotám szerint, melynek a forrását sajnos sehol nem lelem, a magyarul nem nagyon beszélő király véletlenül azt mondta biztatásul: "Szeged nem volt, hanem nincs.")
A birodalom (és a fél világ) támogatásának köszönhetően, Lechner Lajos tervei alapján egy korszerű modern város született, szinte mindenféle történelmi városszerkezeti megkötöttség nélkül. Ilyen modern, körutas szerkezetet talán csak Pesten találunk. Létrejött az úgynevezett "palotás Szeged" gyönyörű eklektikus házakkal, melyeket néhány évvel később szecessziós épületek követtek.
Amikor 1883-ban a király ismét Szegedre látogatott, az új város jelentős része már állt. Elkészült például a pompás új városháza is. Igaz, a régi nem pusztult el, de a városrendezés során az utcaszintet megemelték, hogy árvízbiztos legyen, így át kellett építeni az egészet.
A ház Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint készült, de itt még hiába keressük a később rájuk jellemző, magyaros szecessziós stílusjegyeket. Egész egyszerűen elő volt írva, hogy a háznak neobarokk stílusúnak kell lennie - kénytelenek voltak az előírt határok között mozogni, és annyi kreativitást beletenni, amennyit csak lehetett. Az épület így is igen mutatós lett.
Természetes, hogy Ferenc Józsefet az új városházán fogadták, szállást viszont a szomszédos Bérpalotában kapott. Ha messzebb van a lakhelye, onnan jöhetett volna pompás fogaton, nagy csinnadrattával, de a szomszédos házból mégse sétálhatott csak úgy át a király. Így aztán az építészpáros egy kecses hidat tervezett a két épület közé. Ez lett a Sóhajok hídja, mely egyetlen ember és egyetlen nap kedvéért épült meg.
Mai szemmel furcsa dolog ilyen maradandó dolgot emelni egyetlen apró eseménynek. Igaz, állítólag II. Ferdinándnak is építettek hídat Sopronban, hogy a szállásáról a templomba sétálhasson, de az csak fából volt. Ám a Teréz Távbeszélőközpont nagytermében például azért épült egy gyönyörű díszerkély, hogy oda kiléphessen egyszer Ferenc József, megtekinthesse a zakatoló berendezéseket, majd soha többet felé se nézzen a háznak. Az erkély ma is megvan.
Mint ahogy a szegedi Sóhajok hídja is. A története nélkül is érdekes látnivaló, hát még, ha tudjuk, miért is épült.
Akinek szintén van kedvenc sóhajok hídja, vagy csak szívesen kommentelné a cikket, itt megteheti! További izgalmas építészeti alkotások a Facebookon és az Instagramon.