A Néprajzi is tudja, hogy vízjel nélkül érdemes közzétenni a régi fotókat

Diadalmasan jelentette be egy héttel ezelőtt a Néprajzi Múzeum, hogy rengeteg gyönyörű néprajzi fényképet mentettek be a fizikai pusztulástól, és tettek közzé digitálisan egy mindenki számára hozzáférhető archívumban, amit itt lehet böngészni. Amellett, hogy ez nyilván nagyszerű dolog, azt is mondtuk, hogy ennek az archívumnak van egy óriási hibája: a képek nem minősülnek közkincsnek, nem lettek szabadon letölthetők és felhasználhatók, mint a Fortepan fotói. Pedig a 21. században a fényképek digitalizációjának

hogy a fotókat szabadon felhasználhassák könyvek és folyóiratok illusztrációjaként, felkerülhessenek a Wikipédiára és a települések honlapjaira, megoszthassák őket lelkes helytörténész csoportok és magánemberek. A fényképek így kelnének életre igazán, és válhatnának a közös tudás részeivé. A múzeum ezt azzal védte ki, hogy az archívumba feltöltött fényképek kaptak a közepükre egy jó nagy vízjelet, így aztán nem lehet kezdeni velük semmit.

A cikk megjelenése után levelet kaptunk a múzeumtól, amiből kiderül, az általunk feszegetett problémák őket is foglalkoztatják, és történt is némi elmozdulás a képek szabadabb felhasználása felé, de vannak nehezen átléphető akadályok, részben technikai jellegűek, de részben – ami a közlési díj fenntartását illeti – szemléletbeliek is, legalábbis szerintünk. Márpedig kulcskérdés, hogy az összes múzeumban nagy erőkkel zajló digitalizáció a magyar kultúrkincs legjavát tegye hozzáférhetővé minden kultúrát szerető ember számára, és ne újabb "bekerített telkeket" hozzon létre tágas közlegelők helyett. A másféle hozzáállással elindított programokat utólag nehéz, bár nem lehetetlen korrigálni.

A legfontosabb információ, amit kaptunk, hogy a Néprajzi Múzeum 2019 januárja óta nem használ vízjelet az archívumba újonnan felkerülő képek esetében. A fényképgyűjtemény esetében ez jelenleg ezer körüli képet jelent egyelőre, példaként ebben a galériában meg is mutatunk néhányat:

"Minden képet és hozzá tartozó adatot egyesével ellenőriz a muzeológus (az új leltározások esetében magát az adatbevitelt és képfeltöltést is ő végzi), és a publikussá tételt is ő végzi el egyedileg minden egyes fénykép esetében. Korábban történtek tömeges feltöltések az adatbázisba, ezért még most is találhatóak hibás rekordok a publikus adatbázisban, ezek elkerülésére lett bevezetve a képek és a hozzájuk tartozó adatok egyesével való ellenőrzése és publikussá tétele. A múzeum számára fontos, hogy megbízható, hiteles információk kerüljenek a fényképek mellé, ezért elengedhetetlen a szakmai ellenőrzés"

– magyarázza Gebauer Hanga, a projekt vezetője.

"A múzeum akkreditált és elsősorban szakszerű nyilvántartásra fejlesztett adatbázisa számos elvárásnak megfelel, azonban korlátai is vannak. Egyik korlátja, hogy a már vízjelezett képekről nem lehet egyben levenni a vízjelet, egyesével kell kitörölni a bent lévő képeket, majd az új, vízjel nélkülit rátölteni. Ez azonban nem csupán a fényképgyűjtemény hozzávetőleg 37 000 fényképét érinti, hanem az összes többi gyűjteményét is (rajz, nyomat, műtárgy stb.), ami összesen többszázezer fényképet jelent. A múzeum összes gyűjteményének összes tárgyát, azok adatait és fényképeit egy adatbázis foglalja magába, ezért nagyon óvatosan kell eljárni minden esetben, mert egyetlen hiba több tízezer adat megrongálódásához, vagy akár elvesztéséhez is vezethet."

Megkérdeztük azt is, hogy miért nem nagy felbontású, letölthető fényképek vannak az archívumban, amikor ezek nyilván rendelkezésre állnak?

"A jelenleg a múzeum rendelkezésére álló adatbázis másik sajátossága, hogy nézőképnél nagyobb képméretet nem tud kezelni a program, ezért nem áll módunkban nagy felbontású képeket feltölteni."

Kérnek-e közlési díjat a fotókért?

"A múzeum a fényképek felhasználásáért felhasználási díjat kér a felhasználás módjától függően. Az árak, amelyek több, mint öt éve változatlanok, megtalálhatóak a múzeum honlapján. Ezek az árak azonban csak irányadóak, minden megrendelést egyedileg elbírálunk."

Mit gondolnak arról, hogy érdemes lenne lemondani a közlési díjból származó nem túl nagy bevételről annak érdekében, hogy a fotók szabadon felhasználhatók legyenek oktatási, kulturális célokra?

"A fényképek non-profit felhasználását messzemenően támogatjuk a közlési díj csökkentésével, vagy teljes elengedésével."