Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorbanKörülbelül 20 éve kezdődött a társasjátékozás új reneszánsza, amikor megjelent a Catan telepesei, a Carcassonne és a Puerto Rico, amely játékok alapvetően reformálták meg a társasjátékpiacot. Felejtsük el a dobok és lépek játékmechanika unalomig ismert módszerét, megérkeztek a kockákat is teljesen elhagyó, moduláris – mindig máshogy kirakható – pályák, masszív pakli/tablóépítő, a licitáló, a munkáslehelyező vagy épp ezeket vegyítő mechanikák.
Egyre komplexebb, bonyolultabb játékok jelentek meg a piacon, amelyek újrajátszhatósági lehetőségei már-MÁR a sakkéval vetekedtek.
Ha pedig valami egy teljesen új játékélményt képes adni, az sikerre van ítélve, a siker pedig egyre több fejlesztőt ösztönöz újabb és újabb játékos csodák megalkotására. A sikeres tervezők rocksztár státusza mára már elvitathatatlan. Komoly rajongótábora van a portugál Vital Lacerdának (On Mars, Vinhos, Lisboa, CO2), vagy a Viticulture-rel berobbant Jamey Stegmaiernek, aki a Scythe című, elképzelt poszt-apokaliptikus közép-európai világában játszódó területfoglalós művével lett igazán híres.
Az ötletes újítások mellett a játékok egyre szebbek lettek, egyre több alkatrészt tartalmaztak, ezáltal drágultak is, ráadásul sok tervező nem szerette volna eladni az ötletét egy nagy kiadónak, így némi befektetéssel inkább a Kickstarteren, közösségi finanszírozással kalapozta össze a gyártáshoz szükséges forrásokat.
A legnagyobb közösségi finanszírozási oldalon találunk akár 100 000 forint feletti társasokat, ha megveszünk minden extra tartalmat is hozzá, így nem túl meglepő módon a társasjáték óriási pénzeket termelő iparággá nőtte ki magát.
Talán jól jelzi a hobbi népszerűségét, hogy az elmúlt 20 évben több mint 150 000 játék jelent meg.
A magyar fejlesztők sem ismeretlenek ezen a piacon. Elég csak Szőllősi Péter kártyajátékaira (Chachapoya, Mexikói Párbaj, Gyümi) vagy Lenhardt Balázs Kékjátékának különböző műfajú játékaira (A kockahegyen is túl/Dice Upon a Time, Pesti Srácok/Days of Ire, Hexpanse) gondolni, de megemlíthetjük a magyar társasjátékozás egyik legnagyobb szószólóját is Győri Zoltán személyében, aki blogot és YouTube csatornát is visz a hobbi népszerűsítéséért, de olyan játékokat is tervezett, mint az Igen? vagy a Spiel des Jahres (Év Társasjátéka) díj longlistjére is felkerült Spicy.
A közösségi finanszírozás lehetősége rendkívül jótékony hatással volt a hazai társasjáték-fejlesztésre. A Mindclash Games kiadó több fejlesztése is zajos siker lett, az Anachrony például a Board Game Geek listáján 47. helyig kúszott.
A társasjáték-fejlesztés meglehetősen időigényes elfoglaltság. Vannak játékok, amelyek évekig készülnek, majd évekig tesztelik őket, mielőtt konkrét termék lesz belőlük, többek között ezért sem jelentkeznek a legnagyobb nevek évente új játékkal. Ebből következően jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mire lehet elegendő 12 óra, ha társasjáték-fejlesztésről beszélünk. A Board Game 12 tavalyi sikere viszont azt bizonyítja, hogy igenis lehetséges olyan alapokat megalkotni, amelyek felkelthetik a szervezők és egyes kiadók figyelmét; a 2019-es pályaművek közül a Grund-ot és a Laser-t nemcsak hogy kiadták, de a Mensa HungarIQa még be is nevezte ezeket saját társasjátékversenyére.
Miután megérkeztek a versenyzők a Csokonai Kulturális Központba, egy rövid regisztráció után a csapatok ki is nyithatták az dobozaikat, amelyek minden résztvevő számára ugyanazokat a komponenseket rejtették – nem kellett az összes tartozékot felhasználniuk, de a doboz tartalmán kívül nem kerülhetett más alkatrész a készülő játékba. Az idei feladat egy kooperatív játék elkészítése volt.
Sokan viszolyognak ettől a játéktípustól, és nem értik, miért kellene a játékosoknak egymással együttműködve a játékot legyőzni, amikor a játékosok egymás ellen is versenghetnek. Viszont nem elhanyagolható az sem, hogy komoly rajongótábora van a stílusnak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Board Game Geek nevű mértékadó oldal ranglistáján a második helyen tanyázik a legismertebb kooperatív társas, a Pandemic: Legacy.
Többen rendkívül felkészülten érkeztek, a hátizsákokból előkerült például nyomtató és az esetleges jelöletlen dobókockához gravírozókészülék is. Ezek mind legális segédeszközöknek számítottak, hiszen a végén nem kerülnek be a játék dobozába. Az első egy-két órás ötletelés után szikrázó viták alakultak ki az asztaloknál, amelyek többnyire a dobozban található legfurcsább komponens körül forogtak, ami történetesen egy nyulat ábrázoló játékelem volt. A tavalyi kiscica után kevés csapat lepődött meg ezen, és amennyire meg lehetett ítélni, sokan be is építették a játékba.
A tavalyi 400 helyett idén 100 fő nevezett 27 csapatban, de ahogy Hegedűs Csaba, a Board Game 12 ötletgazdája, egyben az eseményt alkatrészekkel ellátó A-gameshop társasjátékalkatrész-bolt vezetője elmondta:
„Tudatos volt a részünkről, hogy a tavalyi után csökkentjük a létszámot. A nevezett csapatok nagy része eleve indult a miniversenyen is, így garantált volt, hogy minőségi ötleteket adnak le este 9-kor a versenyzők.”
A Csokonai Kulturális Központban végül 26 játékot adtak le a versenyzők. A szervezők október folyamán bírálják el az elkészült játékokat, amelyek között simán ott lehet a következő időszak slágerterméke is. És hogy lesz-e benne nyúl? Kíváncsian várjuk!
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
