Az én kötelezőim: Szepesi Tibor

A magyar BMX-válogatott versenyzője, magyar bajnok, 2019-ben az év kerékpáros sportolója BMX Freesyle kategóriában

A kötelező olvasmányokra úgy emlékszem vissza, mint a nyár meghatározó momentumaira. Iskolás éveim kezdeti időszakában kissé küzdöttem a velük, azonban anyukámnak mindig voltak motivációs módszerei, amikkel rávett az olvasásra. Az idő előrehaladtával pedig megszerettem ezt a kikapcsolódási formát.

A legelső kötelező olvasmány, amivel tényleg tudtam azonosulni, és mély nyomott hagyott bennem, az A Pál utcai fiúk volt. Emlékszem, ezen a könyvön még el is érzékenyültem, de gondolom, vagyunk még így páran. Molnár Ferenc remekül adta át a hangulatot, úgy éreztem, mintha én is a Grundon lennék. Később nagyszerű élmény volt ezt a művet színházban látni. Az előadás közben újra felelevenedett bennem a mű, és vele együtt a gyerekkorom.

Fotó: sportivo.hu

A sportkarrierem egyik meghatározó olvasmánya Gyömbér Noémi, Kovács Krisztina és Ruzits Éva szerzőtrió könyve, a Gyereklélek sportcipőben. Úgy érzem, hogy nagyon jó támasza lehet a fiataloknak, amire biztos alapokat építhetnek és válaszokat kaphatnak a kérdéseikre. Ez a könyv a gátlások leküzdésében, önmagunk megismerésében is segítséget nyújt. Amit nagyon szerettem még olvasni, az Daniel Defoetól a Robinson Crusoe. Kalandos, tanulságos, elgondolkodtató olvasmány.

Tizenhat éves korom körül találkoztam J.R.R. Tolkien remekművével, A gyűrűk Ura trilógiájával. Először a filmet láttam, a könyvet csak utána olvastam el. A film segítségével már egy stabil hátteret kaptam, mind a helyszínekről, mind pedig a szereplőkről, így el tudtam veszni a regényben megbúvó részletekben és miértekben. Szerintem ez tipikusan az a könyv, ami meg tudja szerettetni az olvasást.

Az olvasás feltölt, kikapcsol és egy teljesen más világba visz, kiemel a mindennapokból. Könyvek nélkül nem tudnám elképzelni az életemet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!