Meghalt Juan Marsé, Az álmok kalligráfiája és a Gyíkfarkak írója
További Kultúr cikkek
- Ölelkezés, verekedés, lelki kiborulás, vetkőzés
- Szabó Balázs: Mi van, ha benyitunk az ablakon, de már játszik a zenekar?
- Megvannak az idei Prima Primissima díjazottjai, Rudolf Péter és Rúzsa Magdi is átvehette az elismerést
- Mániákus volt, de ez tette őt naggyá
- Önálló esttel jelentkezik Bujtor István fia, családi sztorikat is elárul
87 éves korában meghalt Juan Marsé spanyol író, forgatókönyvíró, újságíró, írja az MTI a Balcells irodalmi ügynökség vasárnapi közlése nyomán.
Marsét a társadalmi realizmus és irónia jellemezte regényei a polgárháború utáni Barcelona "portréfestőjévé" avatták. Szülővárosa gyakori helyszíne műveinek.
Juan Faneca néven született 1933-ban, ám mivel édesanyja belehalt a szülésbe, a Marsé család fogadta örökbe. Tanulmányait 13 évesen abbahagyta, egy ékszerműhelyben kezdett dolgozni, miközben meséket, elbeszéléseket írt, majd egy filmes lapban is publikált.
Első kiadója, Carlos Barral úgy hitte, az irodalom területére frissen érkezett író majd megírja "a polgárháború utáni Barcelona nagy munkásregényét".
Minden szarkazmus nélkül mondom, lehettem volna munkásíró, ami hiányzott a kiadó tekintélyes katalógusából, de nem így lett
– mondta erről Marsé, aki nem tartotta magát értelmiséginek, csak egy mesélőnek, aki írásaival emlékeztetni szeretne a spanyol közelmúltra, amelyet a Franco-diktatúra évtizedeken át kisajátított magának.
1960-ban Párizsba költözött, ahol spanyoltanárként, filmfordítóként, forgatókönyvíróként és a Pasteur Intézet segédlaboránsaként is dolgozott. Itt ismerte meg Jacques-Lucien Monod Nobel-díjas biológust, akinek hatására belépett a spanyol kommunista pártba, amelynek négy éven át tagja maradt. Úgy gondolta: a kommunista párt volt az egyetlen, amely tett valamit a diktatúra ellen.
Marsé 1962-ben tért vissza Barcelonába, három év múlva megjelent, magyarul is olvasható Utolsó délutánok Teresával című regényével hatalmas sikert aratott, és végleg az irodalomnak szentelhette az életét. Az 1973-bank kiadott, Si te dicen que caí (Ha azt hallod, hogy elestem) című könyvét a cenzúra betiltotta, és csak három évvel később, a diktátor halálát követően kerülhetett az olvasók kezébe a mű, amelyet időközben Mexikóban irodalmi kitüntetéssel jutalmaztak. Az alkotást 1986-ban Vicente Aranda filmesítette meg, aki Marsé több regényéből is készített mozit.
Juan Marsé az úgynevezett "századközépi" nemzedék íróihoz tartozott, olyan neves és elismert spanyol szerzőkkel együtt mint Juan Goytisolo vagy Eduardo Mendoza, akiknek gyermek- vagy ifjúkorát a polgárháború határozta meg, és az ötvenes évektől kezdtek publikálni. Regényei közül magyarul a Gyíkfarkak, az Utolsó délutánok Teresával, a Szerelmi dalok a Lolita Klubban és Az álmok kalligráfiája jelent meg. Marsé 2008-ban átvehette a legrangosabb spanyol irodalmi kitüntetést, a Cervantes-díjat.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.