Tavaly decemberben elfogadták az új kulturális törvényt, aminek egyik lényeges pontja volt, hogy létrejön egy köztes kategória a színházaknál, és lesznek közös működtetésű intézmények. A közös működtetést az önkormányzat kérvényezheti, rájuk hárul a döntés, hogy ezt a formát választják, vagy lemondanak a színházaik állami támogatásáról, és teljes egészében finanszírozzák a működésüket, ugyanis állami támogatáshoz az önkormányzati fenntartású színházak csak akkor juthatnak, ha a fenntartó kezdeményezi a közös működtetést.
Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely akkor úgy nyilatkozott, hogy a színházakat meg kell menteni, de hogy pontosan hogyan képzelik el a jövőt, arról még részleteiben nem tudott beszélni. Gy. Németh Erzsébet, a DK frakcióvezetője és Niedermüller Péter, a Fővárosi Közgyűlés színházakért felelős bizottságának elnöke február közepén még arról adott ki közleményt, hogy
elfogadhatatlan minden olyan terv, amely a fővárosi színházak működését akár csak részben
alárendeli az orbáni illiberális kultúrpolitikának.
Ez egyben azt is jelezte, hogy koalíciós feszültség állt elő a DK és Karácsonyék között, mert akkorra már tudni lehetett, hogy a városvezetés elviekben megállapodott egyfajta osztozkodásról Fekete Péter kulturális államtitkárral, a DK viszont harcosabb álláspontot képviselt.
A főváros honlapján a holnapi közgyűlés előtt már szerepel egy előterjesztést arról, hogy a városvezetés mely fővárosi színházaknál tudja elképzelni a modellt, igaz, magával a törvénymódosítással nem ért egyet.
Ezt a törvénymódosítást a magam részéről a nemzeti érdekekkel ellentétesnek tartom, mivel az veszélybe sodorja az önkormányzati fenntartású, de a nemzeti kultúra egészét gazdagító, önkormányzati fenntartású színházak fennmaradását. Miközben a kormányzat folyamatosan szűkíti a helyi önkormányzatok pénzügyi mozgásterét, a közvetlen színházi állami támogatások politikai mérlegelésre tartozó, kegyként való kiosztása mögött – a kormányzathoz közel álló megmondóemberek nyilatkozataiban kifejezve – felsejlik a művészeti szabadság korlátozásának lehetősége is
- írja.
A határozati javaslat szerint a főváros "egyetlen hozzátartozó színház fenntartói jogát, a gazdasági társasági formában működő színházakban fennálló üzletrészét, illetve színház működéséhez szükséges, fővárosi tulajdonban álló ingatlan tulajdonjogát nem kívánja az államnak átadni, viszont vannak olyan intézmények, amelyeknél nyitott a közös működtetésre, ezek a következők:
A tervek szerint Budapest és az állam öt évre kötne szerződést, és a főváros szeretné megtartani a jogot arra, hogy ezek vezetőjét a közgyűlés jelölje ki. Ez az osztozkodás racionális: azoknál az intézményeknél adnának beleszólást az államnak a működésbe, ahol most is a kormány számára elfogadható igazgató van (p. Nemcsák Károly vagy Dörner György), viszont megóvnák például a kormányzati támadások kereszttüzébe került Katonát. Feltűnő viszont, hogy nem szerepel a listában a Szabad-Tér Színház, amit szintén a kormánynak kedves igazgató vezetett eddig, Bán Teodóra, akinek pályázatát decemberben nehezen érthető okokból nyilvánították érvénytelennek, és láthatóan új vezető kinevezésére készültek. Információink szerint a kormány Bán újrakinevezését is elvárta volna a fővárostól, ezt viszont a DK tartotta elfogadhatatlannak.
Természetesen az előterjesztésben szerepelnek a piszkos anyagaikra vonatkozó kitételek is, például, hogy a "működési és művészeti állami támogatás és a társaságiadó-felajánlás kiesése miatt nyújtott állami támogatás nagyságrendileg teljes összegét inflációkövető módon biztosítsa az állam a közösen működtetett színházak számára". Emellett szeretnék, ha biztosított lenne a Budapesti Fesztiválzenekar hosszú távú, kiszámítható állami támogatása is.
A dokumentum szerint a fővárosi kőszínházak a 2019-ben több mint 6,7 milliárd forint állami támogatásban részesültek, és ezt az összeget a fővárosi önkormányzat a jövőben nem tudná biztosítani úgy, hogy az nem járna együtt bizonyos közszolgáltatások (pl. a tömegközlekedés, a zöldfelületek fenntartása, az utak és műtárgyak karbantartása) színvonalának csökkenésével, ezért is nyitott a közös működtetésre. Persze vannak feltételek:
Nem köthetünk olyan megállapodást a színházi finanszírozásról, amely akárcsak a veszélyét is hordozza annak, hogy a művészeti szabadságukkal élő színházak közvetlen vagy közvetett politikai nyomás alá kerüljenek
- tette hozzá.
Az állami és az önkormányzati fenntartású intézmények mellett vannak független színházak, és az ők működésük is veszélybe került. Karácsony Gergely ezek fennmaradását a következőképpen biztosítaná:
A megállapodás megkötéséhez elengedhetetlennek tartom, hogy a kormányzat legyen elkötelezett abban, hogy a budapesti független színházak pályázati forrásainak elosztása nem a kormányzati politika érvényesítésének eszköze lesz, ezért ahhoz is a Közgyűlés támogatását kérem, hogy a fejezze ki egyetértését azzal, hogy a felterjesztési jog keretében kezdeményezzem az emberi erőforrások miniszterénél, hogy a szakmai bizottság tagjaira a főpolgármester tehessen javaslatot.
Karácsony Gergely időközben Facebookra is posztolt az előterjesztéssel kapcsolatban, és ebben is megerősítette, hogy mennyire nincs ínyére a törvény, ami miatt ilyen helyzetbe kényszerültek.
Holnap tárgyal a Fővárosi Közgyűlés Budapest idei költségvetéséről, a szűk mozgástéren belül a budapestieknek tett vállalásainkból indultunk ki. Köztük egy fontos ígéretből, amelyet decemberben tettem a Madách térre összegyűlt több mint tízezer embernek, és mindenkinek, aki velem, együtt vallja: a kultúra nemzeti alap. Azt mondtam ott, megvédjük a színházainkat, amelyeknek egy rossz és káros törvény veszélyezteti a művészi szabadságát. Utálatos helyzet, utálom magam is ezt a törvényt, ezért úgy kellett ebben az ügyben is számolnunk, hogy figyelemmel legyünk arra, nem csak színházakat kell finanszíroznunk ebben a városban. A vállalás betartása tehát nem veszélyeztetheti a város működőképességét.
A főpolgármester a bejegyzésben kitért arra is, a Szabad-Tér Színházat tisztán önkormányzati forrásból finanszírozzák.
Ezt a színpadot többek között független színházi produkciók befogadására is alkalmas helyszínné tesszük, ehhez igazítjuk a cég jogi státuszát és működtetését.
(Borítókép: Bődey János / Index)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
