Egymásnak ellentmondó rendeletek jöttek ki a független színházak sorsáról

A kormány a szilveszteri készülődés leple alatt kihirdette a Magyar Közlönyben a kultúrtörvényként elhíresült, a teljes színházi szakma felháborodását kiváltó törvény végrehajtási rendeletét. Ez csak azért érdekes, mert a törvény átesett néhány módosításon a korábbi verzióhoz képest, ami két dolgot eredményezett.

1. A színházaknak juttatott állami támogatásokról szóló részből kikerült az a két szó, hogy "és működés". Ez azt jelentené, hogy a jövőben a színházak működési támogatásra nem pályázhatnának, csak projektmegvalósításra. Ez a terv szerepelt a színházi törvény első, a kormány által soha el nem ismert tervezetében is, de a hivatalosan közzétett előterjesztésből a teljes független színházi szcénát ellehetetlenítő passzus már hiányzott.
2. Jelen formájában a törvény és a rendelet ellentmond egymásnak. Ilyenkor általában a magasabb szintű jogszabály a mérvadó, de a módosult rendeletre hivatkozva mégis meg lehet próbálni elhajtani a működési támogatásra pályázó színházakat. A kialakult helyzet finoman szólva is egy abszurd drámához hasonlít jelen állapotában, nehéz pontosan megmondani, hogy mi a cél a jogi ellentmondásokkal.

Vagyis ha nem hibáról, hanem tudatos lépésről van szó, akkor a kormány két szócska gondos kiválasztásával mégis elérheti a kezdeti elképzeléseket: a független színházak kivéreztetését. Fontos, hogy az állami támogatásokról van szó, vagyis a végrehajtási rendeletet úgy is lehet értelmezni, hogy a kormány azt mondta, tartsa el a fővárosi önkormányzat a jellemzően fővárosi székhelyű független színházakat, amelyek korábban működési támogatásra tartottak igényt.

Furcsa ugyanakkor, hogy az éjjel egyszerre két Magyar Közlöny jelent meg, és

Abban ugyanis megtalálható egy hosszú táblázat, amelyen (a 121. lap 46. sorában) a fennálló törvénnyel harmonikusan továbbra is szerepel a működési pályázatok elbírálására vonatkozó rész.

A Független Előadó-Művészeti Szövetség képviselője az Indexnek azt mondta: még ma a kormányhoz fordulnak, és kérik, hogy még a rendeletek hatályba lépése előtt adjanak ki egy tisztázó rendeletet, amely helyreteszi a kérdéses passzusokat.

A működési pályázatok megléte vagy eltörlése azért kardinális kérdés a független színházaknak, mert ezek tesznek lehetővé az egyes előadások létrehozásán kívül minden mást, ideértve a befogadó helyek fenntartását is, amely nélkül a legtöbb társulat egész egyszerűen nem tudna hol játszani, ki kellene rúgni az adminisztrációval foglalkozó munkatársakat is, és így tovább.

Hogy mi a kormány szándéka, az egyelőre kérdéses, mindenesetre feltűnő, hogy rövid időn belül már másodszor bukkan fel a független színházak ellehetetlenítésének szándéka. Szakmán belül ugyanakkor attól is tartanak, hogy ha papíron meg is marad a jelenlegi rendszer, azt már semmi nem szabályozza, hogy mekkora keretösszegről kell kiírni a működési pályázatot, így elvileg lehetséges, hogy a kormány ugyan kiírja a pályázatot, de csak akkora összeget oszt szét, ami valójában ugyanúgy megfojtja a szcénát.

Reagált a minisztérium

Cikkünk megjelenése után nem sokkal közleményt adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, azt írták, hogy „az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 19. § (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik: mind a szakmai programmegvalósítást, mind a működési támogatást rögzíti. Ebből adódóan a független színházak működési támogatása változatlanul, a korábbi évekhez hasonlóan biztosított.”