A bulinegyed új polgármesterei azt ígérik, minden sokkal jobb lesz

Budapest túlnyomó részét átvette az ellenzék az őszi önkormányzati választások után, köztük Erzsébetvárost és Terézvárost is, ahol évek óta gondot okoz az úgynevezett bulinegyed helyzete. Az Andrássy út – Károly körút – Rákóczi út –Erzsébet körút határolta terület évek óta a hozzánk érkező bulituristák központja, aminek köszönhetően Belső-Erzsébetváros (és kisebb részben Belső-Terézváros) lakói menekülnek a környékről. A romkocsmák helyét átvették az itatók, a Gozsdu udvarban havonta történnek erőszakos visszaélések vagy faji diszkrimináció az ottani biztonsági szolgálatnak köszönhetően, a környéket ellepték a (kamudrogot áruló) dílerek, az Airbnb miatt kihalnak a lakóközösségek, éjszaka a bulizók miatt képtelenség aludni, a környéket néha emberi ürülék és szemét borítja, miközben a hatóság azokat bünteti, akik próbálják felhívni a figyelmet az áldatlan állapotokra. A VII. kerület előző, kormánypárti vezetése idején az Élhető Erzsébetváros Egyesület kezdeményezésére népszavazással próbálták eldönteni, mi legyen a környék sorsa, azonban nem voksoltak elegen ahhoz, hogy a végeredmény érvényes legyen.

Az önkormányzati választások után a környék új vezetést kapott, hiszen a momentumos Soproni Tamás Terézváros, a DK-s Niedermüller Péter Erzsébetváros polgármestere lett, és mindkét politikus programjában kiemelten szerepelt a bulinegyed mint megoldandó probléma. A két polgármestert emailben kerestük külön-külön kérdéseinkkel, a válaszaikat pedig tematikusan egybeszerkesztettük. Az éjszakai polgármester kijelölésétől a kötelező éjféli záróra elrendeléséig és az új sétálóutcákig minden olyan felvetésre rákérdeztünk, ami az elmúlt években előkerült a bulinegyed életével kapcsolatban.

Legyen-e éjszakai alpolgármester, aki egyeztet a  szórakozóhelyek és a lakók között?

Niedermüller Péter: Európában nagyon sok nagyvárosban létezik különböző formákban az éjszakai (al)polgármester tisztsége. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok nagyon pozitívak. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ezt az egész problémát nem kerületi, hanem fővárosi szinten kell kezelni. Lehet ugyan minden belvárosi kerületben éjszakai (al)polgármester, de nem hiszem, hogy ez megoldja a problémákat. Sokkal inkább a kulturális turizmus új, a főváros egészére érvényes koncepciójára lenne szükség.

Soproni Tamás: A két kerület történelme is közös, és a megoldások terén is rengeteget spórolhatnánk (pl. a bürokrácia csökkentésével), ha együtt gondolkodnánk. A Király utca közepén nincs drótkerítés, és a VII. kerületben bulizó turisták sokszor Terézvárosba jönnek aludni. A takarítás, a rendfenntartás, a bulinegyed-probléma más aspektusai, de akár a parkolás is olyan területek, ahol költséghatékonyabbak lehetnénk, így ezekben a témákban mindenképpen aktívan fogom kezdeményezni Niedermüller Péterrel (és a két testülettel), hogy keressünk minél több együttműködési lehetőséget.

Az éjszakai polgármester alapvetően egy mediátor, aki a lakók, a turisták és a vállalkozók között közvetít, így logikusabb, ha egy személy tölti be ezt a funkciót az érintett környéken, és nem kerületenként választunk külön-külön valakit erre a feladatra. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy olyan személyt jelöljünk ki, akiben mindkét oldal bízik.

Legyen-e kötelező éjféli záróra?

NP: Belső-Erzsébetvárosban a lakók részéről megalapozott, érthető és méltányolható igény van a vendéglátóipari egységek nyitvatartásának korlátozására. Én elfogadom az éjféli zárórát azzal, hogy egyidejűleg ki kell alakítani a lakókkal és a civil szervezetekkel közösen egy kritériumrendszert, amelynek betartása esetén lehet felmentést kérni az éjféli záróra alól. Nem lehet általánosságban elítélni, büntetni a vendéglátóhelyeket, mivel nagy különbségek vannak közöttük. Én következetesen ezt az álláspontot képviseltem a kampányban, a programomban, és ezt képviselem most is. A parlamenti határozatok átírására pedig az önkormányzatnak nincs joga [a társasházi törvény módosítása 2011-ben eltörölte a lakóközösségek korábbi vétójogát, ami a vendéglátóhelyek nyitására vonatkozott – a szerk].

Az éjféli zárás reális, elfogadható alternatíva, de nem lehet egyoldalúan, tiltásokkal bevezetni. Mint minden más esetben, itt is közös és okos megoldásokra, kompromisszumokra van szükség. Az itt lakókat nem a kiszűrődő zene, hanem az állandó durva zaj zavarja. Azt gondolom, hogy a vendéglátóhelyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a dohányosoknak belül, a vendéglátóipari egység területén legyen kialakítva dohányzásra alkalmas terület, és a vendégek ne az utcán dohányozzanak.

ST: Terézvárosban jelenleg is egy jól működő rendszer van életben e tekintetben, így változtatást nem tervezek.

Mit szólnak ahhoz, hogy túl sok a kocsma a bulinegyedben?

NP: Maguk a vendéglátósok is azt mondják, hogy túl sok vendéglátóhely van a kerületben, ennyit nem bír el Belső-Erzsébetváros. Nagy különbségek vannak a vendéglátás színvonalában is. Ezért a vendéglátóhelyek, a civilek és az itt lakók képviselőivel közösen gondosan meg fogjuk vizsgálni, mely vendéglátóhelyek azok, amelyek működését korlátozni fogjuk, vagy akár betiltjuk. Azok a vendéglátóhelyek, amelyek nem képesek vagy nem hajlandók alapvető szabályok betartására a tisztasággal, a zajjal, a renddel stb. kapcsolatban, azoknak a működését valóban korlátozni fogjuk.

Ki lehet-e szorítani a leghangosabb bulituristákat, a kocsmatúrák és a legénybúcsúk résztvevőit?

NP: Szankcionálni ezt nem tudjuk, nem lehet. De mindent el fogok követni, hogy korlátozzuk, szabályozzuk ezeket a kocsmatúrákat. E tekintetben felvesszük a kapcsolatot azoknak az országoknak a nagykövetségeivel, utazási irodáival is, amelyek különösen érintettek a kocsmatúrákban, hiszen nekik sem érdekük, hogy a „kocsmaturisták” rombolják országuk hírnevét.

ST: Az éjszakai polgármester önmagában nem oldja meg a bulinegyed problémáit, hiszen a kedélyek csak akkor lesznek csillapíthatók, ha valódi változásokat észlelnek a felek: segíthet például 

• a forgalom csökkentése a területen,
• a közbiztonság megerősítése (kapualjak kivilágítása, közösségi rendészet, egyfajta negyedőrség létrehozása a kocsmák, szórakozóhelyek biztonsági őreiből),
• a felügyeleti díjat fizetők körének bővítése (például dohányboltokra, éjjel-nappali üzletekre), és az ebből származó bevételek visszaforgatása, 
• a közterek gyakoribb és rendszeres tisztítása, 
• a nagyobb Airbnb-lakások korlátozása és általánosságban az Airbnb-tulajdonosokra előírt szigorúbb szabályok (például a szállodai recepcióhoz hasonlóan 24 órás rendelkezésre állás biztosítása).

A környéken dolgozó biztonsági szolgálatok körül is rendszeresek a balhék, mit tudnak tenni az önkormányzatok?

NP: A Valtonnal kötött szerződést meg fogjuk vizsgálni, és ha szükséges lépni fogunk. Alapvető feladatomnak tartom, hogy Belső-Erzsébetvárosban megszigorítsuk a rendet és a biztonságot. Nincs az a benyomásom, hogy a Valton ezt a feladatot megbízhatóan ellátná. Számos olyan eset történt az elmúlt időszakban, aminek a nyomán az önkormányzatnak határozott lépéseket kell tennie az itt élők, a vendégek biztonsága érdekében. És senkinek ne legyen kétsége, meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket.

Zéró toleranciát hirdettem a garázdasággal, a kábítószer-kereskedelemmel, a prostitúcióval szemben, és ezt a zéró toleranciát minden eszközzel érvényesíteni is fogjuk. A Gozsdu Staff ügyét külön ki fogjuk vizsgálni, s a vizsgálat eredményét nyilvánosságra fogjuk hozni. Azokat a vendéglátóhelyeket pedig, ahol a biztonsági szolgálat hibájából verekedések, botrányok robbannak ki, súlyos büntetéssel fogjuk sújtani, sőt, ismétlődés esetén be fogjuk ezeket zárni.

ST: Az utóbbi években csökkent az itt lakók biztonságérzete, de nem kizárólag a bulinegyed környékén, hanem a turisták által kevésbé frekventált Szondi utca vagy Podmaniczky utca környékén is. A turistaövezettel kapcsolatban arra szeretnénk ösztönözni a helyi rendőrkapitányságot, hogy a horvát tengerpart mintájára együttműködési szerződés keretében „importáljanak” angol anyanyelvű rendőröket, akiknek nemcsak nyelvi nehézségeik nem lesznek a többnyire az Egyesült Királyságból érkező problémás bulituristákkal, hanem pusztán megjelenésükkel meg is előzhetik a problémák egy részét. Ezenfelül szeretnénk bevonni a szórakozóhelyeket is a probléma megoldásába, és arra ösztönözni őket, hogy a saját portájuk előtt biztonságot tartsanak – akár csak azzal, hogy a biztonsági szolgálatok folyamatos kapcsolatban vannak a járőrökkel.

Mit terveznek tenni a Nagykörút érintett szakaszának lepusztult állapotával? 

ST: A fővárosi közgyűlésben azon leszek, hogy végre vegyük elő a fiókból a sok éve porosodó körúti portálprogramot, és különböző negatív vagy pozitív ösztönzőkkel tegyük kulturáltabbá a körutat. A körút üzletei haldokolnak, helyükön pedig többnyire – sokszor igénytelen – kocsmák nyílnak. A környék vonzerejét csökkenti persze az is, hogy autópályaként funkcionál a körút, de a csiricsáré portálok sem növelik a presztízsét. Ezt azonban nem egyedül, a VI. kerületből lehet megoldani.

Tervezik-e az átmenő forgalom kiszorítását, új sétálóutcák létrehozását?

NP: Az átmenő forgalmat Belső-Erzsébetvárosban erőteljesen korlátozni kell, de ezt megint nem lehet csupán a kerületre korlátozni. Az egész Belvárosnak új közlekedési koncepcióra van szüksége, sokkal kevesebb autóra, sokkal több gyalogos felületre, bicikliutakra és jobb tömegközlekedésre.

ST: A programomon átível a zöld gondolat: a súlyosan egészségkárosító légszennyezettség ellen nemcsak fákkal, zöld homlokzatokkal és más innovatív zöld elemekkel, hanem a forgalom csökkentésével is harcolni fogunk. Ez jelenti többek között emelt szintű zebrák kialakítását a lakóövezetekben (Külső-Terézvárosban is), illetve a forgalom elöli teljes vagy részleges elzárást. Erre az egyik javaslatom mindenképpen a Király utca Nagymező utca és Deák Ferenc tér közé eső szakasza, amely kapcsán egyeztetni fogunk a fővárossal és a VII. kerülettel is.

(Borítókép: Dohányzó fiatal egy budapesti szórakozóhelyen / MTI / Marjai János)