Rendkívüli kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának kiemelkedő darabja, a borosjenői Szirén. Eddig ez volt az egyedüli olyan faragvány, ami a hajdani dénesmonostori kolostorlánc egyik fontos épületére emlékeztetett.  Az Aradhoz közeli Borosjenőn (Ineu) a várkastély felújítása közben azonban olyan különleges leletek bukkantak elő, amelyek a valaha a település határán állt, feltárásra váró kolostorból kerültek oda - áll a kövek kiemeléséről és azok további vizsgálatáról gondoskodó Teleki László Alapítvány közleményében.

A partiumi Maros-völgyben az Árpád-korban a sóvámok beszedése révén rendkívüli gazdagságra szert tett bencés kolostorok sorakoztak, de ezek mára jórészt nyomtalanul eltűntek, feltárásuk az elkövetkező évek feladata. 

A lelet valódi művészettörténeti szenzáció, amely bizonyítja, hogy a Maros-völgy kolostorai ebben az időben az egri, székesfehérvári és egyéb előkelő egyházi-állami központok építészeti munkáival vetekedtek 

- írják.

A borosjenői Szirént, ami valójában egy szirént ábrázoló román kori oszlopfejezet, még az 1870-es években találták meg, amikor felújították a várat. Majd a 2016-os falkutatások alkalmával kiderült, hogy amikor az 1500-as években kibővítették ezt, több száz évvel korábban készített faragványokat használtak fel építőanyagként. Feltételezték, hogy ezeknek származási helye a Dénesmonostorának (Dienesmonostora) nevezett, a Szentháromságnak ajánlott kolostor, ami a 16. század elejére elnéptelenedett. A román kori kolostor romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki Sándor történészek még látták a szomszédos Bokszeg irányában, és rajzvázlatokat is készítettek róla. 

Három évvel ezelőtt 9 korai faragványt sikerült kiváltani, idén pedig 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a lelet-együttes, és az egyik legkülönlegesebb darab egy hatszirmú virágot ábrázoló boltozati zárókő, eredeti festéssel.