Sötét, mint az éjszaka

 Szerző: Azari-Varga Viktória

Sokan indítjuk egy csésze gőzölgő „feketével” a napot, a kávéból erőt és energiát merítünk. Elsősorban azért isszuk, mert a koffein felpörget minket, ám az ízélmény sem mindegy. A kávé a mindennapjaink része, de jól tesszük, ha csak mértékkel fogyasztunk belőle. „Túladagolása” ugyanis egészségügyi kockázatokkal járhat. Számtalan kutatás látott már napvilágot a kávé egészségre gyakorolt káros vagy éppen jótékony hatásairól. Tény, hogy egyénenként eltérő, hogy a szervezet mennyire tolerálja a koffeint.

Tanulmányok foglalkoznak a kávé olyan negatív hatásaival, mint az agyvérzés, magas vérnyomás, szívroham, reumatikus gyulladás vagy éppen csontritkulás. Kimutatták azt is, hogy nem mindenki szervezetében van jelen az az enzim, ami képes a koffeint lebontani, így náluk az hosszabb ideig megmarad, magasan tartja a vérnyomást és krónikus megbetegedéseket okozhat. Egy amerikai tanulmányban pedig közel ezer, menopauzán átesett nőt vizsgáltak, akik napi kettő vagy annál több csésze kávét fogyasztottak. Az ő esetükben magasabb volt a csontritkulás esélye, hiszen a koffein vizelethajtó hatása miatt a kalcium gyorsabban kiürült a szervezetükből.

A magas kávéfogyasztásukról (napi 3-4 csésze) híres finnek esetében egy kutatás kimutatta, hogy mind a nők, mind a férfiak esetében közel 30 százalékkal csökkent a cukorbetegség kialakulásának kockázata. A naponta elfogyasztott kávé a májrák és a vastagbélrák megelőzésében is hatékony, sőt a Parkinson-kór esélyét is a felére csökkenti. A koffein vízhajtó hatásának pedig nem csak negatív következményei lehetnek, ugyanis nem hagyja, hogy az epében kövek alakuljanak ki.

A jó kávé vérré válik

A kávékészítés művészei a baristák, akik a rutinos mozdulatok mellett ügyelnek arra is, hogy minden egyes csészében ott legyen személyiségük lenyomata is.

A tökéletes kávé számomra a hangulatomtól függ, de ha jutalmazni akarom magam, akkor megadom a módját, és papírfilteres módszerrel készítem el a hosszú feketekávémat. A tökéletes papírfilteres kávé titka a megfelelő őrlés és a főzési idő. Ezzel a módszerrel tiszta, ízletes és illatos kávét kapunk. Személyes kedvenceim az Afrikából, különösen Ruandából származó kávék, amelyek remekül kihangsúlyozzák az ital élénk savasságát.

– mondja Szabó Dominika Starbucks-kávémester és 2018-as magyar Starbucks-barista bajnok.

A kávémester szerint az elkészítés módja azért is kiemelkedő fontosságú, mert a kávé ízét nagyon sok tényező befolyásolja. Mint például a víz keménysége, a kávé és a víz megfelelő aránya, a főzéshez használt eszközök, az ital ízesítése, de még a kinézete is – gondoljunk csak a latte art művészetére. Úgy látja, hogy az egyik leggyakoribb félreértés a kávé mennyisége és a koffein közötti összefüggés, vagyis a „minél több, annál erősebb” elve.

Ez a kapcsolat nem teljesen légből kapott, viszont a víz-kávé arány jelentősen befolyásolja a kész ital minőségét. Emellett a keserű íz és a pörkölés sötétsége sem egyezik meg a kávé koffeintartalmával, sőt, a világos pörkölésű kávékban, minimálisan ugyan, de több is a koffein. Ezért is ajánlott mindig betartani a kávéhoz mellékelt útmutatót, és törekedni arra, hogy frissen őrölt kávét fogyasszunk.

Az olasz kávékultúrának nagy befolyása van a magyar fogyasztásra. A rövid fekete, vagyis a presszókávé szinte mindegyik kávéspecialitás alapja. A magyarok körében a legnépszerűbb egyértelműen a latte, ezt követi a macchiato, ami nem más, mint presszókávé egy kis tejhabbal. Az elmúlt években pedig egyre nagyobb közönsége lett a cold brew típusú kávéknak is: a hidegen „főzött” kávé alapja a jó minőségű, világos pörkölésű kávé és a szűrt víz, az eredmény pedig egy gazdag, lágy, kevésbé savas és kesernyés ital.

„Az őrlemény (robusta és arabica keverék) szemcséinek nagyságától nagyban függ az eszpresszó íze, melynek 20 másodperc alatt tökéletesen le kell főnie az előmelegített csészébe úgy, hogy közben gazdag aranybarna krém borítja a tetejét. A krémréteg abban segít, hogy az ízek minél tovább a kávéban maradjanak. Az igazán jó presszókávé selymes, krémes, nincsenek benne buborékok és kellemesen édeskés, ugyanakkor kesernyés ízű. Fontos, hogy az eszpresszót a készítést követően azonnal fel kell szolgálni” – fejtette ki Both Sándor, aki a Costa Coffee területi vezetője, maga is állt a pultban és dolgozott baristaként.

Kávébabból luxusital vagy egyedi ékszer

A világ legdrágább kávéja a Kopi Luwak, más nevén cibetkávé, amiből egy csészényiért több mint húszezer forintot is elkérhetnek. Az ázsiai különlegesség nagyon egyedi „eljárással” készül:

Abból válogatják ki a kávészemeket, a különleges ízről a macska speciális olajat termelő mirigyei gondoskodnak.

Egyes kávészakemberek szerint azonban a cibetkávét a Black Ivory már rég letaszította a trónról. Az új luxuskávé Thaiföldön, a világ egyetlen elefántmenhelyén „terem”.

ahol a gyomorsavtól elveszítik keserű ízüket, a cukornádnak, banánnak és más növényeknek köszönhetően pedig gyümölcsös aromával is gazdagodnak. Kilója 1100 dollár, és a cibetkávéval ellentétben nagy mennyiségben is könnyedén előállítható.

A kávérajongók azonban nemcsak meginni, hanem viselni is szeretik kedvencüket. Készülnek kávészemet utánzó üveggyöngy ékszerek, sőt az újrahasznosítás jegyében a kávékapszulából kollekciók is, legyen szó fülbevalóról, nyakláncról vagy éppen karkötőről. Természetesen igazi kávészem is díszítheti a nyakláncunkat, a medál 15 mm-es kávébab, lánccal együtt az ára pedig a tízezer forintot súrolja. Az amazóniai esőerdőből származó kávébabból készült nyaklánc szintén igazi különlegesség, éke a szárított narancshéjrózsa.

(Borítókép: Kávébabot szedő nő a Jáva-szigeteken található Banaran Coffee Village-ben, Indonéziában. Kép: em faies / Shutterstock)