Takács Bogi az első magyar Hugo-díjas író

A Hugo-díj egy művészeti díj, amelyet minden évben a World Science Fiction Society küldöttei ítélnek oda a megelőző naptári évben a science fiction és a fantasy műfajában született művekért és elért eredményekért. A díjat Hugo Gernsbackről, az Amazing Stories című sci-fi magazin alapítójáról nevezték el.

A Hugo-díj a Nebula-díj mellett a legismertebb SF-kitüntetés. A díjat először 1953-ban osztották ki, majd egy éves kihagyás után, 1955 óta minden évben odaítélésre került (a Hugo-díj nevet hivatalosan 1993 óta viseli).

A Hugo-díjat eddig magyar író még nem nyerte el, korábban Lisa Goldstein magyar származású amerikai írónő került hozzá közel 1988-ban, de a novella kategóriában végül mégsem ő nyert.

Takács Bogit 2018-ban és 2019-ben már jelölték, az idei volt a harmadik jelölése. Ebben a kategóriában a sci-fi műfajban cikkező, blogoló szerzőket díjazzák. Az íróról a magyar sajtóban nem nagyon lehet olvasni semmit, egyedül az Azonnalin lelhető fel egy 2018-as interjú, amiből kiderül, hogy életrajzában a

besorolást használja saját magára.

Jelentek már meg novellái a Strange Horizons, a Clarkesworld vagy a Lightspeed nevű külföldi sci-fi-magazinokban, 2017 óta pedig ő szerkeszti a transznemű fantasztikus novellákat gyűjtő Transcendent antológiasorozatot. Az író az interjúban elmondja, hogy

Az amerikai irodalomban az elmúlt pár évben nagy divat lett arról beszélni, hogy „fordítsunk hangsúlyt a kisebbségekre”, de a gyakorlatban ez nagyon sokszor kellemetlen következményekhez vezet, mert általában a többségi szerzők kisebbségi témájú és sokszor kínosan torzító könyvei vannak agyonhypeolva. A kisebbségi szerzőket magukat csak akkor kapja fel a média, ha arról írnak, hogy Jaj Milyen Rossz Kisebbségben Lenni.

Hitvallása szerint minden kisebbségi író írjon akármiről, amiről csak szeretne, ha éppen arról, hogy milyen az ő konkrét kisebbségükhöz tartozni, az is jó, ha meg intelligens polipokról, akkor az is. Arról is beszél az interjúban, hogy Magyarországon a kora 2010-es években az utcán nem nagyon tudott úgy végigmenni, hogy bele ne kössön valaki.

Nem barátságosabb a magyar közeg a transznemű emberekkel szemben, sőt, inkább ellenkezőleg.

A győzelmével kapcsolatban az Index küldött neki kérdéseket tegnap éjjel, melyekre azt válaszolta, hogy a díjat leginkább a tevékenységéért kapta, konkrétan mint könyvesblogger "és könyvekről folyamatosan és leállíthatatlanul beszélő személy".

A magyar író 284 szavazatot kapott, a második helyen befutó Cora Buhlert 263-at. A nyertesek teljes listája itt olvasható.

Az irodalmi művek (regény, kisregény, rövid kisregény, novella) kategóriákban a legtöbbször Connie Willist díjazták, 11-szer nyerte el a Hugo-díjat. Poul Anderson és Harlan Ellison 7-7, Roger Zelazny és Robert Heinlein 6-6, Joe Haldeman, Fritz Leiber, Ursula K. Le Guin, Lois McMaster Bujold, Isaac Asimov, Michael Resnick, Larry Niven, Michael Swanwick és Vernor Vinge 5-5 díjat mondhat magáénak. A legendás Arthur C. Clarke polcán négy szobor is sorakozik otthon. Az abszolút Hugo-rekorder Gardner Dozois, 15 szerkesztői díjjal.

(Borítókép: Takács Bogi. Fotó: bogiperson / Twitter)