A József nádor tér felújításának egyelőre legemlékezetesebb részlete, hogy beraktak a térre egy elképesztően giccses porcelán életfát vagy mit, ami annyira illik a tér közepére, mint a kormány szerint a fák a parkokba.
Az életfa egyetlen értelmezhető funkciója, hogy a tér sarkában, azon a részen, ahol a belváros leginkább végighugyozott árkádsora található, bújik meg a Herendi Porcelánmanufaktúra mintaboltja. Így a térre kirakott Herendi porcelánfa legalább monumentális reklámnak jó.
A fa egyébként nem új, jó néhány éve látható már a kicsit visszafogottabb változata egy veszprémi körforgalomban. A szobor tervezője ezért igyekezett kicsit tisztázni, hogy neki mennyi köze van az új fához, meg hogy eredetileg mi volt a szándék.
Meixner-Hegyi Etelka felhívja a figyelmet arra, hogy a szobor technikailag tényleg a József nádor térre készült, viszont ő nem erre a helyre tervezte az eredetit, de mivel a porcelánkészítés alapvetően sokszorosító eljárás (vagyis egy öntvényből készül több példány), így a készítésre vonatkozó állítás igaz, csak az nem, hogy ezt valaki ide álmodta volna meg.
Mivel viszont a szobor tulajdonosa a Herendi Porcelánmanufaktúra, ezért annyit gyárt belőle, amennyit nem szégyell.
„A porcelánfa tervei a 2. Gyurcsány kormány idején készültek 2008- ban. Már akkor is az szerepelt a briefben hogy legyen erős reklámhordozó, mely a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájának tudásvagyonát mutatja be egy fontos közlekedési csomópontban (Veszprém Aréna). A herendi tudásvagyon legerősebb sarokpontját a kézi festést eleve kihagytuk a tervezésből, a terv emiatt kapta a bimbókon látható litofán körablakokat, a kézműves jelleget inkább így hangsúlyozva, a giccset elkerülendő. [...] Rendeltetése tehát az volt, hogy a nyugatról ( Győr felől) érkező forgalmat Herend felé irányítsa. Akkoriban mindenki boldog volt, hiszen hazai körforgalmaink ékességei zömében szalmabála hóemberek voltak" - írja a tervező.
Maga az alkotás egyébként igazi technikai bravúr, porcelánból nagyon nehéz ennyire robosztus, ellenálló dolgokat létrehozni.
„Mint azt egy korábbi interjúban el is meséltem, a végső forma erősen aláment a funkciónak, az eredeti terveket az akkori Képző és Iparművészeti Lektorátus javaslatára jóval robosztusabbra és szimmetrikusra módosítottuk, mondván erős szélnek és középrecsúszó kamionoknak kell ellenállnia" - írja a tervező.
(HVG)
(Borítókép: Huszti István / Index)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
