Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Kultúr cikkek
- Nagy Csaba titka életre kelti a karácsonyt
- Margócsy István: A társadalmi problémák feldolgozása nem értelmiségi társaságokban zajlik
- A gyomrunk is összeszorult, miközben a testvér szenvedését néztük
- Harmincöt éves titokra derült fény a Reszkessetek, betörők!-kel kapcsolatban
- Megtaláltuk az ideális ajándékot a fa alá, mindenki erre van rákattanva
Befejeződött Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása, jövő év elejére pedig elkészül a sírkomplexum bemutathatóvá tételének megvalósíthatósági tanulmánya is – jelentették be a kutatócsoport vezetői az MTI tudósítása szerint.
Az elmúlt évek talán legizgalmasabb hazai régészeti felfedezése volt, amikor a Szigetvár melletti
turbéki szőlőhegyen sikerült rábukkanni az Oszmán Birodalom legjelentősebb szultánjának sírkomplexumára.
A török történelem által legnagyobb uralkodóként tisztelt, a magyar történelemben azonban tragikus szerepet játszott szultán 1566. szeptember 6-án halt meg, 71 éves korában a Zrínyi Miklós által védett Szigetvár ostroma közben. A vár elfoglalása után holttestét hazaszállították Konstantinápolyba, belső szerveit azonban a közelben temették el. Az uralkodó sírja körül muszlim zarándokhely jött létre, és a türbe mellé szúfi derviskolostor is épült. Ez egészen 1689-ig fennállt, amikor a város keresztények általi visszafoglalását követően a komplexumot kifosztották és lerombolták.
Szulejmán sírjának a helye évszázadokra feledésbe merült, de a turbéki szőlőhegyen 2014-re sikerült lehatárolni azt a területet, amelynek centrumában geofizikai eszközök segítségével három épület, az egykori türbe, az ehhez csatlakozó dzsámi és derviskolostor azonosítható volt. Két esztendővel később került sor a türbe, a rákövetkező években pedig a további építmények alapjainak, illetve korabeli használati eszközöknek és épülettöredékeknek a feltárására. 2017-ben kormányhatározat rendelkezett az érintett terület állami tulajdonba vételéről, valamint az addig felszínre került és a későbbiekben feltárt műemlék- és leletegyüttes megőrzéséről, illetve bemutathatóvá tételéről.
Fodor Pál történész–turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója most bejelentette, hogy a több mint hat esztendeje zajló feltárás a tudományos alaposságú dokumentumok elkészítésével az idei év végével lezárul.
A felfedezés nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem azért is, mert a törökök számára a szultán egykori nyughelye ismét
jelentős idegenforgalmi látnivaló és zarándokhely lehet,
ha sikerül a romokat látogathatóvá tenni. A szakértők ezért megkezdték a tervezett beruházás tervezését, és Fodor Pál tájékoztatása szerint jövő év elejére elkészül a leendő kulturális-turisztikai komplexum megvalósíthatósági tanulmánya.
Pap Norbert, a PTE történeti földrajz professzora, a kutatások pécsi vezetője szerint a tervezett komplexumnak olyan emlékhelynek kell lennie, amely a népek közötti megbékélést segíti, fejlesztési lehetőségeket kínál, valamint a törökök és a magyarok számára egyaránt vonzó célpontként jelenik meg.
(Borítókép: Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexuma régészeti feltárásának helyszíne 2019. július 11-én. - fotó: Sóki Tamás / MTI)